"Finisszázs fesztivál" előtt állunk! A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projektnek köszönhetően számos különleges kiállítást is felfedezhetünk a dunántúli megyeszékhelyen. Érdemes az utolsó nyári hétvégét itt tölteni, hogy a hónap végén záró, nemzetközi tekintetben is említésre méltó kiállításokat megnézhessük.
Művészetek Háza
A Művészetek Háza Veszprém kortárs művészeti központ 1993-ban jött létre. Jelenleg a veszprémi barokk vár nyolc műemléképületében fogadja a látogatóit öt kiállítóhelyen. A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény, a Csikász Galéria, a Dubniczay-palota, a Várgaléria és a Magtár épülete, kertje önmagában is különleges élményt biztosít. Mindemellett valamennyi helyen egész évben kortárs művészek alkotásaival találkozhatunk, vagy olyan ritkaságokat fedezhetünk fel, mint a Dubniczay-palota pincéjében helyet kapott Tegulárium, azaz téglagyűjtemény, ami karcolt, monogramos, címeres téglákat és egyedi tetőcserepeket sorakoztat fel.
Bármikor érkezünk Veszprémbe, a Modern Képtár – Vass László Gyűjteményben meghatározó alkotásokra figyelhetünk fel. Nem véletlenül, hiszen a nemzetközi léptékben is jelentős magángyűjtemény olyan alkotók műveit őrzi, mint Max Bill, Barcsay Jenő, Enrico Castellani, Nathan Cohen, Helmut Federle, Hans Jörg Glattfelder, Camille Louis Graeser, Gyarmathy Tihamér, Nigel Hall, Haász István, Hetey Katalin, Harasztÿ István, Johannes Itten, Imi Knoebel, Jannis Kounellis, Lakner László, Verena Loewensberg, Richard Paul Lohse, Manfred Mohr, Sean Scully, Jesus Rafael Soto, Joel Shapiro, Jean Tinguely vagy Bernar Venet. A legutóbbi, augusztus 19-én megnyílt A forma színné, a szín formává válik című tárlat célja, hogy megismertesse a konstruktív és konkrét művészet legjelentősebb európai kötődésű alkotóit, kiemelve a svájci konkrét művészet nagymestereit, a szobrászrajzok sajátos világát és a színtan újragondolásával kísérletező alkotókat.
A Csikász Galériában szeptember 3-ig osztrák és magyar művészeti hallgatók kiállításával találkozhatunk Propeller III. címen. A Propeller I (lat.: propellere „hajtani“) kiállítással 2019-ben egy azóta rendszeresen megtartott biennálé vette kezdetét, melynek célja, hogy az osztrák művészeti felsőoktatási intézmények aktualitásaira reflektáljon. Hogyan dolgoznak a fiatal művészek a fotográfia és az új média területein? A FOTOGALERIE WIEN egyfelől egy széles közönség számára szeretné láthatóvá tenni a hallgatók munkáit, másfelől pedig a hallgatóknak szeretné megadni a lehetőséget, hogy jobban megismerhessék a kiállítási gyakorlatot.
A Dubniczay-palotában a már említett Teguláriumot övező kiállítóterekben is folyamatosan cserélődnek a kiállítások. Néma Júlia Folyékony föld című, úttörő vállalkozásában évek óta kutat és gyűjt helyi ásványokat, kőzeteket, agyagokat szobrászati és használati kerámiatárgyainak létrehozásához. Fatüzeléses kemencéjében a Balaton-felvidék gazdag geológiai örökségét felhasználva évmilliós, vulkáni folyamatokat játszik újra, melyekből egyedülálló színek és felületek születnek. A tájból építkező kerámia és porcelán objektek, tisztán formált plasztikák és táblaképek a mélyrétegekből tárják fel a természet szépségét. A művek 2023. szeptember 10-ig tekinthetők meg.
