2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján adják át Az év múzeuma díjat. Az évente meghirdetett díjat idén is két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Ludwig Múzeumban rendezendő díjátadó különösen izgalmasnak ígérkezik azért is, hisz az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.
Most ismerjük meg közelebbről a „nagy múzeumok” kategóriából a Déri Múzeumot!
A debreceni Déri Múzeum a város egyik legismertebb, gyűjteményi szempontból legfontosabb közgyűjteménye gazdag helytörténeti anyaggal, valamint Déri Frigyes gyűjteményével rendelkezik. A Déri Múzeum tagintézményei a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, a Debreceni Irodalom Háza, valamint a Honvédtemető és Mauzóleum.
Az 1902-ben alapított Városi Múzeum életében 1920. októberében történt jelentős változás, ugyanis a városba látogatott Déri Frigyes, Bácskából származó Bécsben élő selyemgyáros, és megerősítette, hogy a magyar államnak ajándékozott az egyetemes és a magyar művelődéstörténet számos emlékét tartalmazó gyűjteményét Debrecenben kívánja elhelyezni.
Érdekesség, hogy Déri Frigyes eleinte gyerekkora városának, Bajának szánta műtárgyait, azonban Czakó Elemér államtitkár tanácsára Debrecent választotta. Választása oka egyrészt az volt, hogy a városnak volt egyeteme, s úgy gondolta, a diákok tanulását elősegítheti az egyetemes művelődéstörténeti jelentőségű tárgyak tanulmányozása. Másrészt Trianon után megváltozott Debrecen kultúrpolitikai jelentősége, fontos nemzetpolitikai cél volt, hogy a „színmagyar vidéken kulturális gócpont legyen”. Déri részben maga is a hazája iránti szeretete és hálája, valamint hűsége jelének tekintette az adományozást.
A Déri Múzeumot végül 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg. Az épület előtt látható város szülöttének, Medgyessy Ferencnek az 1928 és 1930 között készült ikonikus szoborcsoportja.
A szoborcsoport témája a múzeumban zajló tudományos munka. A Tudomány, a Néprajz, a Művészet és a Régészet területét szimbolizáló négy allegorikus kútszobor alakja fogadja és invitálja belépésre a Déri Múzeumba látogató érdeklődőket.
Az etruszk szarkofág sírszobrászatára emlékeztető beállításban támaszkodó ülő aktok kezeiben az általuk szimbolizált tevékenységre utaló tárgyak láthatók. A Régészet kőbaltát, a Tudomány könyvet, a Művészet a szobrász egyik alkotását, az 1927-ben készült Halászfiút, a Néprajz díszesen faragott pásztorkürtöt tart. Györgyi Dénes 1937-ben, a párizsi világkiállítás magyar pavilonja előtti teret díszítette a szoborcsoporttal. A világkiállítás szakmai zsűrije Grand Prix kitüntetéssel jutalmazta Medgyessy alkotásait.
A múzeum épülete Medgyessy Ferenc szoborcsoportjával
2020. február 21-től a Déri Múzeum kezelésébe került Munkácsy Mihály 3 milliárd forintot értékű Golgota című monumentális festménye, amely az elmúlt évek legjelentősebb gyűjtemény gyarapításának tekinthető. Ugyan az alkotás eddig is a Déri Múzeumban volt látható, de magántulajdonként eddig bizonytalan volt a sorsa.
A Munkácsy-trilógia
Az állandó kiállítások mellett a hatalmas gyűjteményi anyag számos izgalmas időszaki kiállítás rendezését teszi lehetővé. Ilyen a múzeum iparművészeti gyűjteményének gazdag anyaga is, amelyből 2020. február 12-én Polgári sikk címmel nyílt kiállítás, a 19. század és a 20. század közötti polgárosodó Debrecen női ruháiból, kiegészítőiből adott ízelítőt, s engedett betekinteni a korabeli polgárok életmódjába.
