Múzeumi tudás: 125 éves az Arany Bárány Szálloda

Zalaegerszeg

Szényi Krisztina
2019-10-07 12:00

Zalaegerszeg egyik legpatinásabb és legközpontibb épülete, az Arany Bárány Szálló idén ünnepli 125 éves jubileumát. Jóllehet már a 18. században is állt a helyén egy püspöki fogadó (1750-60 között épült), de az a 19. század elején leégett.

A szálló történetének néhány érdekes mozzanatába Megyeri Anna, a Göcseji Múzeum történésze, főmuzeológusa avatta be a hallgatóságot a születésnapi rendezvényen. Előadásából megtudtuk, hogy a tűzvész után építették fel azt az egyemeletes klasszicista épületet, amelyben egy nagyterem, tizennégy vendégszoba és egy földszinti kávéház is helyet kapott. A folyamatosan emelkedő vendégszámot és az igényeket már nem tudta a vendéglátós kielégíteni, ezért azt az épületet lebontották. Ennek a fogadónak a kinézetét amúgy egyetlen korabeli szobaszámláról ismeri az utókor.

 

 

Az új szálloda megépítésére 1890-ben írták ki a pályázatot, a bíráló bizottság tagja volt Lechner Ödön építész is. A követelményeknek csak két pályázó felelt meg, végül a "Fekete körben kettős nyíl" jeligéjű tervet fogadták el az ítészek, a két fővárosi építész - Zuschmann János és Györgyi Géza - tanulmányát a városi képviselőtestület kikötésével, miszerint a részlettervek kidolgozását Morandini Román nagykanizsai építész készítse el. A nyertes pályamű kartonra ragasztott homlokzati és metszetrajzát ma a Göcseji Múzeumban őrzik. 

 

 

A most is látható háromszintes, eklektikus, kéttornyos szállót 1894-ben építették meg. A földszinten kávéház, étterem és polgári étkező várta a vendégeket és a városlakókat, a ház mögött pedig negyven lóállásos istállót és kocsiszínt is kialakítottak. Az utcafronton üzletek nyíltak, mint Vágó János nyomdája, a Gyarmati kereskedés, de bérelt itt helyiséget fogász, bank és szabóság is. A szállóban harminc szoba várta a városba érkezőket és az átutazókat, így nem csoda, hogy a város egyik legrangosabb épülete lett az Arany Bárány. Abban a korban két kaszinó is működött itt, díszes nagytermét karzattal, páhollyal, központi fűtéssel és csodás mennyezet-festéssel is ellátták. A látványos díszítést és festést egy helybéli festő, Klosovszky Ernő készítette. E legimpozánsabb termet Télikertnek nevezik, ami ugyanúgy a régi időkben mint most: báloknak, jótékonysági esteknek, jubileumi rendezvényeknek, esküvői vacsoráknak ad otthont. A szálloda épületét 1965-ben tovább bővítették a Kazinczy téri, modern szárnnyal, a mai fiatalok már ezzel a toldással ismerik a belvárosi épületet.

 

képzés, látogató, műhely
2019-10-02 18:00
helytörténet, régészet, örökségvédelem
2019-03-07 16:00
intézmény, múzeum, múzeumtörténet
2019-02-13 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00