A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihány, a Hadtörténeti Múzeum és a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum fogadott bennünket. Most virtuálisan Kaposvárra utazunk, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumba. A múzeum története és kiállításainak megismerése után unikális helyszínre látogatunk, a Deseda-tó partján álló Fekete István Látogatóközpontba. A Néprajzi Gyűjtemény után most a Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteményét ismerhetjük meg.
Somogy megyében az érmék gyűjtése a 19. század közepére nyúlik vissza, amikor is a csurgói és kaposvári főgimnáziumokban elkezdődött a régiségek felkutatása és megőrzése, köztük természetesen a pénzérmeké is. Nem sokkal később megalakult a Somogy Vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, majd ennek megszűnte után 1909-ben a Somogy Megyei Múzeum Egyesület, amelynek gyűjteménye szintén számos pénzt tartalmazott, illetve átvette a korábbi társulat anyagát is. Az átvett tárgyak mintegy 1800 darabot tettek ki, köztük volt Somssich János tallérgyűjteménye is. Utóbbi egyesület a mai Rippl-Rónai Múzeum elődjének tekinthető. A világháborúk alatt a gyűjteménynek hányattatott sorsa volt, sok mindent elvittek az anyagból. A felgyülemlett anyagot 1926-tól kezdték rendszerezni – Gönczi Ferenc igazgatósága alatt –, ezután kaptak a tárgyak leltári számot, majd szakleltári számot, valamint minden tárgyról rajz készült. Több névváltozás után 1951-ben nyerte el az intézmény mai nevét, amikor is Bernáth Aurél megnyitotta az újonnan elnevezett Rippl-Rónai Múzeum első, a kor színvonalán álló komplett és tudományos eredmények alapján készített állandó kiállítását.
Az azóta eltelt évtizedek alatt a gyűjtemény megsokszorozódott. A Numizmatikai Gyűjtemény elsősorban az ásatások, terepbejárások során gyűjtött érmékkel, ajándékként, továbbá csereúton szerzett példányokkal gyarapodott. A 19. század végétől előkerülő éremleletek és szórvány érmék a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, azonban szerencsés módon az 1960-as évektől kezdve számos éremlelet (Siójut, Balatonszabadi, Buzsák, Gölle, Szenna stb.) jutott a múzeum gyűjteményébe, viszont sajnálatos, hogy az eddigi utolsó éremlelet 1993-ban került be a múzeumba. Azóta csak szórvány érmékkel és ásatási példányokkal gazdagodtunk, ajándékként is egyre kevesebb pénzérme érkezik.
Kelta ezüstpénz
Régi pénzek, új kiállítás
A „Somogyi Kincsestár - Néprajzi látványraktár” kialakítása után, a Rippl-Rónai Múzeum Fő u. 10. számú épületének keleti szárnyában, az első emeleten felszabadult egy helyiség. Ebben a helyiségben a jövendőbeli régészeti állandó kiállítás I. ütemét valósítottuk meg a Kubinyi Ágoston Program támogatásával. A választás a múzeum éremgyűjteményére esett. Ez a gyűjtemény hosszú évtizedekig alig volt ismert a szakemberek és a nagyközönség előtt. Az utóbbi években ennek megkezdődött a szisztematikus feldolgozása és közzététele. A múzeum megjelentetett két katalógust (Varga Máté: Középkori és kora újkori aranypénzek; Varga Máté – Költő László: A csökölyi tallérlelet), és további számos szakcikk és előadás számolt be a múzeum éremgyűjteményről.
2020 januárjában nyílt meg a Rippl-Rónai Múzeum új, állandó kiállítása Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból címen. A Numizmatikai Gyűjteményben 15 ezer darab érme és papírpénz található, amiből kicsivel több, mint 500 darabot állítottunk ki a vitrinekben. Mivel az érmék többsége elég kisméretű, és egyszerre csak egyik oldala mutatható be, ezért egy információs pulton nagyobb méretű fotók és további hasznos információk találhatók meg a pénzekről. Nem feltétlenül csak a legszebb darabok kerültek a tárlókba, hiszen találunk köztük korabeli hamisítványokat, szándékosan megcsonkított/darabolt pénzeket, illetve néhány esetben azt is láthatjuk, hogy az érmék milyenek, amikor a földből előkerülnek. A kiállított darabok mintegy kétezer évet ölelnek fel az i. sz. előtti 3. századtól egészen 1711-ig. Többféle pénztípus: solidusok, dukátok, dupondiusok, antoninianusok, tallérok, garasok, denárok, krajcárok stb. láthatók itt. A kiállított érmék között igazi ritkaságokat is találunk, mint például III. Frigyes kétszeres aranydukátját, Báthory István lengyel királyként vert aranydukátját vagy éppen egy ritka német ezüst tallért, amit Schwarzburg grófságban készítettek. Teljes egészében bemutatásra kerül a Csökölyben talált tallérlelet is. A kiállításhoz egy kisebb kísérő katalógus is készült, valamint külön múzeumpedagógiai foglalkozás elérhető hozzá kapcsolódóan.