Polgári sikk, 2020. március. Fotó: Lukács Tihamér
A Kagán lovasa avagy egy avar páncélos lovas életre keltése című kiállítás 2019. októberében nyílt. A tárlatot az ihlette, hogy 2016-ban az M35-ös autópálya megelőző feltárásakor a régészek rábukkantak egy tízéves, egykor a 7. század közepén élt kislány, egy felnőtt nő és egy magas rangú katona maradványaira. A lovával s fegyverzetével elhantolt harcos sírjából egy teljes lamellás páncél is előkerült, amelynek jelentősége óriási, hiszen a Kárpát-medencében feltárt több ezer avar sírban eddig csak páncélrészleteket találtak. Ez adott lehetőséget arra, hogy a a katona tudományos arcrekonstrukción alapuló hiperrealisztikus bemutatása elkészülhetett. A koponya alapján végzett modern eljárásnak köszönhetően valóban az egykor élt avar harcos arcát láthatták a látogatók.
Az elmúlt évek régészeti feltárásain számos más látványos, egyedülálló, új tudományos eredménnyel bíró lelet is látott napvilágot. Ezekből Legújabb kincseink című időszaki kiállításban láthattak ízelítőt a Déri Múzeum látogatói.
Szenzációs leletek - Kétezer éves kelta falu romjaira bukkantak a régészek, 2020. április. Fotó: Pelta Bt.
A trianoni évfordulóra készült kiállítás a járványhelyzetre való tekintettel csak a virtuális térben jött létre, képek, információk, 3D-s grafika segítéségével eleveníti fel a 100 éve született döntést. Június elejétől HATÁrsor-SOK címmel a múzeumi térben is megtekinthető a Trianonról szóló tárlat.
A monumentális Antal–Lusztig-gyűjteményből 2019. november 28. és 2020 augusztus 23. közötti időszakban volt megtekinthető A látás forradalma, Moholy-Nagy Lászlót és magyar kortásait bemutató kiállítás a római Modern Művészetek Galériájában, az intézmény és a Déri Múzeum szervezésében.
Emellett több kisebb kiállításra is sor került, ilyen volt a Debreceni Irodalom Házában az „Amit nem írok le, az elvész” – Emlékezés Térey Jánosra című tárlat, Déri Múzeum Kávézójában Szomszédolás – Botanica Historica címmel, a Természettár vendégkiállítása is. Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően pedig a numizmatikai gyűjtemény darabjaiból készült minikiállítás, amely izgalmas vitrinekben az állandó kiállításokban jelenleg is látható.
A pandémia alatt a várossal együttműködve jöttek létre a Kirakatkiállítások, amelynek keretében Nagy Marcell, Komlódi Judit és Tóth Kinga kiállítását lehetett megtekinteni a kirakatból.
A múzeum számos múzeumpedagógiai foglalkozást szervez a kiállításaihoz kapcsolódóan, a zárvatartás alatt a pedagógusok munkáját segítendő szakmai anyagokat állítottak össze, így készült el például ez az oktatási célú kisvideó is az Adybandi ébresztése című időszaki kiállításhoz.
2020 nyarán Múzeumi szünetelő címmel családok részére szerveztek programokat azzal a céllal, hogy családos, együttes élmény legyen a múzeumlátogatás.
Játsszunk együtt!, 2020. július. Fotó: Lukács Tihamér
2020-ban ünnepelték, hogy a múzeum 90 éve nyitotta meg kapuit, illetve 25 éve mutatták be először együtt Munkácsy Krisztus-képeit, ezért a jubileumok alkalmából ünnepi fényjáték időpontokat hirdettek meg.
90 éve nyílt meg a Déri Múzeum, 2020. május. Fotó: Kozmann Leó fényképész (1930)
Járásszékhely pályázat segítségével valósult meg Múzeumi GPS projekt, amelynek keretében a látogató meghallgathatja az állandó kiállítás tárgyainak történetét egy applikáció segítségével, és választhat is, hogy kinek a hangján szeretné hallani: a Kowalsky meg a Vega frontembere, Kowalsky (Balázs Gyula), Vranyecz Artúr színész, vagy egy rádiós, tévés újságíró, illetve angolul Albert Bowkett hangján.
Az elmúlt időszakban a Déri Múzeum az is nagy hangsúlyt fektetett az online jelenlétére, a közösségi média oldalakon aktívan tartotta a kapcsolatot a látogatóival, többek között A hónap érem és Tárgymesék sorozatokon keresztül. Megújult a múzeum honlapja is, és már akadálymentesített változatban is elérhető.
