A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum célul tűzte ki, hogy a kevésbé ismert palóc kutatókat, illetve kutatásokat ismertebbé tegye a nagyközönség számára. Ennek egyik eredménye a tavaly, 2023-ban megjelent múzeumi kiadványuk, amely A tündérek kútja – Palóc népmesék a 19. századból címet viseli. A 2024. december 3-án megnyílt kiállítás ötlete is az említett törekvésük fényében született meg.
Az itt bemutatott képek készítője 1861-ben Lip Károly néven született Pápán. Nevét 1881-ben változtatja meg Pápaira. Már túl volt egy hosszabb szibériai kutatóúton, amikor 1890-ben egy öt hetes „néprajzi kirándulást” tett a palócság körében. Egész pontosan Ipolyság-, Szécsény- és a Karancs környékén, valamint a Medvesalján járt, hogy néprajzi és embertani kutatásokat végezzen. „A népélet külső oldalának tisztább megvilágítása czéljából fénykép felvételeket eszközöltem…” – írta beszámolójában Pápai. Az itt készült közel 100 fotójából látható most egy válogatás, amelyek között a portréképek vannak többségben, de láthatóak ünnepi viseletben pózoló asszonyok, menyecskék, férfiak vagy a népi építkezés emlékei. Ezeket kiegészítik a salgótarjáni múzeum gyűjteményéből származó korabeli palóc tárgyak. Shah Timor munkájának köszönhetően pedig digitális formában láthatóak színessé alakított fotók, amelyek segítségével még közelebb kerülhetünk a Pápai által készített felvételekhez.
Pápai Károly korának egyik kiemelkedő értelmiségi személye volt. Budapesten szerzett bölcsészdiplomát, de külföldi (Lipcse, Bécs, illetve Párizs, London) egyetemeken is megfordult. Ezt követően aktívan részt vett a tudományos életben, a Magyar Néprajzi Társaság egyik alapítójaként tartják számon. Sok minden iránt érdeklődött, folyékonyan beszélt németül, tudott angolul, franciául és olaszul, valamint elsajátította az orosz nyelvet is. Annak ellenére vágott neki az ázsiai útjának, hogy beteges, gyenge szervezete bármikor feladhatta a harcot a tüdővésszel szemben, amely a szüleit és testvéreit is halálba döntötte. 1893-ban egészsége rohamosan romlott és Görzben fiatalon elhunyt. Pályája nem teljesedhetett ki, azonban félbe maradt életműve így is megkerülhetetlen a kutatók számára. A halála után fennmaradt fotói, kéziratai és a terepen gyűjtött tárgyai a Néprajzi Múzeumba kerültek.
A kiállítást – dr. Shah Gabriella múzeumigazgató és Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármesterének köszöntő szavai után – dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében bemutatta Pápai Károly életútját, kutatási tevékenységét, szemléletmódját is, valamint kihangsúlyozta, hogy ez az anyag ilyen formában eddig még nem volt kiállítva. Ezt követően a Máté György, a Dornyay Béla Múzeum néprajzos-muzeológusa tartott kurátori tárlatvezetést a megjelenteknek.
A kiállítás rendezte: Máté György
Máté György; fotó: Shah Timor
A kiállítás 2025. február 28-ig látogatható.
