Közismert és az orvostudomány által is megerősített tény, hogy szoros összefüggés mutatható ki a pszichés és a testi egészség között. Mindennapi feladataink ellátásához a mentális egészségünk támogatása, a lelki ellenálló képességünk (reziliencia) növelése ugyanolyan fontos, mint az egészséges táplálkozás vagy a testünk edzése. Korábban is kiemelt közéleti témának számított az egyén mentális egészségének megóvása, azonban a közelmúlt negatív hatásai – háborúk, gazdasági nehézségek, a pandémia tragédiái – kiugróan rossz számokat eredményeztek az egészségügy statisztikáiban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-ben közzétett tudományos tájékoztatása szerint a fiatalok és a nők körében, 25%-kal nőtt a szorongás és a depresszió globális előfordulása a COVID-19 világjárvány első évében. A számokban való növekedést a társadalmi elszigeteltség, az egyik napról a másikra történő munkanélkülivé válás, a fertőzéstől való félelem és a hozzátartozók elvesztése, a gyász okozta.
Az utóbbi évtizedben számos tanulmány látott napvilágot azt kutatva, hogy a múzeumi látogatások milyen pozitív hatást gyakorolnak az emberi idegrendszerre, a pszichére, holisztikusan nézve az egyén egészségére. De vajon a múzeumok hogyan tudnak e mögé a fontos társadalmi ügy mögé állni?
Katherine N. Cotter és James Pawelski, a Pennsylvania Egyetem kutatói az Art Museums as Institutions for Human Flourishing (Művészeti múzeumok mint az emberi virágzás helyszínei) című tanulmányukban több kutatási eredményt összevetve arra a megállapításra jutottak, hogy a múzeumi látogatások (kiemelve a művészeti múzeumokat) pozitív hatással vannak a mentális és fizikai egészségre. A flourishing, magyarul „virágzás” a pozitív pszichológia új kifejezése, amely Magyarországon csak most kezd meghonosodni. A kutatások aktív és passzív múzeumi látogatókat vizsgálva megállapították, hogy azoknál a személyeknél, akik gyakran látogatják a múzeumokat, a kortizol (stresszhormon) szintjük pozitív változása mutatható ki, tehát ezek az emberek kevésbé szorongók és depressziósak. A tanulmány említést tesz egy demenciában szenvedő betegeknek szervezett hathetes művészeti és múzeumi program eredményéről is, amely a kutatásban résztvevő betegek kognitív funkcióinak javulását és depressziójuk csökkenését állapította meg. Igaz, a program befejezését hat héttel követően a vizsgált egyének depressziós állapota visszatért a kiindulási szintre, de a kognitív funkcióik további javuláson mentek keresztül.
Az Európai Unió is felismerte, hogy mennyire fontos társadalmi kérdés az egyén mentális egészsége. A 2020 és 2025 között futó Arts on Prescription, magyarul Művészet receptre projekt az Interreg Baltic Sea Region és az Európai Unió együttműködésében valósul meg, amelynek célja egy olyan társadalmi modell felállítása, amely művészeti és kulturális tevékenységeket felhasználva támogatja a pszichés nehézségekkel küzdő emberek és a veszélyeztetett csoportba tartozók mentális és fizikai jóllétét. A társadalmi befogadásra és az életminőség javítására fókuszáló program a résztvevő kulturális intézményekkel közreműködve olyan biztonságos környezetet szándékozik nyújtani, ahol a betegek nem a diagnózisra, hanem egyedi szükségleteikre és önmagukra koncentrálhatnak.
Jelen írásban olyan nemzetközi példákat, jó gyakorlatokat mutatok be, amelyek célkitűzéseik révén különlegesnek számítanak a múzeumi szakmában, és módszereik Magyarországon csak alig vagy egyáltalán nem ismertek. A bemutatott jó gyakorlatokat aszerint vizsgáltam meg, hogy a programok milyen célcsoportokat állítottak fókuszba. Ez alapján három típust állítottam fel:
A jövőben cikksorozatban szeretnék részletesebben kitérni arra, hogy a felsorolt programtípusok milyen arányban jelennek meg vagy egyáltalán megjelennek-e a hazai múzeumok mentálhigiénés gyakorlatában.
