A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács után a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum lát vendégül bennünket. Először a múzeum történetéről és a készülő, hipermodern új épületről olvashattak, utána az intézmény gyűjteményeibe nyerhettünk beavatást, most pedig a tagintézményeket járjuk végig!
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az egyik legrégebben alapított közlekedési és technikatörténeti múzeum Európában, 1899 óta gyűjti, dolgozza fel és mutatja be a közlekedés-, technika- és ipartörténet tárgyi és dokumentációs emlékeit. Múzeumunk országos hálózatot tart fenn, tagintézményei, állandó kiállításai, szobormozdonyai révén az ország mintegy nyolcvan helyszínén van jelen és mutatja be Magyarország műszaki, ipari és közlekedéstörténeti értékeit, eredményeit.
Budapesten a Műszaki Tanulmánytár és az Elektrotechnikai Gyűjtemény várja az érdeklődőket.
A Műszaki Tanulmánytár Magyarország egyik legkülönösebb kiállítóhelye, egy látogatható látványraktár több ezer tárggyal, egyfajta hibrid kiállítótér. Csarnokaiban nem a hagyományos értelemben vett tárlatokkal találkozhatnak a látogatók – 2006-os nyitásakor az intézmény gyakorlatilag belső raktárait tette elérhetővé, látogathatóvá a külvilág számára. Hiánypótló „tárlatról” van szó, mivel a magyar műszaki örökség eme izgalmas tárgyait korábban évtizedeken keresztül csak ideiglenes kiállításokon keresztül ismerhette meg a közönség. Három tágas csarnokban fémpolcokon, illetve szabadon állnak a műtárgyak, összesen több mint 16 ezer darab. Világszabadalmak, első példányok, és hatalmas erőgépek egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. Igazi látványorgia ez a műszaki kultúra és a dizájn rajongóinak – egyben kiváló tanulási, szórakozási lehetőség a technikatörténet iránt érdeklődőknek. Koncentráltan, óriási mennyiségben tekinthetők meg az elmúlt évszázadok technikai csodái és a mindennapok hétköznapi vívmányai, háztartási, elektronikai eszközei. Távcsövek, fényképezőgépek, számítástechnikai és elektromos gépek, az optika, a finommechanika és a geodézia kiemelkedő találmányai sorakoznak a polcokon. Titkosügynökök által használt parányi fényképezőgépektől kezdve a hatalmas csillagászati távcsövekig, a felbecsülhetetlen értékű világórától az elektromos gerjesztésű hangvillán át, egészen a retro diavetítőkig és kávéfőzőkig terjed a kiállított tárgyak sora.
Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Az eredetileg trafóállomásként működő műemlék jellegű épületet art deco kőpadló és zöld mázas Zsolnay csempe díszíti. A látogatókat négy terem nyolc állandó kiállítása kalauzolja végig az elektrotechnika fejlődésén. A múzeum tárlatain keresztül megismerhetjük hazánk úttörő szerepét a vasútvillamosítás, a világítástechnika és a transzformátorgyártás terén, ízelítőt kaphatunk olyan különleges, akár 100 évnél is régebbi elektrotechnikai eszközökből, műszerekből, melyeket a múzeum működőképes állapotban mutat be. Kipróbálhatjuk az influenciagépet, áramot fejleszthetünk kézi hajtású dinamóval és villámokat szórhatunk Jedlik Ányos feszültségsokszorozó kondenzátortelepe, a „villámfeszítő” hiteles másolatával.
A múzeum hangulatos belső udvarának „Neonparádé” című kiállítása igazi különlegesség, az itt kifüggesztett fényreklámok művészi értékű alkotások és egyúttal kortörténeti emlékek is. Olyan ikonikus darabok, mint az egykori „Patyolat” tisztaságot sugalló fehér hattyúja, a „Csemege” kosara, az antikvárium szimbóluma, a pislogó szemű bagoly vagy a Károly körúti cukrászda „Mignon” felirata teszik hangulatossá az estét.
Az érdeklődők vidéken a Kohászati Múzeum, Alumíniumipari Múzeum és a Vegyészeti Múzeum tárlatait látogathatják meg.
A Kohászati Múzeum két helyszínen, Miskolc Felsőhámorban és Újmassán várja a látogatókat. Miskolc- Felőshámori kiállítóhelyünk a Lillafüredtől egy karnyújtásnyira, az Anna-barlang közelében, a szép felsőhámori völgyben található egykori Kancellária épület, ahol a Kohászati Múzeum gazdag anyagú, érdekes kiállítása tekinthető meg.
