2020. május 27. óta történelmi méreteket öltő tüntetéshullám söpört végig az Egyesült Államok nagyvárosain. Azóta világszerte, így Magyarországon is, több mint kétezer helyszínen rendeztek demonstrációkat. A Black Lives Matter megmozdulás sorozatnak még koránt sincs vége, de a jelszavával vagy a hasonlóan közismertté vált „I can’t breath” felkiáltással feliratozott pólók már bekerültek a washingtoni Smisthonian Museum gyűjteményébe. A kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető rendszerek felszámolására szerveződő mozgalom eseményeinek dokumentálásában a múzeumok fontos szerepet vállalnak, egyes akcióik pedig közvetlenül is támogatják az egyenlő bánásmódot követelő békés tüntetőket.
Az intézményesült diszkrimináció és a rendőri túlkapások (melyek áldozatai kiemelkedően magas arányban fegyvertelen, ártatlan feketebőrű emberek) ellen küzdő #BlackLivesMatter mozgalom (azaz #FeketeÉletekSzámítanak mozgalom), 2013-ban indult Egyesült Államokban, de szorosan kapcsolódik az ország korábbi emberi jogi mozgalmaihoz. Az évek során a mozgalom online akciókkal és utcai tüntetésekkel, megmozdulásokkal követelte az elkövetők felelősségre vonását és a diszkriminatív büntetőjogi rendszer megváltoztatását. A mozgalom észak-amerikai, a rendszerszintű és mindennapi hátrányos megkülönböztetés azonban korántsem csak e földrész problémája.
Az emberek közötti egyenlőség és annak részeként a faji alapon való megkülönböztetés csökkentése a Fenntartható Fejlődési Célok nemzetközi stratégiai keretrendszerének is kiemelkedően fontos elemei. Konkrétan szerepelnek a 10-es célban, ami az egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozik. Interszekcionálisan szoros kapcsolatban állnak más célokkal is, így többek között a szegénység felszámolásával (1-es cél), a nemek közti egyenlőséggel (5-ös cél), valamint a fenntartható városok és közösségekkel (11-es cél) kialakításával is.
10.2-es Fenntartható Fejlődési Cél: Egyenlőtlenségek csökkentése. A társadalmi, gazdasági és politikai részvétel elérhetővé tétele mindenki számára, életkortól, nemtől, fogyatékosságtól, fajtól, etnikai hovatartozástól vagy más státusztól függetlenül., forrás: flickr.com
Dokumentálás és gyűjtés
Az idei tömeges megmozdulások történelmi pillanatok, dokumentálásukkal a múzeumok ennek az összetett témának a megértésében segíthetik a jelen és jövő társadalmait. New York városi múzeuma, a Museum of the City of New York egyik innovatív és folyamatos gyűjtési tevékenysége a városi aktivizmus történetét megörökítő tárgyakra, digitális dokumentumokra és oral history anyagokra irányul. A gyűjteményből készült Activits New York című állandó kiállítás a 17. századtól napjainkig tekinti át e témakört. A most zajló eseményekkel kapcsolatban a múzeum digitális gyűjtési akciókat és ismetetterjesztő (online) eseményeket szervezett. Arra kérik New York lakosságát, hogy küldjék be a #BlackLivesMatter tüntetésekről és annak hatásairól készült dokumentumaikat. A kurátori csapat ezek közül válogatva gyarapítja az állományt.
A New York-i városi múzeum felhívása, forrás: Museum of the City of New York, instagram.com
Míg a New York-i múzeumnak jelenleg csak a digitális anyagok gyűjtésére van kapacitása, más múzeumok a tüntetésekhez kapcsolódó tárgyakat is kérnek a tüntetés résztvevőitől. A karanténtárgyak gyűjtési kampányaihoz hasonló felhívásokkal akciókat szervezetett például az iowa-i African American Museum, a Nebraska History Museum és New York Historical Society is. A BlackLivesMatter mozgalom történetének dokumentálásán egyébként évek óta több múzeum is dolgozik.
A gyűjtés eredményeként tüntetési táblák, transzparensek, plakátok és pólók érkeztek, de a válogatásba gázmaszkok, gumilövedékek, gázpatronok, és a tüntetések utáni közösségi takarításhoz használt utcasöprő eszközök is bekerültek a gyűjteményekbe.
Tárgyak a Smithsonian National Museum of African American History and Culture gyűjteményéből, forrás: Smithsonian Open Access, https://www.si.edu
A National Museum of African American History and Culture (a Smithsonian nemzeti afro-amerikai történelem és kultúra múzeuma) a kezdetektől gyűjti a #BlackLivesMatter mozgalomhoz kapcsolódó tárgyakat és az azokkal összefüggő történeteket. A tüntetéseken végzett Rapide Response Collecting gyűjtésekről írt tudományos tanulmányt https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/1550190619866186 2019-ben publikálta a Collections: A Journal for Museum and Archives Professionals. A múzeum 2020-ban a főváros tüntetésein gyűjt. Alapító igazgatója, Lonnie G. Bunch III. szerint azáltal, hogy egy múzeum mit gyűjt vagy mit nem, az intézmény hosszútávon befolyásolja a jövendő történeti narratívákat. Ezért is tartja fontosnak, hogy a múzeumok korunk polgárjogi mozgalmait megörökítsék, hisz az így esélyt adnak a jövő történelemértelmezései számára. „Az afro-amerikai történelem kutatójaként gyakran előfordult, hogy kiállítást akartam rendezni, de nem volt semmi a gyűjteményekben, ami el tudta volna mesélni ezeket a történeteket. A hiány így formálja a történelmet.”
