A non-fungible token (NFT) és a blokklánc-technológia kifejezéseket hallva elsőre gyakran a bankszektor, a kriptovaluták és az online kereskedelem jut eszünkbe. Külföldön egyre több múzeum nyit a web3 technológiában rejlő lehetőségek felé, és alkalmazzák kiállításaikban és virtuális tereikben egyaránt. Bár a magyar múzeumok körében még nem annyira elterjedt a web3 funkciók használata, de évről évre egyre több intézmény érdeklődik az új megoldások iránt.
A bécsi Belvedere múzeum 2022 Valentin-napján nem akármilyen lehetőséget kínált a művészet szerelmeseinek. A műkedvelők egy online árverés keretében a múzeum gyűjteményének központi darabjának, Gustav Klimt A csók című festményének nagy felbontású digitális másolatából kivágott, limitált számú NFT részleteit vásárolhatták meg, körülbelül 1,850 eurós darabáron. A regisztrált tulajdonosok a thekiss.art oldalon az ajándékozott számára még szerelmes üzenetet is hagyhattak.
Magyarországon elsők között a Ludwig Múzeum tudhatott a gyűjteményében olyan NFT technológiával készült alkotást, amely a magyar művészeti hálózat intézményeinek (galériák, múzeumok és kiállítóhelyek) rendszerszintű kapcsolódását vizuálisan ábrázolja. A Barabási Lab hálózati vizualizációs munkája 2020 októbere és 2021 júniusa között volt megtekinthető a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításában. A digitális mű a múzeum NFT gyűjteményében tekinthető meg a SuperRare blokklánc-technológiára épülő platformon, ahol a felhasználók digitális műtárgyakkal kereskedhetnek, és NFT ritkaságokat vásárolhatnak meg.
Úttörőként tekinthetünk a Pénzmúzeumra is, hiszen 2022-ben indította el mobilapplikációját, amely színes tartalmak megosztása és a múzeumi élmény elmélyítése mellett egy felületen teszi lehetővé a blokklánc alapú technológia használatát. A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából a felhasználók különböző kvízek teljesítésével az 5 forintos forgalmi érme különféle emlékváltozatai alapján készített NFT sorozatot gyűjthettek össze. Újdonságnak számít, hogy az alkalmazásban a tematikus NFT sorozatok gyűjtése mellett a speciális gyűjtői érméket (fizikai érméket) a Magyar Nemzeti Bank privát blokkláncán regisztrálni is lehet.
A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK) egyik feladata a hazai és a nemzetközi múzeumi trendek vizsgálata, ezért is lettük 2024 elején figyelmesek a Network of European Museum Organisations (NEMO) hírlevelében hirdetett WAC Lab “Unlocking the Web3 for the Arts and Culture” (a WAC rövidítés feloldása) című web3 tematikájú képzésére.
A WAC Lab 2021-ben kezdte meg működését a We Are Museums szervezésében a LAL ART digitális magángyűjtemény partnerségével és a Tezos blokklánc platform támogatásával. A We Are Museums egy francia székhelyű civil szervezet, amelynek vállalt célja, hogy a kulturális szféra különböző intézményei (múzeumok, galériák és oktatási intézmények) számára képzéseket, hibrid formában tartott fórumokat szervezzen, és segítse a projekttámogató együttműködéseket.
" A műkedvelők egy online árverés keretében a múzeum gyűjteményének központi darabjának, Gustav Klimt A csók című festményének nagy felbontású digitális másolatából kivágott, limitált számú NFT részleteit vásárolhatták meg,"
A WAC Lab kínálata
A WAC Weekly egy hetente, általában szerda este 6 órakor kezdődő online beszélgetés, ahol a web3 művészet iránt érdeklődők az aktuális trendekről értesülhetnek, és a többi résztvevővel közös eszmecserét folytathatnak a témában. (A WAC Weekly negyedik évada 2024 őszén folytatódik.) A meetingen való részvétel ingyenes, de a felvételek visszanézése már díjhoz kötött.
2022-ben a WAC Museums ösztöndíjprogram azzal a céllal indult, hogy népszerűsítse az utóbbi években feltörekvő, új művészeti trendeket - ilyen például kriptoművészet (a kriptoművészet pontos definíciója a mai napig változóban van, de ide soroljuk a web3 technológia segítségével létrejött alkotásokat, például az NFT művészeti darabokat) - technológiákat, és felhívja a figyelmet az alkalmazási lehetőségekre. Az angol nyelven zajló intenzív, hathetes képzés során, az online tudásanyag elsajátítása mellett a résztvevőknek lehetőségük van mentorbeszélgetéseken és fogadóórákon részt venni. A tréning alapvetően a web3 témáinak széles skáláját öleli fel, de tárgyalja az immerzív internet, a generatív mesterséges intelligencia és a metaverzum témaköreit is.