Műalkotás az A Place of Safety kiállításban
Mentális problémával küzdő egyénekre fókuszáló programok
A Canterbury szívében található The Beaney House of Art and Knowledge elnevezésű kulturális intézmény (amely múzeum, könyvtár és galéria egyben) a helyi országos egészségügyi szolgálattal, a Kent and Medway Partnership szervezettel együttműködve olyan kezdeményezést indított a pandémia alatt, amely kifejezetten mentális nehézséggel küzdő betegeknek szólt.
A lezárások alatt a fekvő betegek számára folyamatosan cserélődő “object handling box”-okat, olyan tematikus dobozokat kölcsönöztek, amelyek a múzeum gyűjteményének mini replikáit, és az azokhoz kapcsolódó feladatokat és leírásokat tartalmazták. A kezdeményezés sikerességére utal, hogy közel ezernyolcszáz beteg vett részt a programban (olyanok is, akik más terápiás foglalkozást elutasítottak) és a járvány után is igény volt a program folytatására. A projekt részét képezte a Beaney A Place of Safety című kiállítása, amely mentális nehézségekkel (pszichózissal, depresszióval) küzdő művészek darabjait felhasználva mutatta be, hogy a múltban hogyan tekintettek a mentális betegségekre és hogyan kezelték azokat. A szervezőknek fontos volt azoknak az egyéneknek a bevonása is, akik kórházi kezelés miatt fizikailag nem vehettek részt a kiállításon, megoldásként a kiállítás műtárgyairól készült képek másolatainak a felhasználásával különböző művészeti foglalkozások segítségével a betegeknek is lehetőséget nyújtottak a témához való kapcsolódásra.
Nem mentális betegséggel küzdő kórházi vagy szociális ellátásban lévőkre fókuszáló programok
A Varázshegy Hospice Alapítvány oldalán olvasható definíció szerint:
"A palliatív ellátás a terminális állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége.
A palliatív ellátás magában foglalja a fájdalom, a szenvedés, a fizikai tünetek csillapítását, megelőzését, a pszichoszociális és spirituális támogatást, mely mind a beteg, mind hozzátartozók életminőségét javítja.”
A cambridge-i Fitzwilliam Museum és az East Anglia’s Children’s Hospices (EACH), Children and Arts című közös (anyagi okok miatt már lezárt) projektje révén olyan palliatív ellátásban részesülő gyerekeknek és családjuknak segített, ahol a gyerekek állapotuk miatt a hospice falain kívül nem jutottak volna művészetterápiás foglalkozáshoz. A múzeum dolgozóinak a projektben való részvételhez egy több órás felkészítő képzésen kellett részt venniük, hogy a legjobb szakértelemmel tudjanak a gyerekekkel és a családokkal foglalkozni. A program keretében a múzeum gyűjteményét, az aktuális kiállításokat és a múzeum dolgozóinak szaktudását felhasználva támogatást és mentális segítséget nyújtottak a résztvevőknek.
A program egyik, gyászfeldolgozást célzó elemére például karácsony előtt került sor, amelynek keretében a veszteséget megélt családok a múzeum gyűjteményéből inspirálódva saját fenyőfa díszt készítettek a gyermekük emlékét őrizve. Az elkészült díszeket pedig egyfajta gyászfeldolgozási szertartásként azon a közös emlékfán helyezhették el, amely azoknak az elhunyt gyerekeknek a nevét őrzi, akiket a Milton hospice házban ápoltak.
Kaszás Tamás a Hospice Ház kertjébe készült Vandalizált Aldo Leopold-padja
Egészséges embereket célzó, preventív jellegű programok
Az Art Psychotherapy az athéni Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum pszichoterápiás önismereti csoportja, amelyet a múzeum oktatási kurátora és pszichoterapeutája, Elisabeth Ioannides és Katterina Nasia Ramadani pszichológus és művészeti pszichoterapeuta vezet. A hat hónapos, díjhoz kötött program a múzeum inspiráló gyűjteményét felhasználva, a műtárgyakhoz és az alkotók élettörténetéhez kapcsolódva segít a résztvevőknek az önértékelésük, önkifejezésük fejlesztésében, érzéseik kifejezésében és a konfliktuskezelési technikák elsajátításában.
