A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihány, a Hadtörténeti Múzeum, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu fogadott bennünket. Most már Sátoraljaújhelyen járunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Ferenc Múzeumában. A múzeum története után az intézmény sikeres blogját ismerhettük meg. A természettudományi gyűjtemény után most az üvegeké a főszerep!
Az elmúlt évben kezdődött meg a Kazinczy Ferenc Múzeum üveggyűjteményének feldolgozása. A gyűjtemény 3 fő részből áll: a zempléni üveghutákban készült XVIII-XIX. századi üveg termékeket, a XX. század eleji feliratos üvegeket, valamint a szintén XX. századi patikaüvegeket magában foglaló tárgycsoportokból.
Az 1698-1916 között működött zempléni hutákból származó üvegek legrégebbi darabjai a pincetokba való palackok. E formába fújt tárgyak között XVIII. századi, buborékos díszítésű üvegek, valamint XIX. századi díszítetlen üvegeket találunk. A buborékos díszítést a még képlékeny üveg megszurkálásával érték el az üvegfúvó mesterek, ennek hatására alakultak ki benne a buborékok. Különleges darabja a gyűjteménynek az a bányajelenetet feldolgozó türelemüveg, amelyet szintén pincetokba való palackban készítettek el. A hutaüvegek között találunk még különleges megjelenésű, rücskös díszítésű kancsót - amely nagyon népszerű volt a Zempléni háztartásokban -, vannak nagy számban különböző méretű befőttes üvegek, de légyfogó, és butella is. A befőttes üvegek egy része hasas, széles szájú, de vékony falú fúvott üveg, nem hasonlítanak a mai befőttes üvegekhez. A nagyobb méretű, esetenként halványzöld üvegből készült 3-5 literes befőttesek már a mai formát idézik, nyakukon üvegpecséttel. A poharak között található egy talpas kehely, amelyet bükki-huta terméknek azonosítottunk tipikus formája alapján.
Pincetokba való palackok (fotó: Szoboszlay Marcell)
A XIX. század végi, XX. század eleji feliratos üvegek az ipari tevékenység emlékei. Találunk köztük tejes üvegeket – a Gróf Károlyi Imre Tejipari RT, vagy a Tejértékesítő és Tejgazdasági Rt. palackját, amelyekben pasztörizált tejet forgalmaztak -, a Mocznik mustár francia feliratos, vagy az Ocean mustár egyszerűbb üvegedényét, Kugler Henrik „Gerbeaud” feliratos üvegét, a Warhanek Halkonzervgyár üvegeit, harmatvizes palackokat, likőrös, boros, sörös palackokat. A zempléni üvegek között található – nyakán pecsét formájú emblémával, talpa felett domborított felirattal - a mádi piaristák boros palackja, valamint a sárospataki Rum és Likőrgyár szögletes üvege. A gyűjteménynek számunkra legbecsesebb darabjai azok, amelyeknek helytörténeti vonatkozásai vannak. Ezek között találjuk Bettelheim Márton, valamint Kornitzer Lipót sötétzöld sörös palackjait, amelyek méretükben, kivitelükben, a kőbányai Dreher-Haggenmacher sörösüveggel megegyezőek. Különlegesség a feliratosok között a múzeum kisebb szódáspalack gyűjteménye, amelyben a Budapesti Vendéglősök Szikvízgyára, vagy a Borsodi Bányatársulat rudabányai palackja mellett sátoraljaújhelyi szódásüvegek is vannak: Schönfeld Adolf, Réz Gyuláné, az Egyesült Szikvízgyár, vagy Widder Gyula üvege, aki gyógyszerészként forgalmazott szódát. Ők megbecsült kereskedő rétegéhez tartoztak Zemplén Vármegye központjának, Újhelynek.
Feliratos üvegek (fotó: Szoboszlay Marcell)
A gyűjtemény harmadik csoportját a gyógyszeres üvegek, patikaüvegek alkotják. Ezek többnyire XX. század eleji darabok, amelyek több csoportba oszthatóak. Egyik részüket a gyógyszertárak laborjaiban vegyszerek, alapanyagok tárolására használtak. Ezek között találunk nagyobb méretű öblös üvegeket, pici fiolákat, kenőcsös tégelyeket, hengereseket, szögleteseket, sok esetben talpukon az űrtartalmat jelző számmal. Többnyire színtelen, enyhén zöldes, vagy barna gyári öntött üvegekről van szó, de vannak kézzel, üvegfúvással készített darabok is. Találunk a gyűjteményben olyan gyógyszeres üvegeket, amelyekben árusították az elkészített szereket. Ezek között helytörténeti szempontból jelentős feliratos üvegek is vannak. Kék színű készletben található Cs. Buday Ákos Gyógyszertára S.A.Ujhely feliratú üveg, vagy színtelen üvegből Kádár Gyula gyógyszertárának feliratos üvegcséje. A múzeum „Újhely és a nagy háború” című kiállításán ezek mellett Kincsessy Péter, Widder Gyula és Éliássy Imre patikájából származó – színtelen, kék, halványzöld -üvegeket is láthat a közönség. Nagyon kevés a gyűjteményben a papírcimkés üveg, ezért is tartjuk ezeket nagy becsben. Közöttük találjuk azt a szájvízes üveget, amelyet Hrabéczy Kálmán Drogua és Illatszer üzletében vásárolt meg valaki 90-100 évvel ezelőtt, de megtudhatjuk egy másikról azt is, hogy Mór Lajos Gyógyszertára az Üdvözítőhöz, Sátoraljaújhelyben, a Horthy Miklós tér 4. szám alatt működött. A gyógyszeres üvegek között vannak országosan forgalmazott, vagy külföldi eredetű szerek üvegei is, így páldául Franz J. Kwizda, Athenstaedt & Redeker, H.Kielhauser, Dr. Egger, Baruch Gy gyógyszerész üvegei.
Patikaüvegek (fotó: Szoboszlay Marcell)
Az előző csoportokba nem sorolhatóak be, de az üveggyűjtemény különleges darabjai a XIX. század második feléből származó Kossuth-poharak. Közöttük címeres rubinpácos, címeres dombor mintás és Kossuth arcképével ellátott poharakat – s ehhez tartozó kistányért is - találunk, „Emléked él köztünk”, „Isten áldd meg a magyart”, vagy „Áldás a magyarnak” felirattal. Ezek a tárgyak is becses emlékei az újhelyi Kossuth-kultusznak.
Leadkép: Kossuth-poharak (fotó: Szoboszlay Marcell)