A WAC Museums képzés elvégzése után egy interjút követően a hallgatóknak lehetőségük van részt venni egy további 4 hetes képzésen. Nem csupán egy tanfolyamról van szó, hanem egy olyan programról, ahol a résztvevők a megszerzett tudásukat egyéni innovatív projektek létrehozásában is kamatoztathatják. A WAC Factory “inkubátor” programja a blokklánc-technológia területén dolgozó UI (user interface, azaz felhasználói felület) és UX (user experience, vagyis felhasználói élmény) szakemberek mentorálásával olyan web3 technológián alapuló demo projektek (applikációk, NFT alkotások, virtuális kiállítások) elindításában nyújt segítséget, amelyek újradefiniálják a művészet és a technológia határait, valamint hozzájárulnak az intézmények bevételi forrásainak növeléséhez és új célcsoportok eléréséhez.
A WAC Lab munkatársai azokra is gondoltak, akik az ösztöndíjprogramban megszerezhetőnél még specifikusabb tudásra vágynak. Számos egyénileg feldolgozható és otthonról elérhető kurzus (WAC course) között válogathatnak az érdeklődők, amelyek mélyreható tudást adnak a blokklánc művészet, a mesterséges intelligencia és az NFT művészet témáiban. A képzések ára a megvásárolt modulok számától függően: 159 euró és 2000 euró között mozog, amely tartalmazza a videókat, az esettanulmányokat, a gyakorlati feladatokat, az oktatókkal való csevegést és az egy éves hozzáférést is.
"az alkalmazásban a tematikus NFT sorozatok gyűjtése mellett a speciális gyűjtői érméket (fizikai érméket) a Magyar Nemzeti Bank privát blokkláncán regisztrálni is lehet"
Beszámoló a képzésről
2024 elején az MNM OMMIK Digitalizálási és Gyűjteményi Tartalomfejlesztési Csoport múzeumi informatikusai jelentkeztek a hathetes WAC Museums Season 3 elnevezésű programra.
A képzésen való részvételt motiválta az új technológiák megismerése, és annak a lehetősége, hogy gyakorlati példákon keresztül lássunk rá más, külföldi intézmények jó gyakorlataira – amelyeket később akár mi is adaptálhatunk. Nem művészeti múzeumként kicsit kakukktojásnak éreztük magunkat a csapatban, mivel a résztvevők többsége valamilyen kortárs művészeti intézményből vagy galériából érkezett.
A képzés keretében olyan intézményekből érkeztek résztvevők mint például a Design Museum Brussels, a Cleveland Public Library, a Művészetek Háza Veszprém és a holland Van Gogh Museum. Az ösztöndíjprogram két koordinátora Maxime Laprade operációs vezető (a Candidigitális és audiovizuális tanácsadó ügynökség megalapítója) és Diane Drubay kurátor, vizuális művész, a WAC Lab alapítója voltak. Az online képzést olyan válogatott szakemberek (építészek, digitális tanácsadók, művészettörténészek, szoftver- és biztonsági mérnökök) tartották, akik az NFT, blokklánc-technológia és a mesterséges intelligencia területén dolgoznak.
A tananyagot egyénileg dolgoztuk fel egy letisztult és korszerű, regisztrációhoz kötött e-learning felületen. Az oldal felhasználóbarát, a modulok egyértelműen tagoltak és az első belépést követően oktatóvideók segítik a felhasználót a platformon való eligazodásban. A közel két hónapra bontott modulok egy–másfél órás videóanyagokat foglalnak magukba, amelyek sokszínű és bőséges forrásokkal (cikkekkel, esettanulmányokkal, weboldalakkal) vannak kiegészítve, ezen felül a koordinátorok minden hétre szerveztek egy-egy fogadóórát, ahol az adott téma oktatóitól lehetett kérdezni.