Magyarországon még nem terjedt el széleskörűen az a gondolat, hogy a múzeumok, művészeti kiállítóterek a hagyományos kultúraközvetítő, kultúramegőrző funkciókon túl akár az egészségmegőrzésben és gyógyításban is szerepet vállalhatnak. A múzeumok mentálhigiénés potenciálját feltáró és fejlesztő nemzetközi trendek azonban minden bizonnyal előbb-utóbb hazánkban is teret nyernek, újabb színnel bővítve a közgyűjtemények által nyújtott szolgáltatások palettáját. Példamutató kezdeményezés volt a Ludwig Múzeum és a Magyar Hospice Alapítvány "Igazán fontos, hogy itt vagyok" című közös kiállítása, amely önmagában is bizonyítja, hogy a hazai közgyűjtemények valóban rendelkeznek olyan kiállítási koncepciókkal és munkatársaik révén olyan speciális szaktudással, amelyek révén képesek lehetnek támogatni a leterhelt egészségügyi ellátást, vagy épp preventív jelleggel fel tudják hívni látogatóik figyelmét a mentális egészség fontosságára.
Az Art Psychotherapy az athéni Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum pszichoterápiás önismereti csoportja, amelyet a múzeum oktatási kurátora és pszichoterapeutája, Elisabeth Ioannides és Katterina Nasia Ramadani pszichológus és művészeti pszichoterapeuta vezet.
Akik érdeklődnek a téma iránt, azoknak az alábbi forrásokat ajánlom szemlézésre:
Rose Cull & Daniell Cull: Museums and Well-being : Toolkit for practise. Routledge. 2023
Francesca Lanz: Mind Museums: Former Asylums and the Heritage of Mental Health. Routledge. 2024
Érdekes cikkek a témában:
Charlotte Coates: How Museums Are Reaching Out to People With Dementia. MuseumNext, 2024
Charlotte Coates: What do Museums have to do with Death and Dying? Museum Next, 2019
Jake Keith: V&A Dundee helping palliative care patients to improve communal space design. THE COURIRER, 2018
Jonathan Knott: It’s time for museums to address mental health. Museums Association, 2022
Rebecca Carlsson: Are museums good for your mental health? MuseumNext, 2022
Robert T Muller Ph.D.: When Museums Can Be a Space for Healing. Psychology Today, 2023
Why Visit Museums? Feel Restored & Improve Your Wellbeing! Museums Through the Backdoor
Podcastok a témában:
Anapaula García Soto - Professor Helen Chatterjee: Museums and Chill - How are museums and culture related to health and well-being? International Council of Museums, 2024
Claire Bown: What is Slow Looking? (and How Can I Get Started?) Thinking Museum, 2020
A londoni Nemzeti Galéria 5 perces vezetett meditációi
Webináriumok, konferenciák a témában:
Network of European Museum Organisations (NEMO): Museums Health and Well Being. 2017
Museums Association: Museums and Health: a wider view. Glasgow, 2016
Dulwich Picture Gallery: Reframing Mental Health Conference. London, 2023
Források:
Arts on Prescription. Interreg Baltic Sea Region
ART PSYCHOTHERAPY. National Museum of Contemporary Art Athens,
ART PSYCHOTHERAPY FOR MENTAL HEALTH PATIENTS AT ΕΜΣΤ. National Museum of Contemporary Art Athens
COVID-19 pandemic triggers 25% increase in prevalence of anxiety and depression worldwide. World Health Organisation, 2022
David Cutler (ed.): Creatively Minded at the museum. The Baring Foundation, London, 2022
Fliss Mottram: East Anglia’s Children’s Hospices at the Fitzwilliam. University of Cambridge Museums, 2017
Jemma Channing: Museums supporting mental health: The Beaney museum in Canterbury. The Baring Foundation, 2022
Kiállításmegnyitó: „Igazán fontos, hogy itt vagyok” – kiállítás a Magyar Hospice Alapítvány Kenyeres utcai épületében. Ludwig Múzeum
Katherine N Cotter & James Pawelski: Art museums as institutions for human flourishing. The Journal of Positive Psychology, 17 (3), 2021 288–302.
Kirsten Miller: Doctors in Brussels Can Now Prescribe Museum Visits For Mental Health. MY MODERN MET, 2022
Mit jelent a palliatív ellátás? Varázshegy Hospice Alapítvány.
Peter Crimmins: Penn researchers find mental health benefits in visiting museums, including reduced anxiety. WHYY, 2022
Rachel Chen: Why Some Doctors Are Prescribing Ballroom Dance or a Day at the Museum. TIME, 2022
Special Beaney exhibition focuses on mental health. Canterbury newsroom, 2022
