Idén is sétálójeggyel nyit a Skanzen. Március első hétvégéjétől már ellátogathatunk Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeumába, ahol a hagyományos március 15-i huszáros nap és az április 1-i rendes nyitás előtt szabadon barangolhatunk a területen. A Skanzen házaiba még nem térhetünk be, de sétálhatunk, túrázhatunk a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 75 hektáros területen. Felfedezhetjük a Skanzen rejtett ösvényeit és megtapasztalhatjuk a gyönyörű természeti környezet különleges varázsát.
A kerékpárral és babakocsival is bejárható, biztonságos, forgalomtól mentes sétautak kisgyerekeseknek is kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak, a séta közben megéhezőket pedig aranybarnára sült kiflivel, sajtos pogácsával, kakaós csigával és sok más finomsággal várja a Skanzen Pékség. A múzeum meglátogatására négylábú kedvencünk is velünk tarthat amennyiben vállaljuk, hogy pórázon vezetjük őket.
A gyerekek nagy kedvence a patak mentén, a vízimalom mellett található Mesekert játszótér. A Kő Boldizsár által készített játékokon olyan magyar népmesék elevenednek meg, mint A kisgömböc, Az iregi kakasok, Az igazmondó Góbé vagy A kismalac és a farkasok. A mesék pedig nemcsak a játékszereken élhetők át, hanem a helyszínen olvashatóak is.
Másfél órás túrával felsétálhatunk a Skanzen legmagasabban fekvő épületéhez, az erdőkkel övezett dombtetőn álló Mándoki templomhoz. A rejtett fatemplomocskától rövid séta a „tokaji szőlőhegy”, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik Szentendrére és a környező hegyekre.
A múzeum kiemelt természeti értéke a patakvölgy környéke, ahol az őshonos flóra még háborítatlanul él a völgy vonalát követő galériaerdőben. A múzeum területén sétálva nemcsak hóvirágot láthatunk, de több védett növény és állat tavaszi ébredését is megfigyelhetjük. Érdemes felfedezni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézettel közösen kialakított tanösvényt is, ahol a madarak etetésével, gondozásával, a különböző odútípusokkal, sőt még süntanyával is ismerkedhetnek kicsik és nagyok.
Az előszezon hétvégéi: március 1-2., március 8-9., március 22-23., március 29-30. A belépő egységesen 1200 Ft mindenkinek. A Skanzen vonat ezeken a hétvégéken még nem közlekedik. A nemzeti ünnep hétvégéjén is természetesen nyitva lesz a Skanzen, és ünnepi programokkal, játék- és kézműves helyszínekkel várja látogatóit.
A SkanzenBlogon filmes sétát ajánlunk 7 film, amiért érdemes a sétálójegyes hétvégéken a Skanzenbe látogatni címmel.
Egyedi sétaajánlat – Laza kulTÚRA a múzeumban (90 perc)
Kevesen tudják, hogy a Skanzen területén találhatóak Magyarország legnagyobb római udvarházának romjai. A Skanzen Nagyrétjén a múzeum előkészítésekor fedezték fel aVilla Rusticát, aminégy és fél km-re a szentendrei római erődtől a Sztaravoda-forrás vonzáskörzetében fekszik.
Az ókorban az uradalom mellett haladt el a Pilisen keresztül vezető út a Duna völgyébe. A villát a 3. század elején építették a lapos domboldalra. 67×78 méteres alapterületével és 52 helyiségével ez volt a legnagyobb ilyen épület Pannonia provinciában. A római villa légfűtéses, márvány mozaikpadlós lakótermeit, nagyméretű fürdőházát fali és mennyezeti freskók borították, a vízvezeték csöveiben a forrás vize folyt. Átriumos udvara, gazdasági épületei arra utalnak, hogy tulajdonosai szőlőműveléssel foglalkoztak és fogadót tartottak fönn.
Miután elhagytuk a Villa Rusticát, keljünk át a Skanzenvasút sínein a Nyirádi vizimalom irányába. A malom egykor a Bakonyban fekvő Nyirád külterületén, a Kígyós-patakból kivezetett malomcsatorna mentén állt. A patakmalmok a hegyes-dombos vidékeken jelentették a legfontosabb malomtípust, fénykorukat az 1850-60-as években élték.
A Bakony, Balaton-felvidék tájegység utcasorát érintve a helyi kőépítkezés változatait mutatja be a múzeum lakó-, gazdasági és egyházi építményekkel. A tájegység Óbudavári temploma mellől indul a sétaösvény a Skanzen erdőkkel övezett kis dombtetőjére, Magyarország egyetlen fennmaradt boronafalú templomához, a Mándoki görögkatolikus templomhoz. Építésének dátumát (1670) a bejárati ajtó fölötti szemöldökfa görög és cirill betűs felirata örökítette meg. A zsindely fedésű templom bejárata fölött deszkaborítású torony emelkedik, tetején görög kettős kereszttel. A Felső-Tiszavidéken fekvő Mándokon 1814-ig a kerítéssel körbevett templom körül temetkeztek a falu lakói, a Skanzen templomkertjében északkelet-magyarországi görögkatolikus temetőkből származó sírkeresztek állnak.
A templom melletti kicsi ösvényt követve érünk ki a kiserdőből a domboldalban fekvő szőlőhegyre, ahonnan izgalmas kilátás nyílik a múzeum területére, és a Megyeri-hídra Budapest irányában.
A Szőlőhegyről rövid sétával a Felföldi mezővároshoz érkezünk. Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekvő mezővárosok jelentették ezen a területen a jellegzetes településformát. Kulturális jelentőségüket mutatja Vizsoly jelentősége, ahol az első magyar nyelvű Biblia-fordítás született. A Skanzenben Tokaj, Tállya, Hejce, Mád, Erdőbénye, Gyöngyös településekről származnak épületek. Lakóik gyakran céhes iparosként dolgoztak, kereskedőik között éppúgy volt helyi vegyesboltos, mint a borkereskedelemből meggazdagodott polgár.
A tájegységet elhagyva visszatérhetünk a jelenbe, a Skanzen jól ismert aszfaltos útjára, ahonnan 10 perces laza sétával érhetjük el a Bejárati épületet.
A MÁRCIUS 15-I ÜNNEPI HÉTVÉGE szombati napján a belépés ingyenes.
