Veszprém vára a magyar királynék és püspökök névleges és tényleges otthona is volt évszázadokon keresztül. A kereskedelem, az ipar, az oktatás és a művészetek szellemi központja.
Az őskor óta erődített várhegy a magyar államalapítás után egyházi és közigazgatási központ lett székesegyházzal és az ispánsági várral.
Veszprém évszázadokon keresztül Gizella öröksége révén a magyar királynékhoz kapcsolódott. A város püspöke a királyné gyóntatója és kancellárja volt. Emellett pedig az ispánság a környező területeket irányította. Az egyház hatalmas terület felett uralkodott, melynek egyik adminisztratív központja szintén Veszprém volt. A Drávától a Dunáig terjedt fennhatósága.
A hit mindent átszőtt a középkor életében és a város mindennapjaiban is aktívan volt jelen, de csak az egyház volt képes ellátni az akkori közéleti, szociális és közigazgatási feladatokat is. Szerepe tehát nagyobb volt, mint a mai egyházszervezetnek.
Veszprém az országban az első városok között volt, melyről tudjuk, hogy kereszténnyé lett.
A középkor végére legalább 8 templom és kápolna, valamint 3 kolostor működött a városban. A köztereket és városrészeit ezek a szakrális épületek határozták meg, a központi terek ezek körül alakultak ki. Ispotályok, iskolák, kereskedők és iparosok házai és műhelyei szegélyezték e tereket.
A város két piacán a távolsági kereskedelem résztvevői is megálltak. S mindennek a központja a Várhegyen található Mindenszentek vára és a püspöki vár volt.
A kiállítás e központi szerepet szeretné hangsúlyozni, bemutatva olyan tárgyakat és történeteket, melyek Veszprémet kiemelik a környék, de az ország középkori várai és városai közül. A vár, mint egyházi és közigazgatási központ jelenik meg, egy-egy tárgy/tárgycsoport köré szerveződve. A földszinti térben főként az államalapítás-kori, Árpád-kori időszakra koncentrálunk, míg a galériát megszüntetve a második szinten a végvári rendszer korszaka elevenedik meg, ruházat, eszközök és makett bemutatása révén.
A tárlat helyszíne: Hősök Kapuja, Veszprém
A földszinten és a második szinten a kiemelkedő jelentőségű tárgyak köré szőtt a történetek, míg a lépcsőházban egy eseménysorhoz kapcsolt tárgyak ismerhetők meg.
A földszinten egy, a Bakonyból előkerült 10. századi kard az államalapításról, István és Koppány harcáról, a keresztény és pogány világ Veszprém környéki összecsapásáról mesél. A Veszprém-Nyilasok lelőhelyről származó limoges-i kancsók a püspöki hatalom és az egyházi gazdagságot jelenítik meg. I. András idézőbilloga, az arany armillák, gótikus faragványok, palmettás kőfaragványok utalnak az ország területén első székesegyházra, valamint a püspökség szakrális építészetére. Az egész földszinti tér egy templombelső hangulatát idézi.
A második szinten a központi elem egy olyan geológiai makett, mely a várhegyet ábrázolja. Ezen megjelenítve Giulio Turco 1572-es felmérését a Veszprémi várról. Emellett egy 16. századi vért példázza Veszprém - mint Európa védőbástyája - szerepét a végvári rendszerben.
A tárlat anyagából kiemelkedik még egy kora újkori világi gyermek viselet rekonstrukciója, mely a város legkorábbi öltözetének is tekinthető, egyben a török kor világi viseletét jeleníti meg. A vár anyagi kultúráját pedig török pipa, habán edény reprezentálja.
A kiállítás sok ellentétpárral dolgozik: katolikus – protestáns gondolkodás, világos – sötét színek, hadi – hétköznapi, világi – egyházi.
A lépcsőház egy olyan idővonal, amely a várhoz és annak életéhez köthető. A földszintről, az őskortól indít: vonaldíszes kerámia, mészbetétes edényt, a római kori Jupiter oltárt, amelyek a várhegy területén kerültek elő, kvázi kiemelve a történelem folyamából.
A kiállítás kurátora: Pátkai Ádám Sándor, régész, Laczkó Dezső Múzeum
