„Végre hálával kell említenünk Pollák urat, múzeumunk építőmesterét, ki az épületet tervezé, ’s fia segedelmével létrehozá, ’s példás fáradhatatlan buzgósággal vesz részt az építés minden részleteiben, kiben ez épület a’ nemzethez méltó felállítása szinte vérré vált eszmévé lön, és ki még szakmányához nem tartozó tárgyakban sem kimél semmi fáradságot nemzeti intézetünk szépítésére.”
(Pesti Hírlap, 1844. január 7. – valószínűleg Kossuth Lajos szerkesztő megfogalmazásában)
A Magyar Nemzeti Múzeum Pollack Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából időszaki kiállítással tiszteleg a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója, főépületének tervezője és kivitelezője előtt. A kerek jubileum kapcsán rendezett tárlat – mely december elsejéig látogatható – összességében felvillantja Pollack munkásságának gazdagságát, de elsősorban a legfőbb műveként számon tartott Nemzeti Múzeumot mutatja be bővebben.
Nem törekszik arra, hogy egy részletekbe menő életműkiállítást nyújtson, hiszen ezt már a Budapest Történeti Múzeum 2005-ben megtette. A most nyílt időszaki kiállítás a nagyközönséghez akarja közel hozni Magyarország egyik legnagyobb építészét, aki nagyon sokat tett azért, hogy az akkori Pest-Buda a lehető legszebben fejlődhessen, hogy elnyerje a fővárosi státuszához illő méltó képét. Ugyanakkor Pollack vidéken is számos középületet és főúri kastélyt tervezett. A szakma a mai napig messzemenően elismeri és jegyzi munkásságát, de a köztudatban sajnos nincsen erősen benne a személye. A kiállítás ezen kíván változtatni, ezért is hangsúlyosak benne – a Bak Andrea terveinek, kreativitásának köszönhető – vizuális és interaktív elemek, amelyek szándékaink szerint minden korosztályra hatást gyakorolhatnak majd.
Az emlékkiállítás bevezető szakasza a Múzeumkertben, illetve a múzeumlépcsőn több ponton megjelenő kétoldalas tablókon szól Pollack főművéről, a Nemzeti Múzeum palotájáról, majd az épület oszlopcsarnokában/portikuszában még egy tabló szól annak dekorációs tervéről, melynek elemei – a timpanon szoborcsoportján kívül – Pollack szándéka ellenére (anyagi okok miatt) nem valósulhattak meg. E tárlat keretében most először valósítottuk meg – installálva Pollacknak, a hat nagy homlokzati falfülkébe tervezett szobrait, mégpedig 1:1-es méretben (esti kivilágítással). Ez a kiállítás talán leglátványosabb része, ami magában is felkeltheti az érdeklődést az épületben kibontakozó Pollack-kiállítás iránt.
Bent az épület még tizenkét pontján szerepel egy-egy tabló, amely megmutatja, hogy az adott tér a 19. században, mostani megjelenése előtt hogyan nézett ki. A képeket kísérő szöveg pedigösszefoglalja a legfontosabb tudnivalókat az adott épületrészről. Minden tablóhoz kapcsolódik egy kisebb tábla is, amely az adott teremre vonatkozó egy-egy érdekességről szól.
Például, hogy az előcsarnokban egy 1885-ben tartott estélyen Ferdinánd Lesseps, a Szuezi-csatorna híres francia tervezője csárdást járt Márkus Emíliával, a kor egyik legnagyobb magyar színésznőjével, a házigazda, Pulszky Ferenc igazgató menyével. Az összesen 17 (valamint két hátsókerti) tabló már egy épülettörténeti sétát nyújtva önmagában is bemutatja Pollack múzeumpalotáját.
A 2. emeleten található a szűkebben vett kiállítási tér, ahol több módon, többfajta technikával hozzuk közelebb Pollack Mihály személyét és munkásságát a látogatóhoz. A korabeli festményeken és metszeteken kívül egy animációs filmmel mutatjuk be a mester legfontosabb műveit és emellett még makettekkelis kiemeljük hatemblematikus épületét. Egy egész nagy falfelületet foglal el az az idővonal-fríz, ahol képek és idézetek felhasználásával is végig lehet követni a Nemzeti Múzeum palotája létrejöttének folyamatát. A múzeum Pollack Mihállyal és az épülettel kapcsolatos műtárgyait is bemutatjuk, pl. tálalókomódját, amiben a családi szájhagyomány szerint a rajzeszközeit (is) tartotta vagy azon csendéletek (oljafestmények) közül az egyiket, amelyek a Tahiban álló nyaralójában egykor a falat díszítették, és amelyeket maga Pollack festhetett.
A 2009-ben a családtól ajándékba kapott iratok, díszoklevelek pedig először láthatóak kiállításban. Emellett érintőképernyőn a múzeumépület régi ábrázolásait és belső, kiállítási- és raktártereiről készült 19. századi felvételeket lapozgathat a látogató. A kiállítás egyfajta kiegészítéseként egy külön álló emeleti térben Vasáros Zsolt új múzeumbővítési terveivel lehet megismerkedni.
A kiállítás a Pollack-kultusz megerősítésének egyik további állomása lehet, mindenesetre augusztus 30-án a kiállítás megnyitója nagy érdeklődés mellett ment végbe.
„Palotáinak, bérházainak nemcsak homlokzatait, hanem előcsarnokait, lépcsőházait is nagy művészi igényességgel képezte ki. S megkoronázta életművét nemcsak Budapest, valamint az egész ország talán legszebb középületével, hanem olyannal, ami kora európai építészetében is kiemelkedő érték, magasrendű tömegalakítás és páratlan gazdagságú belső térképzés együttese, a Nemzeti Múzeummal.”
(Granasztói Pál: Pollack Mihály. Élet és Irodalom, 1973. augusztus 25.)
