MúzeumTrip 29. Láttatni a természetet

Kazinczy Ferenc Múzeum

Dobronoki Dalma
2021-05-24 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihány, a Hadtörténeti Múzeum, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu fogadott bennünket. Most már Sátoraljaújhelyen járunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Ferenc Múzeumában. A múzeum története után az intézmény sikeres blogját ismerhettük meg. Most a természettudományi gyűjteményé, különös képpen a zuzmoké a főszerep!

 

 

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum természettudományi gyűjteménye sok szempontból különleges. Amellett, hogy számos látványos darabbal rendelkezik, intézményünk nagy figyelmet fordít azon élőlénycsoportok gyűjteményi anyagának gyarapítására, amelyek apró méretűek és kevésbé közismertek. Múzeumunk gazdag természettudományi gyűjteménye egyrészt számottevő tudományos adatot szolgáltat térségünk élővilágáról, másrészt jelentős kutatók, gyűjtők hagyatékát, vagy annak egy meghatározó részét is magába foglalja.

 

Raktárainkban van egy rész, ahol egy eredetileg 31.968 tételből álló gyűjtemény közel 12.000 darabját őrizzük. A múlt század megsárgult, megkopott, olykor cikornyás betűkkel ellátott papírborítékai ezek. Úgynevezett kapszulák, amelyek különös élőlényeket rejtenek: zuzmókat. Fóriss Ferencnek, a 20. század egyik meghatározó lichenológusának gyűjteménye ez. Fóriss már igen fiatalon, szinte még gyermekként kezdett el érdeklődni a növények csodálatos, formákban és színekben gazdag világa iránt. Figyelme később kifejezetten a zuzmókra terelődött. Olykor több napos gyűjtőutakat tett. Ezek eredményeként nemcsak lakóhelye, Miskolc, és annak környékéről gyűjtött zuzmókat, hanem az ország szinte egész területéről, többek között a fővárosból és vonzáskörzetéből, a Dunántúlról, beleértve a Balatont is, az Alföldről, egészen Szegedig, és az Északi-középhegységből. Az utóbbi területről származó példányok múzeumunk számára azért is értékesek, mert e minták között számos, a térségünkről származó zuzmó is megtalálható.

 

Fóriss Ferenc, a gyűjtő

 

Eddigi ismereteink alapján Fóriss Ferenc az I. világháború alatt, 1916-ban, majd az 1950-es évek második felében töltött el több időt a Zemplénben. A Nagy Háborúban katonaként érkezett környékünkre, és a sátoraljaújhelyi Némahegy térségben gyűjtött. Az 50’-es évek második felében többször is járt ezen a vidéken, és mintái nemcsak a város és közvetlen környezetéből származnak, hanem Sárospatakról és környékről, valamint a festőien szép Hegyköz több pontjáról is. Fóriss Ferenc életének 86 évéből cirka 60 évig hol kisebb, hol nagyobb megszakításokkal, de aktívan gyűjtött. 

 

Fotó: Szoboszlay Marcell

 

Gyűjteményének értékét tovább emeli, hogy az abban megtalálható magyarországi minták mellett meghatározók a külföldről származók; olykor más neves kutatók által gyűjtött minták is. Fóriss Ferencnek főleg a fiatal éveiben adódott több lehetősége arra, hogy a Magyarországgal szomszédos országokba látogasson és onnan származó mintákkal gyarapítsa gyűjteményét. Azonban külön kiemelendő, hogy Fóriss felvette a kapcsolatot más, nem egy esetben Európán kívül élő kutatóval, és így igazán különleges cserepéldányokhoz juthatott hozzá a Föld számos pontjáról, többek között a Skandináviából, Ázsiából, Észak- és Dél-Amerikából, távoli szigetekről, például a Galápagos-szigetekről.

 

Fantasztikus zuzmók

 

De miért olyan különlegesek a zuzmók, ezek a sokszor alig észrevehető élőlények? Miben másak, mint a többi élőlénycsoport? Miben rejlik az értékük? Zuzmókkal lépten-nyomon találkozhatunk. Ott vannak a járdán, épületeink falain, a fákon, a kerítéseken, legyen az akár fémből vagy fából, ott vannak a talajon. Ha elhagyjuk a város határait, visszatérünk a természetbe, még többet láthatunk belőlük. Sokszor azonban csak elmegyünk mellettük. Sokan pedig úgy gondolják, hogy valamiféle betegség támadhatta meg hőn szeretett gyümölcsfájukat, amikor annak törzsén a nagyon gyakori sárga falizuzmó (Xanthoria parietina) telepeivel találkoznak, holott erről szó sincs.

 

Fotó: Szoboszlay Marcell

 

A tudomány mai állása szerint a zuzmókat nem soroljuk a növények közé. Olyan szimbionta élőlényekről van szó, amelyeket egy fotoszintézisre képes, ún. fotobionta partner, egy zöldalga- (Chlorophyta) vagy/és cianobaktériumfaj (Cyanobacteria), valamint egy gombafaj, ún. mycobionta partner alkotnak. A fotobionta partner a természetben önmagában életképes, a mycobionta partner azonban nem. A kölcsönösen előnyös együttélésében a fotobionta partner a fotoszintézis során felépített szénhidrátokkal látja el a mycobionta partnert, míg az cserében vízzel és különböző ásványi sókkal szolgál, ráadásul a gombafonalak védelmet is nyújtanak a fotobionta partner számára. Formájukat és színüket tekintve rendkívül változatosak. Növekedési formájuk szerint három nagy kategóriát tudunk megkülönbözteti.

