A múzeum sok társintézményhez hasonlóan az online világba költözött, a járvány miatt nem fogadhatnak senkit, így a közösségi oldalukon népszerűsítik munkájukat, illetve a náluk található műtárgyakat. A muzeológusokat is megérintette a közelgő karácsony hangulata, ugyanis advent idején vasárnaponként Szent Borbálát ábrázoló szobrokat, tárgyakat osztanak meg.
– Szent Borbála a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje, a tizennégy segítő szent egyike, vértanú – fogalmazott Németh-Gotthárd Gréta igazgatóhelyettes. – Életéről számos legenda kering. Pogány apja toronyban nevelte, elzárva a külvilágtól, a leány mégis kereszténnyé lett. A keresztényeket a Római Birodalomban üldözték, Borbálára saját apja támadt rá. Több csoda történt vele. Amikor a provincia prefektusa megkínoztatta, sebei másnapra begyógyultak. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét. Végül lefejezésre ítélték, amit apja hajtott végre. Őt elérte végzete, nem sokkal a kivégzés után villám sújtotta halálra. Borbálát egy keresztény, Valentinus temette el a vele együtt lefejezett Juliannával együtt, sírja csodák színhelye lett. Legismertebb attribútumai a torony három ablakkal, amely a Szentháromságot jelképezi, a liliom, a pálmaág, a strucctoll, a pávatoll, a fáklya, a kard vagy szablya, a könyv és az ágyú. Mivel legendája a villámláshoz kötődik, kultusza különösen az olyan szakmákkal forrt össze, amelyek a robbanással, tűzzel valamilyen kapcsolatban állnak. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól. Borbála napján cseresznyefaágat, orgonaágat vagy kilencféle gyümölcsfaágat tettek vízbe. Ha ez karácsonyra kivirágzott, akkor azt jelentette, hogy az új évben biztos férjhez megy a lány. A Muravidéken ezen a napon azért nem nyúltak a rokkához, mert Borbála akkor bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.
– Milyen érdekességek találhatók a zalaegerszegi gyűjteményben?
– A látogatók talán emlékeznek, 2016-ban avattuk fel az épület melletti téren Gáspár Géza bronzszobrát. Ugyancsak
szabadtéren található a fából, kocsányos tölgyből faragott szobor, ami Szabó Tibor munkája. Ezenkívül van egy festett, lakkozott fatalapzaton álló, 65 centiméter magas gipszszobor, az alkotó Vörös János szobrászművész. Büszkék vagyunk a Zsolnay-különlegességünkre: a Tüzér Szent Borbála eozinmázas pirogránit szobor, teljes magassága 71 cm. Ezt Sikorszky Zsolnay Lívia (Piacsek Emilné) szobrászművész 1931-ben készítette. Egyike azoknak a szobroknak, melyeket a pécsi és a hajmáskéri tüzérségi alakulatok megrendelésére készített a pécsi Zsolnay-gyár. A szobron megjelenik az ágyú, a kard, a torony és a pálmaág. Ezenkívül festmények, kisplasztikák láthatók gyűjteményünkben. Advent első vasárnapján ugyancsak egy porcelánt tettünk közzé, amit Magyar Borbálának neveznek. A festett herendi porcelán 32 centiméter magas, Christian Jorhan bajor mester színes faszobrának mintájára tervezte Benke István és Jármai Ervin. Arra buzdítom az olvasókat, hogy nézzék hetente a múzeum közösségi oldalát és fedezzék fel ezeket az ábrázolásokat.
A Zsolnay-porcelángyár különlegességét őrzi a zalaegerszegi múzeum
– Milyen munka folyik most, hogy nem fogadhatnak látogatókat?
– A múzeumban ebben az időszakban háttérmunkákat végzünk. Leltározunk, a szabadtéri részen pedig folyamatos a karbantartás. A kollégák két csapatban váltják egymást, egyik héten az egyik, másik héten a másik csapat dolgozik otthonról. Így próbáljuk megoldani, hogy minél kevesebbet találkozzunk.
A MOGIM a karácsonyi téma mellett folytatja idén elkezdett virtuális sorozatát. Havonta új műtárgyat tesznek közzé közösségi oldalukon. Novemberben például a Nummuliteseket, azaz a 2016-os év ősmaradványait láthatták. Ezeket a megkövesedett, kihalt egysejtűeket a köznyelv Szent László pénzének hívja. Decemberben a Zsigmondi Vilmos által készített vörösfenyő béléscsőről tudhatnak meg többet. A neves bányamérnök ezt a 19. században használta a városligeti artézi kút ásásakor. Az érdekességeket felvonultató „A hónap műtárgya” című sorozatot jövőre is folytatják.
Borítókép: A MOGIM területén 2016-ban avatták fel Szent Borbála köztéri szobrát, Gáspár Géza alkotását
