Élő hagyomány a tájházakban - A Magyarországi Tájházak Szövetségének XVII. Országos Szakmai Találkozója

TÁJHÁZ

Fancsalszki Noémi
2019-10-10 12:00

A Magyarországi Tájházak Szövetsége Hatvanban és Boldogon rendezte meg XVII. Országos Szakmai Találkozóját 2019. 09. 26–28. között. A találkozó helyszíne hagyományosan a korábban „Év Tájháza” elismeréssel kitüntetett tájház és települése, amely vendégül látja az országból és a határon túlról érkező tájházak képviselőit. A találkozó témája idén kapcsolódott a tájházhoz köthető tevékenységhez, vagyis ahhoz, hogy a tájházak hogyan tudnak hozzájárulni a hagyomány továbbéléséhez, átadásához.

A szakmai találkozó csütörtök délután Hatvanban kezdődött, ahol a konferencián résztvevők egy városi séta során megismerhették a település történetét és meghatározó épületeit (Szent Adalbert templom, Városháza). A Hatvany Lajos Múzeumban a jelenlegi kiállításokat tekinthették meg Márkus Marianna igazgató és Kökény Ferenc igazgató-helyettes szakmai vezetésével. Figyelmet érdemel a „Mikor én kicsike voltam…” A gyermeki élet pillanatai a 20. század első felében című időszaki kiállítás, valamint fontos megemlíteni „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című, Lesznai Anna költő, képzőművész munkásságát bemutató kiállítást is. A nap zárásaként a múzeum épületében működő Serfőzde történetét, működését ismerték meg a résztvevők, majd megkóstolhatták az itt készülő söröket.

A szakmai találkozó pénteken a boldogi Művelődési Központban az Év Tájháza elismerés átadásával folytatódott, melyet 2019-ben a veszprémi Bakonyi Ház érdemelt ki. Az elismeréssel járó faragott emléktáblát Péterváry-Szanyi Brigitta, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és Lipéczné Karsai Henriett néprajzos-muzeológus részére Laczkó Roland Boldog község polgármestere, dr. Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, Kassai Hajnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke és Hegedűsné Majnár Márta, a Magyarországi Tájházak Szövetségének ügyvezető elnöke adta át.

 

Az Év Tájháza díj díjazottjai és az átadók (Kép forrása: tajhazszovetseg.hu)

 

Az Év Tájháza elismerés átadása után kezdődött a konferencia, melynek témája az Élő hagyomány a tájházakban volt. Kassai Hajnal, az EMMI Múzeumi főosztályának vezetője a tájházak országos múzeumi programokhoz való kapcsolódási lehetőségeiről tartott előadást, valamint beszélt arról, hogy milyen előnyei vannak ezeknek a fesztiváloknak és miért érdemes a tájházaknak kapcsolódni ilyen jellegű rendezvényekhez. Dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke előadásában arról beszélt, hogy miként van jelen az élő hagyomány a tájházakban és milyen módon tehetők élővé ezek a muzeális intézmények. A tájházak kiállításaiban bemutatott szokásokról dr. Vass Erika, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum néprajzkutatója beszélt. Saját tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel arról, hogyan lehet becsempészni az enteriőrökbe a szokásokat. Akár egy-egy tárgy kiállításba helyezése is megjeleníthet egy adott szokást vagy kapcsolódhat egy-egy jeles naphoz, nemzeti ünnephez. A tájházak gazdag gyűjteménye jó lehetőséget kínál erre a megoldásra. Bajnóczy-Kovács Edina, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnökségi tagja előadásában a Boldogi Tájház fejlesztéseit ismertette, kiemelt figyelmet szentelve a boldogi lakodalmast bemutató kiállításnak, melyben egy esküvői menetet jelenítenek meg viseletes bábukkal, valamint a szobában elhelyezett tablók segítségével a látogatók a lakodalmas történetét is megismerhetik. Pintér Orsolya előadásában megismerhették a résztvevők a Kéméndi Tájház gyakorlatát arra vonatkozóan, hogy a tájház segítségével hogyan élnek tovább a hagyományok egy Alsó-Garam menti, a mai Szlovákia területén található településen.