Már csak augusztus 27-ig találkozhatunk Noémie Goudal Inhale/Exhale kiállításával. A francia képzőművész a Balaton Eye nemzetközi rezidens művészeti program egyik résztvevőjeként egy új mű létrehozására kapott felkérést. A fényképészet iránt elkötelezett művész az érzékelés mechanizmusait és a kép fogalmát vizsgálja. Gyakran egyszerű eszközökkel létrehozott műveiben a teátrális koreográfiák és díszletek megkomponálása, performanszok és installációk formájában, a kép és a valóság, az ember és a természet alkotta világ között navigálva lenyűgöző élményeket hoz létre. Alkotási folyamatának részeként először szétbontja a képet, hogy rétegenként újra felépítse, majd a tájjal kapcsolatban nagyszabású, illúziót keltő intervenciókat hozzon létre, amit aztán filmben és fotográfiában dokumentál. Az Inhale/Exhale cím létezésünk ritmusára utal, amely az emberi élet egyik alapvető feltétele ezen a bolygón. A kiállítás címe a tárlat részét képező videómunkáról (2021) kapta a nevét, amely a természet ábrázolását mutatja: egy kis tavat körülvevő erdőben megbúvó buja környezetet. A békés és harmonikus természeti környezetről kiderül, hogy egy megrendezett helyszín, ahol a természetet ábrázoló kellékek lassan a pusztulás helyszínévé alakulnak, amelyet egy drámai hangzásvilág erősít fel. A kiállításon emellett látható a Démentèlement III (2018) című fotóinstalláció is, amely az álló- és a mozgókép metszéspontjában elhelyezkedő formai tanulmány, egy fordított szobrászati folyamatot ábrázol, amelyben Goudal fokozatosan és aprólékosan redukál egy hegyi tájat, amely a néző tekintetét kihívás elé állítja.
Az idei nyári Balaton Eye kiállítási program egyik csúcspontja kétségkívül Erik Kessels (NL/1966) és Thomas Mailaender (FR/1979) hosszú távú projektje, a Europe Archive, amely első bemutatójának a Dubniczay-palota nyújtott otthont a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódóan. Az augusztus 27-ig felfedezhető projekt révén a művészek - akik mindketten lelkes gyűjtők - az európai bolhapiacokon, használt- és régiségboltokban, valamint az interneten összegyűjtött egyedi tárgyakból álló gyűjteményük bemutatásával kívánják rekonstruálni Európa kollektív emlékezetét. A kiállítás előkészítése során különösen a Veszprém környéki bolhapiacokra koncentráltak, köztük a Lengyel Piac, a Devecseri Bolhapiac, valamint a budapesti Ecseri Használtcikk-piac, a Budaörsi Virágpiac és a Bakancsos Bolhapiac. Az ilyen relikviák összegyűjtésével a művészek célja egy olyan archívum létrehozása, amely Európa közös emlékezetét tükrözi. Egy olyan időszakban, amikor az európaiság eszméje veszélybe került, a projekt az európai örökséget ünnepli, megmutatja annak összetett kulturális sokszínűségét és közös értékeit. A helyi jellegzetességek közhelyes megközelítéseit meghaladva az alternatív történetek megosztásán keresztül a projekt olyan kérdéseket vet fel, amelyek elgondolkodtatnak arról, hogy mi az, ami összeköt bennünket, és hogy kik vagyunk mi, európaiak. Az archívum emellett a jelenlegi korunk kommentárjának is tekinthető.
Ugyanekkor zár az Egry József - Párizs, Brugge, Budapest, Badacsony kiállítás, amely a festőművész fialakori utazásainak állít emléket a Várgalériában a Laczkó Dezső Múzeum és a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum műtárgyain keresztül. A művész születésének 140. évfordulója alkalmából megrendezett tárlat a korai életmű legfontosabb hazai és európai kapcsolódásait tárja fel, remekül kiegészítve a város múzeumában látható tárlatot (lásd lentebb).
