Debrecen kulturális életében különösen jelentős helyet foglal el az 1920. június 4-e és 1930. május 25-e közötti időszak. Amikor az ország a trianoni szerződés okozta veszteség bénultságában élte mindennapjait, Debrecenben a város arculatát évszázadokra meghatározó oktatási és művelődési intézmények kezdték meg működésüket: a Tisza István Egyetem és a Déri Múzeum.
A szomorú emlékű diktátum hatására az oktatás és a múzeumügy is súlyos veszteséget szenvedett. Az egyetemektől több intézményt elcsatoltak, a múzeumok közül pedig több mint hatvan került Magyarország határain kívülre, felbecsülhetetlen értékű műkincseikkel együtt.
Ennek fényében különösen jelentős lépés volt Déri Frigyes nagylelkű felajánlása, amellyel Debrecent választotta a gyűjteményét bemutató múzeum helyszínéül. Támogatása nemcsak az ajándékozásra terjedt ki, a múzeum felépítésére is jelentős összeget különített el. Sajnos, a helyszín kijelölése elhúzódott, s eközben az építkezésre szánt pénz elértéktelenedett, így végül Debrecen városa vállalta magára a múzeum felépítését.
Több körülményt is figyelembe kellett vennie a múzeumi bizottságnak a helyszín kijelölésekor. Déri Frigyes ragaszkodott a belvároshoz, azt kívánva, hogy a múzeum a Nagytemplommal és a Kollégiummal alkosson kulturális központot.
A tárgyak speciális igényei is befolyásolták a döntést. Ezt vették figyelembe akkor, amikor a vasútállomás közelében lévő telekről lemondtak „zajossága, illetve a vonatok által kibocsájtott füst” miatt. Felmerült még a Csokonai szobor mögötti egykori Egyháztér is, ma Kálvin tér, de a húszas években Debrecenbe menekültek elhelyezése - az itt álló lakóházak elbontását követően - nehezen lett volna megoldható. Szó volt a város tulajdonában lévő Degenfeld tér területéről, de ez gazdasági szempontok miatt nem felelt meg. Bizonyos érdekkörök szívesen látták volna az újonnan épült Tisza István Egyetem közelében, a Nagyerdőből elvett területen. Végül is Déri Frigyes határozott kérése segített a döntésben, amely a város centrumában látta egyedül felépíthetőnek a gyűjteményének helyet adó épületet. Így esett a választás az egykori Füvészkert a 19. század második felének modern, 1923-ra megkopott üvegházának és növénykertjének helyet adó telekre. Miután a város megoldotta a Füvészkert más helyre telepítését, tervezhetővé vált az új kultúrpalota épülete. Alapkövének letételét hatalmas ünnepély kísérte. Helyi lapok vezércikkben számoltak be az országos jelentőségű eseményről, a Hajdúföld az alábbi módon tájékoztatta olvasóit.
Az alapkő elhelyezése - Hajdúföld, 1923. szeptember 25. Debreczen V. évf. 216 sz. kedd
„A Füvészkert ünnepi díszben:
A Déri Frigyes nemes adományából keletkezett múzeum alapkövének ünnepélyes letétele szeptember huszonharmadikán délután négy órakor kezdődött a kollégiumi Füvészkertben.
A kert kapujától egészen a gyep pázsittal és zöld girlandokkal feldíszített s lobogódíszbe öltöztetett üvegházig – hol az ünnepélyes aktusnak kellett lefolynia - debreceni középiskolások cserkészcsapatának kettős sorfala fogadta a vendégeket. Azon a helyen, hol rövid egy két év alatta a hatalmas Déri-palota kupolája fog az ég felé domborodni, egy kicsiny üreges téglakocka volt építve. Mellette egy asztalra helyezve a szürke márványból készült díszes fedőlap s rajta nagy sötét betűkkel D.F. M. 1923
Jóval négy óra előtt teljesen megtöltötte az ünnepségre meghívott közönség az alapkő körül elhelyezett egy pár száz ülőhelyet. A kultuszminiszter, valamint a többi előkelőség társaságában néhány perccel négy óra után érkezett meg Déri Frigyes kormányfőtanácsos, akit a közönség lelkes éljenzéssel fogadott.
„Az üvegház előtt rögtönzött pódiumon foglaltak helyet: középen Déri Frigyes és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, dr. Czakó Elemér államtitkár, dr Orsós Ferenc, a Tisza István Egyetem rektor magnifikusza, dr. Láng Nándor egyetemi professzor, Hadházy Zsigmond főispán, Csóka Sámuel polgármester, gróf Degenfeld József református egyházkerületi főgondnok, dr. Révész Imre református lelkész, egyházkerületi főjegyző és még többen. A közönség soraiban ott láttuk a Debrecen város előkelő társadalmának legnagyobb részét, a polgári és katonai hatóságok képviselőit, az egyetem tanári karát és még számos előkelő személyiséget.
Az ünnepélyes programot a Himnusz vezette be, azután Klebelsberg Kunó „Új mecénása támadt a nemzetnek” köszönő szavaival méltatta Déri Frigyes múzeumalapító szándékát, majd Degenfeld József beszélt a nemes szívű adományozóról. Az alapítási jegyzőkönyvet Czakó Elemér államtitkár olvasta fel.
Az alapító okiratot elsőként a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó, majd Déri Frigyes, Csóka Sámuel polgármester-helyettes, Hajdú vármegye képviseletében Hadházy Zsigmond főispán, a tiszántúli egyház nevében Degenfeld József, végül Czakó Elemér államtitkár és Csürös Ferenc kultúrtanácsnok írta alá. A dokumentumot ezután Déri Frigyes helyezte el az e célra készült vörösréz hengerben.
