A Petspektívák című interjúsorozatban a múzeumi és kulturális élet résztvevőit kérdezzük arról, hogyan élték meg a járványhelyzet okozta változásokat, milyen projektekkel tudtak aktívak maradni, mi jelentett számukra inspirációt, vagy éppen nehézséget és milyen tervekkel, elképzeléssel vágnak neki a jövőnek?
Még 2021 tavaszán készítettünk interjút Dénes Mirjammal, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársával. Ezúttal őt hallgathatják meg arról, milyen volt számára ösztöndíjasként egy távoli országban megélni egy egész világot megmozgató járványhelyzetet, hogyan segítette őt munkája a nehézségek leküzdésében, milyennek élte meg egy kis múzeumi közösségben azt a változást, amit a korlátozások és a bizonytalanság okozott?
Az interjút meghallgathatják a Magyar Múzeum OnLine SoundCloude csatornáján:
Beszélgetés Dénes Mirjammal, Perspektívák, 2021. tavasz
“Amikor elkezdődött ez az őrület,
akkor én épp Japánban voltam
egy hat hónapos ösztöndíjjal…”
Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora, aki a japonizmus jelenségét kutatja. Hét éve dolgozik a múzeumban, azóta több kisebb és nagyobb projektben vett részt. Nevéhez fűződik többek között a Gésák a Duna-parton című kiállítás, ami 2017-ben a Várkert Bazárban került megrendezésre. Azóta magyar és angol nyelven is megjelent Japonizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában /Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy című tanulmánykötete.
2020-ban Mirjam épp Japánban tartózkodott egy hat hónapos ösztöndíjjal, amikor a járványhelyzet miatt haza kellett jönnie, hogy visszatérjen korábbi munkájához, ami azt is jelentette, hogy újra kell terveznie az előtte álló időszakot.
“hihetetlen nagy lendületet adott az,
hogy nyugalomban, zavartalanul és célratörően
tudtam azokkal a munkáimmal ismét foglalkozni,
amiket hat hónappal korábban le kellett,
hogy tegyek a múzeumban”
Személyiségéből fakadóan számára kezdetben a home office időszaka a nyugodt munka, elmélyülés és koncentrált tervezés időszaka lehetett. Ugyanakkor a személyes távolság sok esetben meg is nehezítette a munkavégzést.
“a munka lehetősége volt a legnagyobb inspiráció”
“iszonyatos érvágást jelent,
hogy nem vagyunk a tárgyak közelében”
Mivel a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum egy kis (mindössze 200 négyzetméter) alapterületű kiállítótérrel rendelkező intézmény, ezért a járvány előtti időszakban a kollégák kifejezetten törekedtek arra, hogy fél-, háromnegyed évente új tárlatokat rendezzenek. Ezekhez kapcsolódóan számtalan programmal igyekeztek megszólítani az érdeklődőket. Ezt a folyamatot szakította meg a járványhelyzet, ami a múzeumot stratégiájának átgondolására sarkallta.
“be kellett látnunk, hogy nem működhetünk
tovább olyan intézményként, aki főleg
a látogatóknak nyújtott
helybéli vizuális tapasztalatszerzésre
helyezi a legfőbb hangsúlyt.”
A múzeum már korábban is aktívan publikált, készített tanulmányköteteket, katalógusokat, kiadványokat, ennek a rutinnak köszönhetően nem jelentett a munkatársak számára nehézséget, hogy áthelyeződjön a fókusz erre a tevékenységre, de érzékelhetően több olyan területre hárult nagyobb figyelem, amit korábban kevésbé emeltek a középpontba. Ilyen volt az intézmény online jelenlétének átgondolása, de ugyanígy a kiállítóterekhez kapcsolódó, befogadást segítő tartalmak, például egy Audioguide elkészítése is.
Augioguide: Online tárlatvezetés a Made in Asia - Százéves a Hopp Múzeum című kiállításon
“Van számos olyan dolog, ami korábban
nem kapott kellő figyelmet a múzeumban,
és a vírushelyzetnek “köszönhetően” kellett,
hogy előrukkoljunk olyan dolgokkal,
amikkel korábban nem foglalkoztunk”
A múzeum jövőbeni terveihez tartozik a honlap megújítása, szeretnének arra törekedni, hogy a látogatók egy inspiráló, figyelemfelkeltő új arculattal találkozhassanak. Ugyanígy a közösségi média felületeiken, például a Facebook oldalukon is igyekeztek olyan sorozatokat indítani, amelyeken keresztül kiállítási anyagokat, gyűjteményi darabokat, kurátori ismereteket osztanak meg a virtuális térben. Ebbe a munkába kapcsolódott be az intézmény programszervező és múzeumpedagógus kollégája is.
Mirjam mesélt a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum műtárgyainak költözéséről is. Mivel a múzeum több mint 30 000 darabos gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum műtárgyraktárában volt elhelyzve, ezért őket is érintette a múzeum felújítása, aminek értelmében szakszerű intézkedések mellett kellett új helyükre szállítani a gyűjteményi darabokat. A járványhelyzet berobbanása lehetőséget biztosított a költözés gyors és szakszerű lebonyolítására.
A Japonizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában című e-könyv megvásárolható a múzeumshop online felületén
Mirjam jövőbeni terveihez tartozik, hogy ismét visszatérjen Japánba, hogy a korábban megkezdett munkát egy újabb ösztöndíj keretében elvégezze. Az itthoni munkájával kapcsolatban bízik abban, hogy az új lehetőségek, amelyeket a járvány kialakított a munkavégzés terén a továbbiakban is alkalmazhatóak lesznek, így neki sem kell elszakadnia hosszútávon az intézménytől.
Az elmúlt időszak alapján, a múzeumok jövőjével kapcsolatban egy másodlagos hibrid működést tud elképzelni. Felkészülve arra az esetre, ha az intézményeknek hosszabb időszakra be kellene zárnia a kapuikat.
