MúzeumTrip 27. A célból eszközzé: a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteménye

Gyűjteménytörténet

Pisztora Zsófia
2021-04-23 20:00

 MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihány, a Hadtörténeti Múzeum és a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum fogadott bennünket. Most virtuálisan Kaposvárra utazunk, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumba. A múzeum története és kiállításainak megismerése után unikális helyszínre látogatunk, a Deseda-tó partján álló Fekete István Látogatóközpontba.  Most a Néprajzi Gyűjteményt ismerhetjük meg. 

 

Gyűjteményeink közül a néprajzi volt az első, létrejöttét múzeumunk „atyjának”, Gönczi Ferencnek (1861–1948) köszönhetjük.  1914-ben őt bízta meg a Somogy Megyei Múzeumi Egyesület néprajzi gyűjtéssel. Haláláig körülbelül 5000 darabbal gyarapította a múzeum tárgyi anyagát. Utódja, Takáts Gyula (1911–2008) 1949–1971 között volt a múzeum igazgatója. Irodalmi tevékenysége mellett néprajzi munkássága is kiemelkedő.  Takáts Gyula és Gönczi együttes gyűjtőmunkája a korabeli közigazgatási felosztás szerint 310 somogyi településre terjedt ki.

  • Az elmúlt több mint száz esztendő során a néprajzi szakág tárgyi gyűjteménye csaknem 18.000 darabra nőtt. Tárgyi gyűjtemény: itt
  • Emellett csaknem 3.000 tételnyi adattári anyagából 2.400 publikusan, teljesen digitalizálva elérhető a MúzeumDigitárban itt
  • Gazdag fotógyűjteményünk digitalizálása és hozzáférhetővé tétele folyamatosan zajlik, jelenleg 12.000 tétel elérhető. Ennek egyik legszebb egységét jelentik azok a felvételek, amelyeket Gönczi megrendelésére Gönyei (Ébner) Sándor készített.

A néprajzi gyűjtemény bővelkedik pásztorfaragásokban, emellett összetétele utal a gyűjtők érdeklődési körére is: szép számmal találhatóak benne halászati eszközök, gyermekjátékok, de jelentős a drávamenti horvát anyag, a mára eltűnt kismesterségek eszközei és termékei, a gazdag textilgyűjtemény, a 20.század második felében alkotó népművészek alkotásai. Mindemellett különleges egységet képez a Szapu Magda által az 2000-es években, a MaDok-program keretein belül gyűjtött ifjúsági csoportkultúrák tárgyi- és vizuális jelképeinek gyűjteménye.

 

 

Tükrös

 

Az elmúlt hat esztendőben a szakág munkáját egy fő muzeológus (Pisztora Zsófia) és egy fő gyűjteménykezelő (Böjte Ildikó) látja el.

 

Megkezdődött és nagyon jó ütemben halad a digitalizáció és a hozzáférhetővé tétel.

A mennyiségi mutatókon túl hosszabb távú célunk a minőségi módon elérhetővé tett anyagok növelése, ez azonban értelemszerűen egy időigényesebb feladat. Fontosnak tartjuk a kutatói igények kiszolgálását, nyitottak vagyunk a múzeumi gyakorlatra érkezők előtt, akiknek konkrét szakmai vezetéssel ellátott, változatos és szakmai gyakorlatszerzésre valóban alkalmas feladatokat kínálunk.

 

Kiállítási és publikációs tevékenységünkben igyekszünk a kulturális antropológiai szemléletet is bevonni, a tárgyakat, gyűjteményi forrásokat lehetőség szerint tágabb kontextusban is megmutatni. Fontosnak tartjuk a tudományterületek közötti átjárást, az egységben való gondolkodást. Erre egy időszaki kiállításnak induló, majd vándorkiállítássá váló kisszerszámos halászati kiállításunk („Karó közt a potyka”) koncepciójában is hasonlóan törekedtünk, mint a korábbi, paraszti mosás és vasalás témájával foglalkozó „Szennyes ingem, szennyes gatyám…” című tárlatban. A pandémiás időszakban hat múzeumpedagógiai füzetet adtunk ki, három fő témát dolgoztunk ki digitális módon elérhető változatban  (állatgyógyítás, a pásztorok étkezése), melyek közül az egyik a fentebb említett halászati kiállítás online változata.ű

 

 

Meglehetősen prózai okok indokolták a 2017-ben pályázati forrásból kialakított néprajzi látványraktár létrejöttét is: textil- és fafaragás raktárunk költöztetése szükségessé vált és szerettük volna a gyűjtemény legsérülékenyebb részét a lehetőségekhez képest a legjobb körülmények között őrizni és hozzáférhetővé tenni. A jelenleg állandó kiállításként látogatható raktár anyagát digitalizálva elérhetővé tettük, a fafaragás gyűjteményt pedig tárgycsoportokra osztva, egy-egy ismeretterjesztő bevezető cikkel ellátva katalógus formájában is feldolgoztuk. (A nyomtatott kiadvány online is elérhető itt.)

 

 

Együttműködve múzeumpedagógusunkkal, Őszi Zoltánnal, állandó és időszaki tárlatainkhoz 12 néprajzi témájú foglalkozást készítettünk az elmúlt hat évben.

 

 

A mindennapi rutinfeladatok mellett törekszünk arra, hogy munkánkra szolgálatként tekintsünk, melynek célja, hogy a gyűjteményt eszközként (és nem célként) használva hozzájáruljunk a néprajzi örökség megismerésén túl ahhoz is, hogy a látogatóinkat gondolkodásra, diskurzusra ösztönözzük a múlttal és a jelennel, szűkebb és tágabb társadalmi környezetükkel és önmagukkal is.

 

Leadkép: Dráva menti horvát menyecskék a néprajzi fotótárból (RRM_NF_GT-10509)

MúzeumTrip, helytörténet, múzeumtörténet
2021-04-15 20:00
MúzeumTrip, természet
2021-04-18 20:00
Múzeumok Éjszakája, programajánló
2017-06-23 14:31