„Ünnepélyes, megható pillanatok következnek ezután, Györgyi Dénes és Münnich Aladár építészek a rézhengert lehelyezik az alapkőbe és ráteszik a súlyos szürke márványlapot. Ezután elsőnek a kultuszminiszter lép oda kalapáccsal kezében s hármat üt a kőlapra, Majd az ősz Déri Frigyes áll meg az előtt a pár téglakocka előtt, amely alapját fogja képezni élete nagy alkotásának…Nagy, néma csönd… Mindenki érzi ennek a pillanatnak az ünnepélyességét s az ősi Füvészkert fái, bokrai között egy halk áhítatos ima száll, Déri Frigyes imádkozik… Aztán a kőlapon háromszor cseng a kalapács s Déri Frigyes emelthangon mondja:
- A magasságos Isten adja áldását e kulturális művünkre és vegye oltalmába szeretett hazánkat.
Ebben a pillanatban az egész közönség feláll és percekig viharosan ünnepli Déri Frigyest, aki könnyes szemekkel áll a szeretetnek és tiszteletnek ebben az elemi erővel feltörő nagy megnyilvánulásában.
Az ünneplés lecsillapultával Láng Nándor egyetemi tanár mondott a Tisza István tudományegyetem képviseletében ünnepi beszédet.
- Az egyetem nevében szólalok fel, egyrészt, hogy hódolatunknak adjak kifejezést a magyar kultúra nagy Mecénása iránt, másrészt, hogy egyetemünket elkötelezzem az immár megalapozott Déri múzeummal. Nagy örömmel fogadtuk a Déri múzeum megalakítását és a legnagyobb örömmel és készséggel ajánljuk most fel az egyetem tanárainak, valamint tanuló ifjúságnak közreműködését minden tudományos kutatómunkában, minden ebből folyó muzeális működésben. Tudjuk, hogy Déri Frigyesnek választása sok tekintetben azért esett Debrecenre, hogy Debrecenek egyeteme van. Az egyetem tudja ebből folyó kötelezettségeit a Déri múzeummal szemben, amelyeknek mindig örömest fog eleget tenni.
Az egyetem képviseletében elhangzott beszéd után a város polgármester-helyettese, Csóka Sámuel köszöntötte Déri Frigyest és közvetítette a maga és Debrecen háláját nemes adományozásáért.
A Dalegylet végül a Szózatot énekelte el."
Az ünnepélyes alapkőletételt követően még hosszú évek munkájára volt szükség ahhoz, hogy a Déri Múzeum 1930. május 25-én, az ország legmodernebb múzeumaként megnyílhasson. A szervezési és tervezési munkákban résztvevők közül sokan nem élhették meg ezt a pillanatot, így fájdalmas veszteség volt, hogy maga Déri Frigyes sem tudott jelen lenni. Álmai mégis valóra váltak, hiszen nagyszerű gyűjteménye Debrecen kulturális életének szerves részévé vált.
Az alapítási emlékirat
Mi alulírottak, a magyar királyi kormány, Debrecen szab. kir. város és a magyar tudományos és közművelődési intézmények gondozóinak képviseletében írásban adjuk a mai és jövő nemzedéknek tudomására és okulására, hogy az Úr egyezerkilencszázhuszonharmadik esztendejének Szent-Mihály hava huszonharmadik napján a debreceni Déri-múzeum alapkövét a debreceni református Kollégium száz éves Füvészkertjének területén elhelyeztük s ezáltal a régi tiszteletreméltó kultúra helyén egy újabb művelődési gondolat megvalósítását indítottuk meg.
Déri Frigyes, a múzeum alapítója, Bajáról elszármazva, félszázadot töltött Bécsben, idegenben is hü fia maradt hazájának. Élete nagy munkájával létrejött értékes muzeális gyűjteményét a magyar nemzet művelődésének emelésére ajánlotta fel s azt örök ajándékképpen magyar államnak adta, azzal a céllal, hogy a gyűjteményt a magyar nemzeti hagyományok ősi városában, Debrecenben helyezzék el.
További áldozatkészségével Déri Frigyes biztosította a Déri múzeum kultúrpalotájának építési költségeit. Az ev. ref. egyházkerület pedig a Füvészkert telkét csereképen engedte át Debrecen szab. kir. városának építkezés számára. A Déri múzeum terveit Györgyi Dénes és Münnich Aladár építészek készítettek Czakó Elemér muzeológiai irányítása mellett. Az épületben a Déri gyűjteményen kívül a városi múzeum, a városi közkönyvtár, az állami letétkép kezelt képtár, a debreceni irodalmi és tudományos társulatoknak szánt helyiségek s a nagy előadó terem nyer elhelyezést.
Megegyezés készül afelől, hogy a különféle tulajdonjogi viszonylat – a debreceni Déri múzeum felállítása, berendezése s befejezése után – egy külön jogi személy alakításával rendeztessék. A tervezet szerint az állam, a város és Déri Frigyes hozzájárulásával a múzeum összessége, anyagával, telkével és épületével együtt, mint alapítványi vagyon fog kezeltetni, az összes illetékes és érdekelt faktorokból álló kuratóriummal az élén.
Szolgáljon e mű a magyarság szellemi fegyvertárául és segítse elő porig alázott és széttépett országunk lelki egységbe foglalását és fölemelését.
Forrás: Fodor Éva Irén, főmuzeológus, Déri Múzeum
