A világszerte talán legismertebb és legnépszerűbb magyar brand, a Rubik-kocka 50. születésnapja alkalmából a bécsi Collegium Hungaricum és a MAK (Museum für angewandte Kunst, Iparművészeti múzeum) közösen szervezett programot október utolsó hetében, a névadó közreműködésével, pop-up kiállítással, beszélgetéssel és workshoppal.
Nem túlzás állítani, hogy idén az egész világ megünnepli Rubik Ernő logikai játéka megszületésének félszázadik évfordulóját: már januárban San Franciscóban matematikusok és informatikusok rendeztek kétnapos konferenciát, melyre a magyar feltaláló Dél-Spanyolországból videón keresztül kapcsolódott be. Az akkor 30 éves építész-tervező ugyan 1974-ben készült el a kockával, a szabadalmat a következő évben jegyeztette be, a magyar vásárló pedig 1977-ben találkozhatott először az akkori nevén „bűvös kockával” a boltokban – ha nem kapkodták el előle.
Október utolsó hetében Bécs is a Kockát és Rubik Ernőt ünnepelte: a város iparművészeti múzeuma, a MAK adott helyet a 50 Years of Twists and Turns című eseménynek. A programsorban az egy hétig nyitva tartó Rubik’s Curiosity Cabinets című kiállítás, egy Rubik Ernővel folytatott pódiumbeszélgetés, egy fiataloknak szóló workshop, egy speedcubing verseny és a kicsiknek szóló Rubik’s Playground egyaránt helyet kapott. Az esemény kurátora, Halasi Rita Mária kihangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat a Rubik-kockát nem retró nosztalgiával közelíti meg és nem pusztán a '80-as évek jelképeként tekint rá, sokkal inkább a kultúra valamennyi területét és szegmensét átható, jelen idejű, élő jelenségként kívánja bemutatni.
Az október 22-i nyitóestén Marlies Wirth, a MAK kurátorának köszöntője után Halasi Rita Mária és dr. Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója beszélgetett Rubik Ernővel a színpadon. (A stream felkerült a MAK YouTube-csatornájára is.
Szóba került többek között, hogy hová pozícionálható egy analóg játék a virtuális játékok világában, hogy a Kocka miként változtatta meg a világot, és nem csak a játékok világát, mivel a kultúra valamennyi szegletében komoly nyomott hagyott.
Rubik Ernő maga is utalt rá, hogy a Kocka egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy egyszerre egyszerű és bonyolult. Egyénileg játszunk vele, de mint jelenség univerzális. A feltaláló szereti azt a megközelítést is, miszerint a Kocka nem is játék (nem annak indult az ő eredeti ötlete sem), hanem műalkotás, műtárgy, vagy ahogy híres tudósok és matematikusok is gondolkodnak róla: a Kocka tulajdonképpen egy világmodell.
A Rubik’s Curiosity Cabinets cím végső soron Rubik Ernő saját univerzumát jelenti, azt, hogy alkotó emberként, a 3D puzzle tervezésen keresztül hogyan rendezi el maga körül a világot, azaz miként gondolkodik. A kiállítás bepillantást nyújtott a Kocka születésébe és az 1980-as években zajló diadalútjába, továbbá a feltaláló műhelytitkaiba olyan vázlatokon, prototípusokon és játékokon keresztül, amelyeket a Rubik Stúdió kisebb darabszámban forgalmazott vagy éppen soha nem jutottak el a termék szintjéig. A kiállítás, amelynek kurátora szintén Halasi Rita Mária volt, ízelítőt nyújt egy felfoghatatlanul gazdag, termékeny és izgalmas életműből.
Idén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (amelynek Rubik Ernő hallgatója, majd oktatója volt) szintén ünnepelt, utazó kiállítással, installációval és szimpóziummal, Rubik 80/50 – Fifty Years of Magic címmel.
Fotók: © Kovács Attila/CH Wien
