A Magyar Múzeumok OnLine oldalán elindul Perspektívák című interjúsorozatunk, amelyben a múzeumi és kulturális élet résztvevőit kérdezzük arról, hogyan élték meg a járványhelyzet okozta változásokat, milyen projektekkel tudtak aktívak maradni, mi jelentett számukra inspirációt, vagy éppen nehézséget és milyen tervekkel, elképzeléssel vágnak neki a jövőnek?
A beszélgetés elérhető a Magyar Múzeumok OnLine Soundcloude csatornáján.
Gréczi Emőkét, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum sajtófőnökét és a MúzeumCafé főszerkesztőjét Bakai Brigitta kérdezte.
"Nekem ott van a munkahelyem,
ahol a számítógépem."
Gréczi Emőke beszélt saját személyes tapasztalatáról. Elmondta, hogy munkaköréből kifolyólag őt hogyan érintette a korlátozás, milyen változásokkal tudta végezni munkáját, illetve mi jelentett számára a távolságtartás, a személyes kapcsolatok hiánya.
"Miután múzeumi területen dolgozom,
ezért az intézményekkel való kapcsolattartás,
élő kapcsolattartás is nagyon fontos."
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum számára az elmúlt időszak kifejezetten aktív volt, hiszen az intézmény gyűjtőköre és feladatai okán is figyelemmel kísérte a pandémiát. A múzeum egyik fontos feladata volt azt kitalálni, hogyan archiválja és gyűjtse a járványidőszak tárgyi és szellemi emlékeit.
"...nagyszerű kutatók dolgoznak a múzeumunkban
és hihetetlen erős gyűjteményünk van,
tehát ez azt jelentette, hogy nekünk
ezzel valamit kezdenünk kell."
A Rubicon májusi, Járványtörténelem című számában a múzeum több kollégája is publikált, emellett pedig elindították a Járványtörténeti blogot is, ahol izgalmas történeteket, jó párhuzamokat ismerhet meg az olvasó ebben a témában. Így olvashatunk irodalmi járványokról, a tbc elleni védekezés egyik érdekes tárgyáról, vagy akár a Sabin-cseppekről. A megszülető tanulmányokat pedig egy kötet formájában is (fertőtlenített) kezébe foghatják az érdeklődő olvasók.
Fotó: Gréczi Emőke, Szilágyi Lenke fotóján
"Ha a MúzeumCafé elvész,
akkor elvész egy nagyon fontos felület."
Gréczi Emőke a SOM mellett beszél a MúzeumCafé helyzetéről is, arról, hogyan élték meg a lap munkatársai a járványhelyzetet. Habár megszorítások a lapot is érintették, mindenki örömére továbbra is működik, hogy jó felülettel szolgáljon a szakma képviselőinek, mivel kétségtelenül egy magas színvonalú és sokszínű szakmai médiumról van szó.
"...lehet, hogy a járványhelyzet kellett,
hogy ennyire nyitottak legyünk
ezekre a felületekre."
A beszélgetés kitér arra, hogy az az elképesztő mennyiségű virtuális tartalom, amely az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került, hogyan hat az intézmények szemléletmódjára, terveire. Így szó esik arról, hogyan lehet megszólítani azokat, akik a járvány előtt sem juthattak el múzeumba, s hogy ebben milyen felelőssége van egy olyan közösségi intézménynek, ami a közösség tárgyait őrzi.