 

A kéregtelepű zuzmók telepük egész felületével tapadnak az alzathoz, melyről lehetetlen leválasztani őket a telep károsítása nélkül. Ilyen faj például a Lecanora campestris. A leveles zuzmók telepe az alzaton lazán fekszik, arról könnyen leválasztható. A telep levélszerű, lapos, a legtöbb esetben a telep felszíne és fonákja egyértelműen megkülönböztethető egymástól (dorziventrális), a széleken kicsit felemelkedő. Gyakori leveles zuzmónk a Flavoparmelia caperata. A bokros zuzmók telepe apró bokorhoz hasonló, mely az alzathoz nem mindig rögzül. Fás élőhelyeken járva gyakorta megpillanthatunk Evernia prunastri példányokat, amelyek jellegzetes képviselői a bokros zuzmóknak. Ezen a ponton kell megjegyezni, hogy az egyes növekedési forma kategóriák között számos átmenettel találkozhatunk, mint például pikkelyecskés vagy párnaszerű forma. Sok-sok ismeretről lehetne még beszámolni a zuzmók felépítését, telepi szerkezetét tekintve, egészen odáig, milyen kapcsolattípusok vannak a fotobionta partner és a gombafonalak (hifák) között, tekintve azt, hogy egyes esetekben a hifa csak lazán veszi körbe az alga- és/vagy cinaobaktériumsejtet, míg más esetekben szívóhifák (haustorium) alakulnak ki, amelyek behatolnak a fotoszintetizáló sejt intracelluláris terébe. Lehetne írni a zuzmók szaporodási módjairól, de ezen ismeretek átadása csak arra világítana rá, hogy az olykor jelentéktelen kinézetük ellenére hihetetlenül komplex biológiai folyamatok játszódnak le ezen élőlényekben. Azt azonban még mindig nem tudnánk meg, hogy az élővilágban, annak fejlődésében, illetve a különböző környezetvédelmi vizsgálatokban milyen szerepük van.

 

A zuzmók élettani folyamataik során specifikus zuzmóvegyületeket termelnek. Sokszor ezen anyagcseretermékeket zuzmósavaknak is nevezik. Ez az elnevezés kevésbé helytálló, hiszen a vegyületeknek csak kis része sav. A különböző élőhelyeket kolonizáló zuzmófajok – többek között a kövek felszínén (epilithikus) vagy kövekbe maródva (endolithikus) élők – ezekkel a zuzmóvegyületeikkel mállasztják az alzatként szolgáló szubsztrátumot. Így sok idő elteltével egy nyílt sziklafelszínt kolonizáló zuzmó képes az általa lakott felületet úgy átalakítani, hogy az a zuzmóknál differenciáltabb élőlények megtelepedésére is alkalmas lehet. Speciális anyagcseretermékeik miatt a gyógyászatban, a festékgyártásban, sőt még az illatszerkészítésben is használják az arra megfelelő fajokat. Nem utolsó sorban pedig bizonyos zuzmók táplálékforrásként is hasznosíthatók.

 

A zuzmók jelentősége

 

A zuzmók „értékét” vizsgálva külön meg kell említeni a környezetvédelmi kutatásokban betöltött szerepüket, mivel rendkívül érzékenyen reagálnak a légszennyezettségre. Azokon a területeken, ahol a levegő szennyezettségének szintje magas, csupán elvétve találkozhatunk velük, ellenben egy tiszta levegőjű, például erdei élőhely valóságos Kánaánt nyújt számukra.

 

A biológia tudományában azonban gyakorta érvényesül az, hogy a kivétel erősíti a szabályt. A zuzmók légszennyezettségre való érzékenységénél meg kell említeni azon zuzmófajokat, melyek igen nagyfokú toleranciát mutatnak a levegő szennyezettségével szemben. Ezeket toxitoleráns fajoknak nevezzük. Ilyen toxitoleráns faj többek között a már korábban említett Xanthoria parietina.

 

Múzeumunk biológiai tudományokkal foglalkozó kollégái a Fóriss Ferenc-féle több ezer darabos gyűjtemény feldolgozásával, és az erre vonatkozó tudományos információk közzétételével nemcsak a tudományos életben jártas szakemberek információigényét szeretnék kielégíteni.

 

Nem adatok halmazával, egy kutató élettörténetével szeretnék bombázni a nagyérdeműt. A célunk az, hogy a látogatók és a múzeumunk online felületeit követő, a téma iránt érdeklődő emberek előtt is rávilágítsunk a zuzmók szerepére. Arra, hogy ezeknek az olykor szinte alig észrevehető élőlényeknek pótolhatatlan szerepük van az élővilágban, ugyanúgy, mint a Földön minden más élőlénynek.

 

Természettudományos kollégáinknak mindig is fontos szempont volt a környezetünkben élő fajok megismertetése – legyen az akár állat, növény vagy gomba –, illetve az, hogy már az egészen fiatal gyerekekben kialakítsák, fejlesszék az arra való készséget, hogy észrevegyék a körülöttük hemzsegő varázslatos életet. Jó érzés megtapasztalni, amikor mind gyerekek, mind felnőttek egy-egy élőlénycsoport bemutatásánál lelkesen jeleznek vissza, hogy mikor és hol találkoztak az adott fajjal. Jó érzés tisztázni a felmerülő tudományos kérdéseket. Jó érzés kommunikálni látogatóinkkal, az érdeklődőkkel, beszélni arról, ami mindegyiküknek közös kincse, és amely nélkül a mi életünk is elképzelhetetlen vagy talán teljesen más lenne a minket ölelő élet, a természet bámulatos diverzitásáról.

 

Felhasznált irodalom: Verseghy Klára: Magyarország zuzmóflórájának kézikönyve (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1994)

#muzeumozzaszobadbol, MúzeumTrip
2021-05-20 20:00
Beporzók napja, látogató, műhely, programajánló, természet
2020-03-05 14:00