Az érdekes, sok tanulságot bemutató előadások után pódiumbeszélgetésre került sor, melyben szintén főszerepet kapott a szokások megjelenítési lehetősége különböző tájházi rendezvényeken, kiemelten a Tájházak Napján. A beszélgetésben résztvevők mind nagy tapasztalattal rendelkeznek a témában. A beszélgetést Hegedűsné Majnár Márta, a Tájházszövetség ügyvezető elnöke moderálta, beszélgetőtársai voltak: Gál Adél (Nagyberegi Tájház), Szabó Mónika (Sárpilisi Tájház), Nagy György (Boldogi Tájház), Kormos Rebeka (Ócsai Tájház), dr. Simon András (Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens). A beszélgetés alapján képet kaptunk arra vonatkozóan, hogy a fenti intézményekben milyen szokáselemek jelennek meg hangsúlyosan. A beszélgetésben résztvevők elmondásai alapján a hallgatóság ötleteket meríthetett további munkájához.

Délután a résztvevők a Boldogi Tájházba látogattak el, ahol a már korábban említett kiállítást is megtekinthették, valamint bepillantást nyerhettek a boldogi nagyrózsa készítésébe. A szemre is izgalmas, nevezetes süteményt, hagyományosan lakodalmak alkalmával sütik, de napjainkban a tájház eseményein is kóstolhatják a látogatók.

 

„...és Boldogon éltek...” című kiállítás részlete (Fotó: Hársfalvi György)

 

A tájház megtekintése után tájházi villámbemutatók következtek, amelynek keretében különböző fejlesztéseket ismertettek. Így Szikszai Zsuzsanna jóvoltából megtudhattuk, hogyan gazdagodott újabb gazdasági építményekkel a József Attila Múzeum szabadtéri gyűjteménye Makón. Korompainé Mocsnik Marianna a Dr. Bihari Szakértő Irodával közösen működtetett Kistelepülési Múzeumpedagógiai Programot ismertette, melynek lényege, hogy az adott településhez kapcsolódóan a település tájházában tartják a múzeumpedagógiai foglalkozásokat, így a gyermekekhez helybe érkezik a foglalkozás.

 

Dr. Bereczki Ibolya a konferenciát összegző zárszóban megköszönte minden előadónak és a hallgatóságnak a részvételt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az előadásokból is látszik, milyen lehetőségek rejlenek a tájházakban. Észrevehető a szemléletváltás, amely a programkínálatban is megjelenik. Azonban arra is emlékeztetett, hogy ettől függetlenül sok tennivalójuk van az intézményeknek. Mindenkit arra biztatott, hogy használják ki a különböző pályázati lehetőségeket, valamint a még muzeális intézményi működési engedéllyel nem rendelkező tájházak szerezzék meg működési engedélyüket, melynek révén számos pályázati forrás elérhetővé válik számukra, például a Kubinyi Ágoston Program.

 

Az országos találkozó a szombati napon szakmai kirándulással folytatódott, amelynek keretében Boldog környéki tájházakat tekinthettek meg a résztvevők, megismerkedtek az épületekkel, a gyűjteménnyel és ízelítőt kaphattak a tájházi programokról, valamint szíves vendéglátásban is részesültek. Az út során az alábbi tájházakat ismerték meg: a Hévízgyörki Tájházat, amely a helyi értéktér része. A Bab-Uska Tájházat Úriban, ahol a magántulajdonban lévő, viseletben gazdag gyűjtemény reprezentálja a településre egykor jellemző öltözködést.

 

Köszöntés a Bab-Uska Tájházban (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta)

 

Következő állomás a Zsámboki Tájház volt, melyet Vera néni fiatalkorához kapcsolódó történetekből ismerhettek meg a programon jelenlévők. A tájház fontos szerepet tölt be a közösség életében, a helyi nyugdíjas klub itt tartja összejöveteleit.

 

A Turai Falumúzeumban – Maczkó Mária népdalénekes jóvoltából – énekes köszöntés fogadta az oda belépő csoportot, majd megismerkedtek a tájház kiállításával, illetve népi játékokat próbálhatták ki, összemérhették tudásukat a csülközésben és abroncshajtásban. A Kubinyi Ágoston Program segítségével megújult Kókai Helytörténeti Gyűjtemény új állandó kiállítását is megtekinthették, mely bemutatja a település történetét. Utolsóként a Gombai Tájház látogatására került sor, melyet közösségi összefogás nyomán hoztak létre és rendeztek be 2018 nyarán. A szakmai kirándulás során is jól látható volt, hogy a tájházak mögött olyan közösségek állnak, amelyek sokat tesznek az intézményük működéséért, nekik köszönhetően válik élővé a ház, és lesz közösségi események színtere a tájházak portája.

 

Leadkép: Vera néni helyi viseletben a tájház előtt (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta)

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00