Lonnie G. Bunch III a múzeum Rapid Response gyűjtemény célkitűzéseiről.
Oktatás, figyelemfelhívás, szolidaritás
A múzeumok fontos szerepet játszanak közönségük oktatásában és az egyenlőség, az elfogadás irányába mutató érzékenyítésben is, amikor rávilágítanak a rendszerszintű rasszizmus történelmi okaira. A Covid-19 járvány alatt több múzeum és múzeumi szervezet is online beszélgetéseket, ismeretterjesztő videókat és egyéb internetes oktatóeszközöket osztott meg weboldalain.
A National Museum of African American History and Culture például többféle anyag közzétételével járult hozzá e komplex téma megértetéséhez. A Talking About Race elnevezésű felületükön tanároknak, szülőknek, közösségeknek és más érdeklődőknek készítettek összefoglaló eszköztárat arra, hogy miképpen lehet hatékonyan és elfogadóan beszélgetni a faji és etnikai identitásról, történelemről, kultúráról és az előítéletekről. Természetesen maga a Smithsonian Institute is foglalkozik a rasszizmus témájával, többek között a Confronting the Past sorozatukban, ahol az amerikai történelmi narratíva újraértelmezésével tekintik át a rasszizmus elleni küzdelem hosszú útját.
A Talking About Race projektből: miért fontos beszélgetni a fajiságról?, forrás: nmaahc.si.edu
További hasznos forrásokat tett közzé a Museum Education Roundtable, amik segíthetnek a rendszerszintű egyenlőtlenségek és azok múzeumi megjelenéseinek a mélyebb megértésében, valamint ötleteket is adnak arra, hogy hogyan dolgozhatnak a múzeumok az egyenlőbb társadalmakért az intézmény falain belül és azokon kívül is, a helyi közösségekkel együttműködve.
Számos múzeum tovább is lép a közéleti mozgalmak támogatásában és szolidaritási nyilatkozatokat tesznek közzé közösségi oldalaikon és honlapjaikon. Az ilyen jellegű kiállások szimbolikus értéke erős, a hallgatásba burkolódzó kulturális intézményeket, így például a New York-i Metropolitan Museumot éles kritika érte. De bírálták egyes múzeumok nyilatkozatait is, mert olvasóik hiányolták addigi gyakorlatuk felülvizsgálatát. Ezek a hangok a múzeumokat arra szólították fel, hogy dekolonializálják gyűjteményeiket és a munkavállalói struktúráikban is valósítsák meg az esélyegyenlőséget. A #MuseumsAreNotNeutral heshteg gyakran megjelent a múzeumok és múzeumközeli szervezetek közösségi felületein. A kampány kezdeményezői ugyanakkor arra kérték ezeket az intézményeket, hogy ne csak a jelszavak szintjén, hanem a gyakorlatban is álljanak ki a semlegesség elavult mítosza ellen, és önkritikusan tekintsék át tevékenységeiket, példamutatással segítsék elő egy elfogadóbb, egyenlőbb társadalom kialakítását.
Az Eastern State Penitentiary börtönmúzeum instagram posztja, mely kiáll a Fekete közösségek mellet és rávilágít az amerikai börtönrendszer diszkriminatív voltára., forrás: instagram.com
A témához kapcsolódó múzeumi nyilatkozatokat és akciókat több online platform is összegyűjtötte, többek között a Disegn és a MuseumNext oldalain lehet ezeket megtalálni. Szintén a MuseumNext közöl cikkeket arról, hogy mit tudnak a múzeumok a társadalmi sokszínűségről tanítani, és ugyanitt olvasható írás a múzeumi intézményeken belüli munkavállalói diverzitásról. Arról, hogy az Egyesült Királyság múzeumai hogyan reagáltak a mozgalom helyi megjelenéseire, például a BBC ad összefoglalást.
Nyisd meg az előcsarnokod!
Június elején Open Your Lobby! szlogennel online kampány indult, mely arra kérte a közintézményeket, hogy segítsék a tüntetők védelmét avval, hogy megnyitják előttük előcsarnokaikat és mosdóikat. A koronavírus-járvány hatására bevezetett rendkívüli intézkedések miatt az amerikai nagyvárosokban a vendéglők, üzlethelyiségek, kulturális és egyéb nyilvános helyek zárva voltak/vannak, így a tüntetőknek nem volt/nincs hova fordulniuk, ha éppen mosdót kellett/kellene használniuk, vízre, esetleg ételre volna/van szükségük vagy ha a nagy hőségben árnyékra szorulnának. Az előcsarnokok megnyitásával a kulturális közintézmények emberhez méltó körülményeket tudnak teremteni az egyenlőségért békésen tüntetőknek. A New York-i Brooklyn Múzeum a múzeumok között elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez. A nyitott közintézmények listája mindenki számára elérhető és az igénybe vehető szolgáltatások mellett tartalmazza az intézmény házirendjét is. A szabálypontok között a leggyakoribbak a távolságtartást és a maszk viselését előíró rendelkezések.
A lobbik és a mosdók megnyitása a tüntetők előtt olyan gesztus, mely a környezeti fenntarthatóságért kiálló Museums For Future múzeumoknak készített cselekvéslistán is szerepel.
Az Open Your lobby! hivatalos instagramja., forrás: instagram.com
Borítókép: Talking About Race projekt, National Museum of African American History and Culture; nmaahc.si.edu