A kevésbé könnyen emészthető tananyagok feldolgozását a hetente két órában tartott személyes találkozók segítették, amelynek keretében az adott modul oktatói körülbelül egy órában összefoglalták a felvételeken elhangzottakat. A tananyag feldolgozását tovább mélyítette az adott téma kiscsoportban, “szobákban” való megvitatása. Ez a gyakorlat nagyon hasznos volt - meghallgathattuk más intézmények képviselőinek a véleményét a web3 technológiáról és azok alkalmazásáról, és persze betekintést nyerhettünk a külföldi múzeumok és galériák gyakorlatába is. A modulok teljesítéséhez a tananyag alapján összeállított kvízt kellett sikeresen kitölteni és csak ezt követően lehetett a következő heti modulra továbblépni.
Mentorálás
A mentorok kiválasztásánál próbáltunk arra törekedni, hogy olyan szakemberektől kérdezzünk, akiknek szakterülete egybevág az OMMIK múzeumi informatikai munkájával vagy a web3 technológiák múzeumi alkalmazására irányulnak. A képzés elején egy több oldalas tájékoztatást kaptunk a mentorokkal kapcsolatban, és sajnos nyilvánvalóvá vált a számunkra, hogy a választható szakemberek többségének még nem volt tapasztalata múzeumi informatikai munkafolyamatokkal, mivel többségük jellemzően kurátor, NFT művész vagy olyan IT szakember, akik kortárs művészekkel és művészeti intézményekkel dolgoznak együtt.
Választásunk végül az alábbi mentorokra esett:
Charlotte Kent művészeti író a Montclair State University vizuális kultúra tanszékének docense, akinek szakterülete a 20. és 21. századi művészet, a digitális kultúra és a feltörekvő technológiák;
Yayoi Shionoiri művészeti jogász, aki egy alkotókat és innovátorokat képviselő iroda, a City Lights Law tagja és amerikai kapcsolattartója;
Foteini Valentoni a University College London kutatója, akinek az NFT közhasznú felhasználása a kulturális örökségi ágazatokban a témája;
Fabien Siouffi, aki több mint 20 év tapasztalattal rendelkező IT vezető, a Fabula interaktív média tanácsadó vállalat alapítója, amely állami- és magáncégeknek, feltörekvő művészeknek nyújtanak tanácsadást az immerzív és virtuális felületekkel kapcsolatban.
A következő részben két beszélgetésből szeretnék olyan részleteket kiemelni, amelyek gondolatébresztő újdonságként szolgáltak számunkra:
Charlotte Kenttel arról beszéltünk, hogyan célszerű a felhasználók, látogatók felé az új technológiai újításokról kommunikálni. A szakember hangsúlyozta, hogy az emberek többsége még mindig tart az új technológiáktól, kifejezetten a mesterséges intelligenciától. Ma, amikor egy kiállításban mesterséges intelligencia alapú technológiát alkalmazunk, múzeumi dolgozóként rendelkezünk tapasztalattal és tudással, mutassuk be a látogatóknak, hogy konkrétan milyen típusú MI-ról van szó. Azért érdekes mert, más és más algoritmus működik egy színfelismerő applikáció vagy egy Instagram szűrő mögött.
Tíz-húsz évvel ezelőtt ha az emberek mesterséges intelligenciáról beszéltek, a nagyvállalatok (például Facebook vagy Google) adatmegfigyelési módszereire gondoltak először. Később, 2016–2017 között a hamisított videók, “fake videos” és a hamis hírek, “fake news” kerültek fókuszba. Ma, ha mesterséges intelligenciáról beszélünk, az emberek többségének a Midjourney, a DALL-E2 és ChatGpt jut eszébe. Ez a rövid idő alatt bekövetkezett robbanásszerű fejlődés zavarosnak hathat a látogatók számára, ezért fontos, hogy a múzeumok segítsenek rendet tenni a fejekben, hogy a mesterséges intelligenciának ma már milyen sok felhasználási lehetősége létezik.
