A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Lajosmizsei Közérdekű Kiállítóhelye 2022-ben alapításának 50. évfordulóját ünnepli. A jeles alkalomból augusztus 28-án új kültéri, időszaki kiállítás nyílik a Tanyamúzeumban, mely Petőfi verseit felidézve, a gyűjteményben őrzött tárgyakat segítségül hívva nyújt bepillantást a reformkori tanyák, a korabeli mezőgazdaság világába.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyik fő feladatának tekinti, hogy közelebb hozza Magyarország és a kárpát-medencei magyarság mezőgazdaságának történetét a ma emberéhez. Filiáléjában, a Lajosmizsei Tanyamúzeumban egyedülálló módon bemutatott paraszti világban a mezőgazdaság központi téma, hiszen a parasztság megélhetése, mindennapjai az agrártevékenységre épültek. A Petőfi-emlékév alkalmából nyíló új kiállítás segít a paraszti élet és az alapvető fontosságú mezőgazdasági munkafolyamatok megismerésében – ahogyan ezekről Petőfi leghíresebb műveiben is olvashatunk.
A mezőgazdaság 200 év alatt számos változáson ment át, mégis megmaradt sok olyan eleme, mely a mai ember számára is ismerős vagy tanulságos. A földművelő ember és a természet kapcsolata, tisztelete napjainkban is a társadalom minden rétege és korosztálya számára érdekes és követendő példa.
Petőfi költészetének és a mezőgazdaságnak kapcsolódási pontjai kézenfekvők. Műveiben rendkívül érzékletesen és hitelesen vall az Alföldről. Hatása a mai generációk magyar Alföldről alkotott képét is jelentősen meghatározza. Verseiben felbukkan a tanyák világa, a paraszti élet és az ehhez kapcsolódó számos hagyományos foglalkozás. Gazdag áttekintést nyújt a paraszti világról, az ott élő emberekről, hétköznapjaikról és hagyományaikról. A kiállításban a látogatók megismerkedhetnek olyan foglalkozásokkal is, amelyek ma már kivesztek, vagy eltűnőben vannak.
A szabadtéri tárlaton megjelennek a 19. századbeli állattenyésztés jellemző állatfajtái: a magyar szürke marha, a magyar racka és a merinó, a bakonyi sertés, a szalontai sertés és a mangalica is. Utóbbi épp Petőfi korában kezdett népszerű fajtává válni.
Bemutatunk egy, a paraszti világban elterjedt kistestű lófajtát és egy-egy jellemző baromfi fajt is. Nem feledkezünk meg néhány jellegzetes pásztorkutya fajtáról sem, melyek már Petőfi korában is a magyar porták jellemző szereplői voltak. Ilyen a puli, a kuvasz és a komondor. Bemutatjuk a kor mezőgazdaságát alapvetően meghatározó növényfajokat. Hogyan honosodott meg a burgonya Magyarországon? Kik és hogyan fogyasztották a kukoricát? Hogyan került be a fűszerpaprika a magyar konyhába? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők.
A szántóföldi növénytermesztés két fontos eszköze, a sarló és az eke is megjelenik a kiállításban. A sarló Petőfi korában fontos eszköz volt, hiszen az aratás a legfontosabb mezőgazdasági munkák egyike. A mezőgazdaság gépesítése előtt a sarlós aratás is nagyon elterjedt volt. Közelebbről is megismerhetjük ezt az ősi tárgytípust, amely régészeti leletek tanúsága alapján már több ezer éve is használatban volt a Kárpát-medencében.
Bepillantást engedünk a tanyán zajló fő munkafolyamatokba, az ott élők mindennapjaiba, küzdelmeikbe, ünnepeikbe, szokásaikba.
A kiállítás 2022. október 31-ig tekinthető meg a Lajosmizsei Tanyamúzeumban (Lajosmizse, Alsóbene út 623.)!