A látogatók itt tehetnek egy rövid virtuális túrát a kiállításban!
Valens császár arany solidusa
Aranypénzek
Az éremgyűjtemény kiemelkedő darabjainak számítanak az aranypénzek, amiből 31 darab sorolható a középkori és kora újkori darabok közé, ami más múzeumi gyűjteményekhez képest nem jelentéktelen. A három darab bizánci érme közül kettő a kora avar korszakból származik, abból az időből, amikor az avarok rendszeres hadjáratokat folytattak Bizánc ellen. Valószínű, hogy mindkét érme zsákmányból vagy a rendszeres évi – Bizánc által béke fejében fizetett – adóból származik. A magyar aranypénzek közül az első darab Luxemburgi Zsigmond aranyforintja a somogyvári bencés apátság ásatásáról, majd ezt követi V. László két különböző típusú aranypénze. Hunyadi Mátyás idejéből egy aranypénz ismert Siójutról, míg Szapolyai János egy aranyforintja maradt ránk. 1526-tól kezdve a Magyar Királyság egy része Habsburg fennhatóság alatt állott, azonban a magyar pénzverés továbbra is működött, bár kisebb változások történtek az éremképekben. A Habsburg uralkodók közül csak Rudolf, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd 1-1 aranydukátja található meg a gyűjteményben. A gyűjteményben ezen kívül számos külföldi veret is található, legnagyobb számban a velencei aranypénzek.
Velencei aranydukát
A csökölyi kincs
Csököly község Somogy megye középső részén, Kaposvártól délnyugatra 25 kilométerre fekszik. A település a középkorban és még a kora újkorban is a veszprémi püspök birtoka volt. A török hódoltság ideje alatt több forrás is megemlékezik a falu templomáról, így lakói viszonylagos békességben élhettek a török idők alatt is. A templomtól északra nem messze került elő az éremlelet. 1993-ban bejelentés érkezett a múzeumba Toplak Ágnestől, miszerint kapálás közben, sekély mélységben Kántor Józsefné és Toplak Ferencné 3 darab ezüst tallért találtak, amit be is mutattak a múzeumban. Ezt követően a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai Költő László vezetésével leletmentést végeztek a helyszínen, melynek során megtalálták az agyagedénybe elrejtett éremlelet fészkét. A korábban talált darabokkal együtt összesen 54 darab ezüst tallér került elő. Ha a csökölyi éremlelet kibocsátó területek szerinti összetételét nézzük, akkor egyértelműen két osztrák tartomány dominál, hiszen 88%-ban Tirol és Stíria (Stájerország) vereteit találjuk a leletben, a többi kibocsátó csupán egy-két darab érmével képviselteti magát. Amennyiben kibocsátó uralkodók szerint tekintjük át a leletet, akkor V. Lipót osztrák főherceg veretei vannak túlsúlyban (31%), őt követik II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, II. Rudolf és II. Ferdinánd főherceg érméi. Az érmék időbeli megoszlásánál azt látjuk, hogy elég hosszú időszakot ölelnek fel, mivel a kincs legkorábbi darabjai II. Ferdinánd főherceg uralkodása (1564–1595) idején készültek, az éremlelet záróverete viszont 1650-ben. A talléroknak a 16. század vége és a 17. század közepe között folyamatosan emelkedett az értéke, kezdetben még csak 100 denárt ért, de felmehetett akár 170 denárig is, az általános azonban a 160 denáros érték volt (1633–1667). Az 1640-es évektől általában egy aranypénzért két tallért kellett fizetni. Ez alapján, a csökölyi tallérlelet nagyjából 8640 denárnak felelt meg, ami nem számított jelentéktelen vagyonnak akkoriban, Hasonló értéket képviselt a nemrégiben megtalált és publikált Hódmezővásárhely-kingéci tallérlelet is (66 db = kb. 7300 denár).
A Salzburgi érsekség által kibocsátott tallér
Leadkép: Tallérok a csökölyi leletből
