„Miné’ cifrább, anná’ szebb” – jellemezte Petánovics Katalinnak, a Balatoni Múzeum néprajzos-muzeológusának adatközlője az öltözködési szokások irányelvét Sármelléken. A Thúry György Múzeum májusban nyílt időszaki kiállítása címével („Minél cifrább, annál szebb” - A bőszoknyás-gyöngyösnecces népviselet Zalában) utal a gyöngyösnecces népviselet sajátosságára és annak meghatározó darabjára, a gyöngyökkel díszített női fejdíszre.
A gyöngyösnecc, vagy más néven gyöngyöskonty egy gyöngyökkel díszített felső főkötő, mely az 5-9 alsószoknyával hordott női, ünnepi „bőszoknyás” népviselet legfontosabb és kötelező eleme volt Nagykanizsától keletre, észak-keletre, a Kis-Balatont övező településeken.
A tárlat segítségével a 20. század első két évtizedében kialakult jellegzetes viseleti csoport öltözködési szokásait lehet nyomon követni az 1870-es évektől egészen napjainkig. Az első terem időrendben mutatja be a gyöngyösnecces népviselet alakulását a 19. század utolsó harmadától a huszadik század közepéig. A második terem annak kivirágzását, sokszínűségét prezentálja: a különböző településekről származó viseleti darabokat és öltözet-együtteseket.
A gyöngyösnecces népviselet a kivetkőzéssel sem tűnt el teljesen. A 21. században ünnepélyes alkalmakon – megváltozott funkcióban – láthatjuk újra a cifra viseletet, amikor hagyományőrző csoportok viseletbe öltözve fejezik ki identitásukat és reprezentálják szülőföldjüket. A régi neccfűző asszonyok tudományát mai népművészek, népi iparművészek viszik tovább, akik igyekeznek feldolgozni, továbbgondolni, a mai kor igényei szerint alakítani a bőszoknyás-gyöngyösnecces népviseletet és annak motívumait.
A kiállított tárgyak a felöltöztetett bábukon és a vitrinekben, valamint a falon elhelyezett fényképnagyítások nagyrészt a Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményéből származnak, és az intézmény egykori néprajzos-igazgatójának, Kerecsényi Editnek a munkásságához kötődnek. Ezt a gazdag anyagot egészítik ki a kiállítás kurátorának, Gyanó Szilvia főmuzeológusnak a gyűjtései.
A 2024 végéig látogatható tárlat az NKA Magyar Géniusz Program segítségével valósult meg. Múzeumpedagógiai programok, szakmai rendezvények kapcsolódnak hozzá, valamint a Google Play áruházból egy szelfiapplikáció is letölthető.
És mitől kel igazán életre egy viseletes kiállítás? Attól, hogy sikerül megszólítani a hordozóit, azokat, akikről szól, akik a gyerek- vagy fiatal éveiket fel tudják idézni általa. A megnyitó óta a Thúry György Múzeum látogatói között megjelentek a környező települések hagyományőrző csoportjai, akik a rendezvényekre saját népviseletükben érkeznek. Bőszoknyában, gyöngyösneccben, minél cifrábban.