A Művészetek Háza látványos kiállításkatalógusai emellett akkor is élményszerűvé teszik a kiállítási projekteket, ha már a tárlatokat lebontották. Az EKF olyan fotográfiai projekteket is inspirált, amelyek a Balaton és a Bakony vidékéhez kapcsolódóan a természeti környezet és az ember, a művészet viszonyát kutatták. Az olyan kiállítások, mint Toroczkai Csaba Japánban is bemutatott A Táj fényei, Szabó Dezső Landscape című sorozata (Szigliget kikötőjének egy meghatározott pontjából, mindig azonos beállításból 1996-tól 2014-ig fotózott Fonyódi-hegy) vagy Szalontai Ábel Badacsony projektje (webkamerákon keresztül megörökített Badacsony-pillanatok) művészi kivitelezésű fotókönyvekben továbbra is elérhetőek.
Work in Progress 2023 kiállítássorozat és vezetett túrák
A Veszprémi Főegyházmegye Magyarország Kormánya támogatásával 2020 és 2025 között 18 műemlék épület különböző mértékű felújítását végzi a várnegyedben. A félidőben járó nagyszabású projekt már elkészült elemeit épp úgy megismerhetjük, mint a kivitelezés mögött álló szakmai és kutató munkát. Az előre meghirdetett időpontokban zajló tematikus várséták mellett a Körmendy-ház látpgatóközpontjában a műemlékhelyreállítás részleteiről tájékozódhatunk, a Biró-Giczey-házban felidézhetjük, milyen lehetett az élet a várnegyedben több száz évvel ezelőtt.
Laczkó Dezső Múzeum
Az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően nemcsak a vár palotái szépülnek, hanem a veszprémi múzeum 120 éves, országosan védett műemlék épületének kiállítóterei, belső helyiségei is megújultak. Az újranyitott intézményben a nagyközönség június 24-től látogathatja az Egry József, a Balaton festője születésének 140. évfordulója alkalmából összeállított kiállítást. Az első világháborút követően Keszthelyen, majd Badacsonyban letelepedő Egryt elsősorban a Balaton festőjeként tartják számon, ám ennél sokkal összetettebb életművet hagyott hátra. Így a kiállítás sem csupán a balatoni képekre koncentrál, hanem felvonultatja a festő olaszországi tanulmányútjai során készült alkotásokat is. A tárlat gerincét a múzeum képzőművészeti gyűjteményének, közel 50 darabot számláló Egry-kollekciója adja. Mivel Egry itáliai képeinek zöme már az 1930-as években közvetlenül magántulajdonba került, a kiállított művek egy része műgyűjtőktől kölcsönzött darab. A tárlat további képei fővárosi és vidéki múzeumok gyűjteményeiből ékeztek Veszprémbe. A kiállítás felvezetéseként a Laczkó Dezső Múzeum a festővel készült korabeli interjúkat és Nyáry Krisztián Egry Józsefről és Pauler Juliskáról szóló írását is feldolgozta hanganyag formájában.
A Laczkó Dezsó Múzeum Hősök Kapuja kiállítóterében berendezett 'Hősök Kincsei' Veszprém középkori központi szerepét szeretné hangsúlyozni, bemutatva olyan tárgyakat és történeteket, melyek Veszprémet kiemelik a környék, de az ország középkori várai és városai közül is. A vár, mint egyházi és közigazgatási központ jelenik meg, egy-egy tárgy/tárgycsoport köré szerveződve. A földszinti térben főként az Árpád-kori időszakra koncentrálhatunk, míg a második szinten a végvári rendszer korszaka elevenedik meg.
Veszprémben mindemellett a régió néprajzi örökségéről is képet kaphatunk. A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós, amelyben az egykori életmód elevenedik meg.
Fenyves Malom
És ha már a néprajzi örökségnél tartunk, érdemes októberben is visszatérni Veszprémbe, amikor a Fenyves Malomban interaktív malomtörténeti kiállítás nyílik. Az ígéretek szerint a látogatók nemcsak megszemlélhetik, hanem meg is tapasztalhatják majd az őrlés nehézségeit.
Érdemes tehát a veszprémi programokat a nyár elmúltával is figyelemmel kísérni, épp úgy ahogy a EKF projekt többi helyszínének kínálatát is megismerni itt.
