A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága (Tájházigazgatóság) 2018-ban tematikus módszertani kiadványsorozatot indított el azzal a céllal, hogy a magyarországi és a határon túli magyar tájházak munkáját segítse. Ennek eredményeképpen jelent meg 2018-ban a Tájházi TudásTár 1. Tájházaink megújítása – a kiállítási forgatókönyv című kötete, amely tájházi kiállítások forgatókönyvét tartalmazza. Ezzel a kiadvánnyal a tájházi kiállítások létrehozására, illetve megújításárakészülő tájházvezetőknek kívántunk szakmai segítséget nyújtaniamintaként bemutatott, modern interpretálási eszközöket is alkalmazó kiállítások forgatókönyveinek elkészítéséhez.
Egyetemi hallgatók tárgytisztítás közben (Jósvafő, 2018, Bereczki Ibolya felvétele)
A sorozat 2019-ben folytatódott Tájházi TudásTár 2. Tájházaink megújítása – műtárgyvédelem a tájházakban címmel. A kötet alapjául a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Főosztálya, valamint a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága által közösen kialakított Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt szolgált. Ezentúl összefoglaló képet nyújt szabadtéri és tájházi műtárgyvédelemhez kapcsolódóan.
A kötet olyan írásokat tartalmaz, melyek hasznosak lehetnek a tájházakat vezetők és gondozók számára, felhívják a figyelmet a különböző károsító tényezőkre és ezek megelőzésének vagy elhárításának módjaira, valamint a tájházakat vezetők által is elvégezhető beavatkozásokat mutatnak be.
Az első tanulmányban Hugyecsek Balázs a megelőző műtárgyvédelem témakörével foglalkozik, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a műtárgyak „becsülete” és a felelősség a tárgyaink iránt. A megelőzés legfontosabb része a gyűjtemény és a tárgyak állandó figyelemmel kísérése, mert így még korai szakaszában észrevehető és orvosolható a probléma.
A Tájházi kockázatkezelés című tanulmányban Orosz Katalin bemutatja a múzeumi területre kidolgozott és szabványosított kockázatkezelés módszerét, a különböző kockázatokat és azok azonosítását, mértékének megállapítását, valamint azt, hogy hogyan kell a beavatkozásokat megtervezni. A szerző a három mintaprojekt tanulságait alapul véve ismerteti a leggyakoribb tájházi kockázatokat és az azokhoz kapcsolódómegoldási javaslatokat, amit bármely szabadtéri intézmény vagy tájház vezetőjének, fenntartójának érdemes tudnia.
A tájházak és a szabadtéri gyűjtemények speciális helyzetben vannak, mert a termes múzeumokkal ellentétben a kiállított műtárgyak ki vannak téve az időjárás folyamatos változásának, így az ideális műtárgykörnyezet nehezebben biztosítható számukra. Ezt a speciális esetet ismerteti Szabó Balázs az Alapvető restaurálási és műtárgy-kiállítási kérdések szabadtéri intézményekben: tárgyak kinti helyszínen című cikk. Kiderül, hogy a tárgyakat az épületek állapotából eredő károsodások, állati-, és biológiai eredetű károsodások, valamint ember által okozott károsodások veszélyeztetik. A tanulmány foglalkozik a tárgyak tisztítási, konzerválási és raktározási lehetőségeivel is.
Portalanítás (Jósvafő, 2018, Bereczki Ibolya felvétele)
A tájházak kiállításaiban számos bőr tárggyal találkozhatunk, melyek szerkezeti felépítését és károsodásait, valamint tisztításukatés megfelelő tárolásukat is ismerteti Várhegyi Zsuzsanna cikke. Ezek mellett fontos a megfelelő kezelés és az installálás is, ezek hozzájárulnak a tárgy élettartamának növeléséhez.
Kovács Levente a nedveség okozta károsodásokról ír tanulmányában. Ismerteti a páratartalom mérésének módját, táblázatos formában összegzést nyújt az egyes tárgytípusokra vonatkozó javasolt hőmérsékleti és relatív páratartalmi adatokról. Az előző írásokhoz hasonlóan bemutatja az egyes tárgytípusokra leselkedő veszélyeket, illetve azok megelőzési és megoldási javaslatait tárja az olvasó elé.
Kisbunda tisztítása (Békéscsaba, 2019, Fancsalszki Noémi felvétele)
Fancsalszki Noémi a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének közös Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojektjét mutatja be. Ismerteti a projekt célját és a helyszíneit, beszámol az egyes helyszíneken elvégzett munkáról, valamint foglalkozik a projekt adaptálhatóságának kérdésével.
A kötetben restaurátor egyetemi hallgatók dolgozatát is közreadjuk. Amint a projektet követően félévi vizsga keretében számolnak be a terepen elvégzett munkáról, valamint kidolgoznak egy tervet arra vonatkozóan, hogyan lehet a helyszínen észlelt károsodásokat kiküszöbölni, illetve az egyes kockázati tényezők mértékét csökkenteni, megelőzni. Az elkészült dolgozatokat a tájházak vezetői is megkapják, ezzel is segítve a munkájukat. Jelen kötetben a Jósvafői mintaprojektet követően elkészült kockázatfelmérés olvasható, mely rávilágít az egyes kockázati tényezőkre, fotódokumentációval, különböző mérési eredményekkel alátámasztva. A tanulmány végén megoldási javaslatokat tesz közzé az egyes problémákra vonatkozóan, mely általánosan hasznos lehet mindenki számára.
Összegezve a kötetet, elmondható, hogy a legfontosabb az állandó odafigyelés és a megelőzés. Az egyes tanulmányok kiválóan illusztráltak, jól bemutatják azokat a jelenségeket, melyekről a szerzők szólnak írásaikban.
Tájházi TudásTár című sorozatunk folytatásaként 2020-ban az épületek védelmével kapcsolatos tematikájú kötet jelenik meg.
További kapcsolódó, online olvasható beszámolók:
Műtárgyvédelmi mintaprojekt az Endrődi Tájházban
Beszámoló a Jósvafői műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojektről
Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt a békéscsabai és a tótkomlósi Szlovák Tájházakban
