Négy évvel ezelőtt volt ötven éves a Föld napja mozgalom. Akkor nagyon sok múzeum csatlakozott egy nemzetközi programhoz, ami a Museums go green nevet kapta. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum munkatársai is kedvet kaptak ahhoz, hogy az akció felhívására egy héten keresztül bemutassanak egy-egy zöld színű műtárgyat a gazdag gyűjteményeik kínálatából. Ez a program annyira a szívükhöz nőtt, hogy azóta is megtartották a lelkesedésüket és minden év április 22. körül napról napra látványos tárgyakat mutatnak meg a (művészet)történészek, régészek és néprajzosok.
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? - hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Persze a múzeum akciója tényleg csak egy csepp a tengerben ahhoz képest, amilyen állapotban tartjuk ezt a bolygót, de hátha ez a kevés kell ahhoz, hogy néhány ember elgondolkodjon, s tegyen valami jelentőset a környezet megóvása érdekében. Ki fát ültet, más elhatározza, hogy ezentúl szelektíven gyűjti a hulladékot, s vannak, akik szemétszedési akcióval tisztítják meg a lakókörnyezetüket vagy elhagyatott erdőszéleket.
A Göcseji Múzeum munkatársai a közösségi felületeiken mutatják meg a zöld vagy zölddé vált műtárgyaikat. Elsőként Szobotka Imre: Zsennyei táj című festményét ismerhette meg a közönség. Az 1950-es években készített akvarell a plein air tájképfestészet egyik hangsúlyos darabja. Érdekesség, hogy a művész kezdetben a hazai kubizmus jelentős alkotói közé tartozott, de fokozatosan eltávolodott a progressziótól, és a plein air tájképfestészet hívévé vált. Az ötvenes évekig rendszeresen szerepelt az országos kiállításokon, amelyeken munkásságát számos díjjal ismerték el.
Régészeti tárgyak is szerepelnek a repertoárban. Egy 2021-es feltárás alkalmával került elő egy kecses fiola, más néven balsamarium. A római, kora császárkori temetkezés egyik mellékleteként látott napvilágot. Különlegességét az adja, hogy az egyik sír üvegurnájának belsejében, az elhunyt hamvai mellett került elő. Ugyanakkor nem az ásatáson, a bontó munka során figyeltek fel rá, hanem a restaurálás, a feldolgozás közben. A kékeszöld színű üveg illatszeres edény az I-II. századra keltezhető.
A balsamarium, a kecses üvegfiola az I-II. századból származik
Másik régészeti tárgy egy Léva-Perse típusú fibula, amelyet a zalai Sármellék határában feltárt, V. századi, földbe mélyített cölöpszerkezetes épületből származik. De a közönség megcsodálhat egy III-IV. századra keltezhető gömb és nyomott gömb alakú üvegpaszta gyöngyökből álló nyakláncot is. A római korban széles körben használták ezeket a gyönyörű, egyedi nyakláncokat mindennapi viseletként, de különleges alkalmakra egyaránt. Ezek egyrészt a társadalmi státuszt, másrészt a gazdagságot is kifejezték.
Néprajzi műtárgyként egy déneslaki takácscéh korsóját ismerheti meg az érdeklődő. A céhkancsót 1819-ben készítették, aminek a közepén szívminta látható, benne három vetélő, ez volt a mesterségük címere. Az összetartozásukat szimbolizáló korsóból öntötték a bort ünnepeiken, például inas felszabadulásakor, legény- és mesteravatáskor vagy a céhláda vitelekor.
A déneslaki takácscéh korsója a tagok összetartozását szimbolizálja
Ugyancsak néprajzi-történeti tárgy egy alapmázas, kézzel festett fajansz tányér, zöld fűsávon álló kakas és tyúk ábrázolással, peremén zöld karéjos mintával. Az alján a Körmöcbányai Kőedénygyár máz alatti jelzése látható: virág öt szirommal és két levéllel. Egykor a Fatér család konyháját díszítette Söjtörön, a Deák Ferenc utcai házukban.
Föld napja hete és zöld színű műtárgyak. A Göcseji Múzeum ezzel az online kamarakiállítással hívja fel a figyelmet a világ legünnepeltebb környezetvédelmi napjára, bízva abban, hogy nem csupán néhány napig tart a hatása.
Borítóképen:
