Egy hete örömmel adtuk közre: negyven múzeum jelentkezett idén azzal a jó hírrel, hogy csatlakoznak a Beporzók napja (március 10.) megünnepléséhez. Ez az ünneplés persze nem a napnak szól, hanem a virágoknak és az őket beporzó szervezeteknek, amelyek a világnak ezen a fertályán rovarok. Ez egy magyar kezdeményezésű természetvédelmi jeles nap. 2018-ban 24 településen tartottak valamilyen programot, idén csak a múzeumok száma 45 (!, mert azóta további kollégák is jelentkeztek). Több múzeumtól érkezett olyan programajánló, ami már látható a Magyar Múzeumok oldalán. Ezen túl sok közoktatási intézmény, néhány önkormányzat és néhány civil szervezet híre jutott el hozzánk. A március 6-ig befutott hírek alapján elkészült egy idei térkép, ami kicsiben itt látható, az eredeti linken pedig lehet keresgélni a pontos településnevekre.
Kik az új jelentkezők?
A csernátoni Haszmann Pál Múzeumról szóló szép beharangozót már napok óta láthatjuk a Magyar Múzeumok oldalán. A Herendi Porcelánművészeti Múzeum a Beporzók napja alkalmából egy kamarakiállítást rendez a jövő héten, amelyet herendi porcelán méhekből és virágokból állítanak össze. A Kalocsai Érseki Múzeum is csatlakozott a felhíváshoz egész napos rendezvénnyel:
Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a március 28-29-i Tavaszi hétvége programjai közé vettek fel egy tematikus túrát a méhekhez kapcsolódóan, illetve kézműves foglalkozáson fog megjelenni a téma.
Komlón a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény A Dongókirály címen mesefoglalkozást tart, a BEEporzók című program pedig minden korosztálynak szól.
A programok listáját ebben a cikkben frissítjük!!!!
Gyorsjelentés
Két természettudományi múzeumban 7-én szombaton volt családi nap. Beszámolóink még készülnek.
Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem Állattani Múzeumában úgy érezték: sokkal több energiát fektettek be ahhoz képest, amennyi vendég érkezett. De az ötven (!) önkéntes remekül felkészült (ez önmagában egy múzeumi fenőttoktatási esemény), és nagyszerű hangulatban töltötte a napot a közönséggel együtt.
Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban – most már mondhatjuk – hagyományosan jó hangulat, eleven zsivaj volt, amihez nagyban hozzájárult a fűrészelés és egy fúrógép hangja, amikor gyerekek (felnőtt segítséggel és felügyelettel) elkészítették a maguk méhecskebölcsőjét. Itta múzeum rá-készült munkatársai mellett kb. 15 önkéntes és 580 látogató töltötte együtt az időt, miközben 3 médium dolgozott a térben.
Rengeteg kérdés ébredhet az idei felhívás és a nagy reakció, a nagyon változatos programok láttán. Reméljük többet is megtudunk majd arról, hogy melyik múzeumban hogy zajlott az esemény, hogy fogadták a múzeumi kollégák ott, ahol ennek nincs hagyománya, ahol esetleg erőltetettnek tűnhet a témaválasztás (a múzeum szakmai oldala felől nézve, és nem a téma társadalmasítása felől). És hogyan fogadta a közönség, a látogatók? Hogy sikerült, mennyire voltak a kollégák megelégedve magukkal, az eseménnyel? Mennyien jöttek el? Mennyiben járult hozzá ennek a nagyon aktuális témának a felvállalása a múzeum társadalmi felelősségvállalásához, a imázsának alakulásához?
Reméljük lesznek még az év során ehhez hasonló fontos kérdések körül szerveződő múzeumi együttműködések. Mutassuk meg, hogy a múzeumok nemcsak a múlttal foglalkoznak, hanem a jelen problémáival, és ezáltal a jövővel is.
És a Nemzeti Múzeumban még le sem ment a program, de már készítik elő a jövő évit…