A múzeum állandó kiállítása a magyar és az egyetemes vaskohászat fejlődéstörténetét tárja elénk az ókortól a 20. század végéig. A működő modellek, makettek, diorámák, eredeti filmfelvételek szemléletesen mutatják be az egyes korok vaskohászati technikáit és eljárásait.
Az állandó kiállítás több kuriózumnak is helyt ad: megtalálhatóak itt a 10-12. századból származó, Imolán, illetve Kőszegfalván feltárt, eredeti körülmények között bemutatott bucakemencék, valamint az Al-Duna szabályozásánál használt, Diósgyőrben készült világhírű acélvéső.
A Massa Múzeum májustól októberig várja látogatóit szeretettel Miskolc-Újmassán.
A gyönyörű Bükk ölelte környezet már önmagában is csodás kirándulóhely, de a Fazola-kohó melletti hatalmas szabadtéri terület további kikapcsolódási lehetőséget biztosít a múzeumi látnivalók mellett a kirándulóknak. A magyar nagyüzemi vasgyártás megalapítójának, Fazola Henriknek és fiának, Fazola Frigyesnek életét és a diósgyőr-hámori vasgyártás első időszakát és termékeit ismerhetik meg a látogatók a múzeumban.
A múzeum épülete mellett emelkedik az impozáns Fazola-kohó, az egyik legjelentősebb hazai ipari műemlék, amellyel még 1871-ig dolgoztak. Az Európa szerte is ritkaságnak számító kohó méltán nagy érdeklődésre tart számot.
A rekonstruált vízikerekes kovácsműhely - vasverő (hámor) környéke gyakran zeng a nagykalapács ütéseitől, a hozzánk látogatók örömére.
A csobogó Garadna-patak túloldalán pedig a vaskohászatban és a bányászatban működtetett gépi berendezések skanzenje vonja magára a látogatók tekintetét, itt a két rokon szakma érdekes, „óriás” eszközei tárulnak fel előttünk.
Idén, 2020-ban már 250 éve lesz, hogy Mária Terézia 1770. július 28-án aláírta azt az alapítói levelet, mely vasmű építését engedélyezte a diósgyőri uradalom területén, s Fazola Henrik ezáltal megkezdhette a munkálatokat.
Az Alumíniumipari Múzeum Székesfehérváron várja látogatóit. Kulturális emlékeink, hagyományaink fontos részét képezi technikai és ipari örökségünk. A múzeum egykori termelési kultúránk értékes hagyatékát, az iparág történetét hivatott bemutatni. A múzeum messzi múltra tekint vissza, hogy gyűjteményével bemutathassa az alumíniumot a felefedezésétől a hétköznapokban megtalálható tárgyakig. Az 1975-ben alakult Alumíniumipari Múzeum 11 szobából álló gyűjteményének keretei közt megismerhetjük elsősorban a magyar alumíniumipar, kisebb részben a nemzetközi alumíniumipari vállalatok tárgyi emlékeit, fotóit, műszaki, technikatörténeti dokumentumait. Az ipari fejlődés folyamatának könnyebb megértését, szemléltető eszközök segítségével mutatjuk be. Az intézmény küldetésének érzi, hogy bemutassa az alumíniumipar fejlődését, különös tekintettel a tudományos eredmények műszaki és természettudományos oktatására, a képességfejlesztés iskolán kívüli előmozdítására. A múzeum egyik büszkesége a Drégely László kiállítás, ahol a festő újrarendezett, számos eddig ki nem állított alumíniumlemezre festett képét és kisplasztikáját mutatják be az Alumíniumipari Múzeumért Alapítvány gondozásában. A gyűjtemény magját a valaha a Magyar Alumíniumipari Tröszt, majd később a HUNGALU Magyar Alumíniumipari Részvénytársaság budapesti központjából származó festmények alkotják.
A Vegyészeti Múzeum Veszprém megyében, Várpalotán, egy különleges helyszínen, a Thury-várban várja látogatóit. Országos gyűjtőkörű szakmúzeumként fő feladata a kémiatudományok és a magyar vegyipar műszaki-tudományos emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és történeti bemutatása.
A múzeum 1969-ben települt Várpalotára és 2013-ban az 50 éves jubileum alkalmával az állandó kiállítások teljesen megújultak. Négy nagy teremben, a vár második emeletén tekinthetők meg a magyar vegyipar meghatározó emlékei. A nagyteremben elsőként a magyar kémia és vegyipar története mutatkozik be. Ezt a kerettörténetet egészítik ki a vegyipar különböző ágazatainak: a festékipar, a mezőgazdasági kémia, a mindennapok kémiája, háztartásvegyipar, robbanóanyag-gyártás, kőolaj-feldolgozó ipar, műanyag- és gumiipar, szikvízgyártás, gázgyártás bemutatása. A kiállítás tárgyi emlékekben is gazdag: impozáns mérlegkiállítást, gyógyszergyártás eszközeit és elektronmikroszkópokat is láthat az érdeklődő. A kistermekben a kémiai laboratórium eszközeiről a vegyipar és a számítástechnika kapcsolódásáról kaphatnak információkat a látogatók. A történelmi kezdetekhez visszanyúlva egy alkimista kemencét és az alkímia történetét is megismerhetjük; a múzeum nagyméretű makettjeinek segítségével pedig a XVIII. – XIX. sz. vegyi termékei előállításának történetébe, valamint a gyufagyártásba nyerhetünk betekintést.
Kiállítóterek, kiállítások – együttműködések országos hálózata
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tagintézményi gyűjteményein kívül is hatalmas mennyiségű gyűjteményi tárgyat kezel. Ezek különböző kiállítótereken az egész országban megtalálhatóak - így múzeumunk a fővárosi és vidéki tagintézményeken és a számos egyéb kiállítótérrel való közreműködésében is országos eléréssel rendelkezik.
A budapesti Vasúttörténeti Parkban több mint 100 jármű látható. A gyűjtemény számos ritka mozdonyt is magába foglal. A 70.000 négyzetméter alapterületű park az 1870-es évektől napjainkig mutatja be a vasút fejlődését. A járművek jelentős része napjainkban is üzemképes, alkalmanként a park rendezvényein működés közben is megtekinthetők, vezethetők. A járművek rendszeresen közlekednek bel- és külföldön egyaránt nosztalgiavonatként.
Működő kisvasutainkkal találkozhatnak az érdeklődők és kirándulók a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton és a MÁV Hűvösvölgyi Gyermekvasútnál is. Egerben a Szilvi gőzmozdony, Debrecenben a Zsuzsi vonat várja az utazni vágyókat. A mozdonyok szerelmesei Nagycenken mozdonyskanzenben is gyönyörködhetnek és a legszebb szobormozdonyainkat Cegléden, Szolnokon, Veszprémben és Gyálon találhatják meg.
A fővárosi Aeropark repülőgép múzeumban a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörtével megismerkedhetünk. A Li–2 típusú repülőgépmodelltől kezdve (mely a világ valaha gyártott egyik legsikeresebb repülőgéptípusa) egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L–410-es típusig állítanak ki gépeket, melyek mellett számos repülőtéri kiszolgáló eszköz is helyet kap.
A Parádi Cifra-istálló 19–20. századi hintók, fogatok, szánok, konflisok, fiákerek kiállítóhelye. A kiállítás keretei között betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.
A több, mint százéves műemlék Kossuth Múzeumhajó az egyetlen eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon. (leadkép) Fedélzetén a hajózás számos érdekes relikviája megtalálható, így a jármű teljes egészében megmaradt gőzgépe és lapátkereke, valamint a gőzműködtetésű kormányszerkezet is. A kiállításban az egykori hajózási társaságok díszegyenruhái és díszkardjai mellett olyan hajós relikviák is megtalálhatóak, mint például a parancsjelző telegráf.
A Földalatti Vasúti Múzeum a kontinens első – 1896. május 2-án átadott – földalattijának állít méltó emléket. A tárlaton a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró története hiteles környezetben látható. A helyszín önmagában is különleges, hiszen a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakaszában található, melyet 1955-ben a kelet-nyugati metró építésekor iktattak ki a forgalomból. Így a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek mellett maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a főváros szívében.
A szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum kiállítása magában foglalja a Közlekedési Múzeum tíz eredeti járművét, valamint számos kisebb műtárgyat. Megtalálható itt a BHÉV Haraszti nevű ún. „szoknyás” gőzmozdonya, BHÉV PI típusú személykocsija, BHÉV 28-as pályaszámú gőzmozdonya, miskolci villamos motor- és pótkocsik, egy ZIU5 típusú trolibusz, és egy Ikarus 556-os autóbusz is.