Fabien Siouffi-val sajnos nem tudtunk személyesen beszélni, de írásban arról kérdeztük, hogy milyen előnyökkel jár az immerzív platformok használata, és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a múzeumok belépjenek a metaverzumba. Siouffi szerint, ha egy múzeum szeretne belépni a metaverzumba, akkor az az első és legfontosabb lépés, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a célközönségünk látogat-e metaverzumokat - ebben a kontextusban olyan digitális felületeket értünk, amelyek a hagyományos múzeumok mintájára lettek megalkotva, és gyűjteményeiket, tereiket a virtuális valóság immerzív eszközeivel ismerhető meg. Például a Metropolitan Museum of Art jelenléte a Robloxon - , és ha igen, milyeneket. Tudnunk kell, hogy milyen virtuális élményeket keresnek, ezért hasznos lehet olyan felületeken kísérletezni, amelyek éppen népszerűek a fiatalok körében (például jelenleg a Roblox vagy Fortnite). A múzeumi tartalmak létrehozása mellett hasznos eleinte kisebb virtuális közösségi programot szervezni, így játékos alkalmakat, eseményeket, virtuális kiállításmegnyitókat. Siouffi kiemelte az átgondolt és megfelelő szakmai-technológiai kooperáció fontosságát, hogy a tartalmak létrehozásában megfelelő tapasztalattal rendelkező cégekkel működjünk együtt. A szakember szerint az immerzív platformok alkalmazásával új célcsoportokat érhetünk el (gyerekeket vagy olyan felhasználókat, akik nem feltétlen érdeklődnek a kultúra iránt), az új szolgáltatások bevezetésével új bevételi forrásokat is teremthetünk az intézmény számára, végül de nem utolsó sorban pedig hozzáférhetőséget biztosíthatunk olyan látogatóknak is, akik valamiért nem tudnak személyesen eljönni a múzeumba.
Összegzés
A WAC Museum Season 3 ösztöndíjprogramja egy személyre szabott, intenzív kurzus, a kulturális területen dolgozók és azok számára, akik szeretnék jobban megismerni a web3 technológiát. A modulárisan felépített program videóanyaggal, forrásokkal, személyes találkozókkal és mentorbeszélgetésekkel igyekszik kiegészíteni a tananyagot. Az elsajátított tudás, a megosztott jó gyakorlatok és a képzésben résztvevőkkel folytatott beszélgetések során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy Magyarországon még gyerekcipőben jár a web3 technológia múzeumi felhasználása. Ennek oka, hogy hazánkban csupán pár éve kezdett el ismert lenni a technológia által létrehozott digitális műtárgyak gyűjtése (lásd a Ludwig Múzeum Nft gyűjteménye) és bemutatása. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a hazai közgyűjteményi szférában korlátozza a technológia elterjedését az emberi és anyagi erőforrások, valamint a megfelelő, legfőképp a web3 technológiával készült művek felhasználásra, illetve szerzői jogaira vonatkozó jogszabályok hiánya.
A képzés során számos új ismeretre tettünk szert: olyan új fogalmakról, technológiai megoldásokról tanultunk, amelyekről a hazai múzeumi fórumokon ritkán esik szó, és amelyeket cikkek, előadások formájában tovább is szeretnénk adni a magyar múzeumi közösségnek.
Összességében azt gondolom, hogy mindenképp megérte elvégezni WAC Museums képzést, ugyanakkor elsősorban kortárs művészeti gyűjtemények, galériák munkatársainak ajánlanám a kurzust, és mindazok számára, akik művészeti szempontból érdeklődnek a web3 technológiák iránt.
Források
Gustav Klimt "A csók" NFT-je: https://artdaily.cc/news/143417/NFTs-of--The-Kiss--by-Gustav-Klimt-now-available-for-Valentine-s-Day
Útmutató a web 3 terminológia fogalmaival (angol nyelvű): https://www.ft.com/content/df9f5795-2aaf-4088-a76e-304056db61ef
WAC Lab források:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfL3un8ycQM58rF2DIo8QmkrF4-sGkmhBgJ9z-YpsnOgKYQQA/viewform (Hírlevél)
https://www.youtube.com/@wearemuseums (Youtube csatorna)
WAC Factory esettanulmányok: https://wac-lab.xyz/wac-factory
Hazai múzeumok web3-as vonatkozásai:
https://www.ludwigmuseum.hu/hir/az-elso-nft-munka-magyar-muzeumi-gyujtemenyben
Hazai konferenciák a témában:
Petőfi Irodalmi Múzeum BORN DIGITAL – MŰHELYKONFERENCIA
https://pim.hu/born-digital-muhelykonferencia
https://www.youtube.com/watch?v=3Y0P3tRInRA&t=8735s
Országos Széchényi Könyvtár CODEX Fórum: https://www.oszk.hu/rendezvenyek/nft-codex
Neumann Társaság
Művészet, Informatika és az a titokzatos NFT (meetup)
https://www.youtube.com/watch?v=T842jMgNNuc
12. Digitális Esélyegyenlőség Konferencia - A Mester és MI
Dr. Trinh Anh Tuan: Blokklánc-technológia: Bitcoin-tól az elosztott mesterséges intelligenciáig
https://www.youtube.com/watch?v=S8gbct5E_S4
https://hymex2021.ludwigmuseum.hu/
