A Magyar Földrajzi Múzeum múzeumpedagógusa háromrészes cikksorozatában mesél munkájáról, céljairól. Bemutatja tevékénységét, lehetőségeit, hogy hogyan hozza közelebb a földrajzot a látogatókhoz. A múzeumpedagógia igazán összetett feladat. És hogy hogyan lehet jól csinálni? Most kiderül!
A cikksorozat első részében igyekeztem bemutatni, hogy mi is az a múzeumpedagógia, ki alkalmas múzeumpedagógusnak, illetve hogy személy szerint nekem melyek a legfontosabb céljaim múzeumpedagógusként.
A cikksorozat előző részében megvizsgáltuk a múzeumpedagógia nehézségeit, valamint megneveztem, hogy szerintem a legfontosabb feladata egy múzeumnak és egyben a múzeumpedagógusnak, hogy élményt nyújtson a látogatóknak. Ezután az elméleti áttekintés után ott fejeztem be, hogy rátérek arra, hogy mit is teszünk mi itt a Magyar Földrajzi Múzeumban múzeumpedagógiai címszó alatt.
Hogyan lehet megkedveltetni a múzeumot a fiatalokkal? Kezdem ott, hogyan nem lehet. Valljuk be, hogy az elmúlt évtizedekben (sok helyen még most is) az volt a módszer, hogy a csoport/osztály kap egy hosszú (és lássuk be, unalmas) tárlatvezetést, ahol egy nagytudású ember elől beszél sokat emberekről, tárgyakról, ami lehet bármily érdekes a csoport legalább felét nem fogja érdekelni, s az elhangzottak tizede sem marad meg bennük, ezért a mi múzeumunkban már nem is tartunk tárlatvezetést a fiataloknak. Szerintem élményt kell adni nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is, de úgy, hogy abból okulni is lehessen, tehát nem l’art pour l’art szórakoztatásról van szó, hanem inkább játszva tanulásról. Ennek pedig az általam kifejlesztett módszere a szabadulószoba vagy nevezhetnénk szabadulókiállításnak is.
Biztosan sokan jártak már szabadulószobában, melynek általában az a lényege, hogy különféle feladványokon át ügyeskedve kell kijutnia a csapatnak a bezárt területről. A mi szabadulószobáink is (a cikk írásakor már öt különböző) hasonló elven működnek, azonban itt az agyunkat kell használni, azaz ez egy intellektuális kihívás. Mint minden szabadulószobánál, nálunk is van egy kerettörténet és időlimit (60 perc), mely alatt végezni kell a feladatokkal (ha nem sikerülne, akkor sem tartunk fogva senkit, csak elmarad a jutalom). Múzeumpedagógusi kihívás, hogyan tud egyszerre 30-35 fő is részt venni a játékban, hát úgy, hogy kisebb (4-6 fős) csapatokra vannak osztva, a csapatok egymás ellen is versenyeznek, de ahhoz, hogy kijussanak, minden csapatnak meg kell oldania a saját feladatait is. Ráadásul a mi szabadulószobáink kettős értelmet kaptak, ugyanis nemcsak a csapat(ok)nak kell kiszabadulniuk a kiállításból, hanem valakit ki is kell szabadítaniuk, meg is kell menteniük a fogságból!
Eddigi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy egy-egy ilyen szabadulószoba során teljesen elkapja a flow a diákokat, hiszen intellektuális kihívás elé vannak állítva, csapatban egymásért is kell küzdeniük, sietniük kell, s természetesen senki nem szeretné, hogy ő miatta ne tudjanak kiszabadulni.
Szabadulószobáink eltérő nehézségűek, a legkönnyebb 8 éves kortól ajánlott, felső korhatár nincsen, hiszen játszani mindenki szeret, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is, éppen ezért a szabadulószobákat jó szívvel ajánljuk családoknak, baráti társaságoknak, nagyszerű lehetőség, hogy jobban megismerjék egymást, igazi csapatépítő egy ilyen program, családok számára pedig hasznos és értelmes időtöltés. És ne feledkezzünk meg a szépkorúakról, akik szeretnek és szoktak is múzeumokba járni, ne féljenek kilépni a komfortzónájukból, legyenek bátrak, váljanak újra gyerekké, nagy szeretettel várjuk a nyugdíjas csoportokat is a szabadulószobás játékainkra!
Ezek mellett sok más, mind a kiállításainkhoz, mind magához a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó foglalkozásunk is van óvodás kortól egészen az érettségiző korosztályig. Ezek is játékos foglalkozások, mely során rengeteget lehet tanulni a magyar földrajzi felfedezőktől kezdve, a kontinensek földrajzán át, egészen a hungarikumokig. Kiváló lehetőség kihelyezett földrajzórát tartani a múzeumban.
Hiszem, hogy a frontális, lexikális tudásra alapozott oktatás helyett új, élményalapú oktatásra van szükség, mely során a diák jól érzi magát, felkeltjük az érdeklődését a téma iránt, észrevétlenül, játszva tanul, s nem utolsó sorban élményt szerez, s úgy megy haza, hogy „milyen klassz hely ez a múzeum, megyek máskor is!”. Ez az, amit mi igyekszünk megvalósítani itt, a Magyar Földrajzi Múzeumban.
Képek forrása: Magyar Földrajzi Múzeum
