A Magyarországi Tájházak Szövetsége elmúlt hétvégén megtartott közgyűlésén Az Év Tájházvezetője elismerésben részesítette Balázs Mónika Csillát, a zsámbéki Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház vezetőjét.
A Tájházszövetség elnöksége 2009-ben határozta el, hogy az „Év tájháza” kitüntető cím mellett az egyéni teljesítményt is díjazni kívánja, ezért a színvonalas, példamutató tájházvezetői munka elismerésére megalapította „Az Év Tájházvezetője” díjat, melyet évente egy alkalommal ad át. Az elnökség 2022-ben Balázs Mónika Csilla munkáját ismerte el ilyen módon.
Balázs Mónika Csilla közművelődési szakember, művelődésszervező, nonprofit menedzser 2011 óta a Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár igazgatója, és a Szent Vendel-domborműves népi lakóház vezetője.
A zsámbéki tájházzal való kapcsolata 2001-ben kezdődött. Az akkor még csak bejelentkezéssel megtekinthető házban tárlatvezetőként ő fogadta a látogatókat. Érdeklődése ekkor fordult a helytörténet felé: ötletgazdája és szerkesztője a helyi önkormányzat támogatásával megjelenő Mesélő Zsámbék című könyvsorozatnak.
2011-ben a Múzeumok Hétvégéje Zsámbékon programötlettel biztosította a tájház rendszeres látogathatóságát és ennek kapcsán a havonta megszervezésre kerülő kulturális- és hagyományőrző eseményekkel irányította a figyelmet a település épített örökségének e páratlan gyöngyszemére.
Ugyanez évtől kezdve a zsámbéki tájház minden év júniusában részt vesz a Romtemplommal és a Lámpamúzeummal együtt a Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozatban.
Zsámbéki Tájház
Zsámbéki Tájház konyha részlet
Balázs Mónika Csilla aktívan közreműködik a Zsámbékon 2015-ben létrejött Települési Értéktár munkájában is. Elkészítette több más érték mellett a Szent Vendel-domborműves népi lakóház szakmai bemutatását, ami alapján a tájház 2016-ban a települési, majd 2017-ben a Pest Megyei Értéktárba is bekerült.
Csilla 2019-ben részt vett a Szabadtéri Muzeológiai és Tájházi Szakági Képzésen.
Ezután szakmailag feltöltekezve több sikeres pályázati és egyéb projektet gondozott a tájházban: a Népi Építészeti Program 2019-ben elnyert pályázati támogatásának és az önkormányzat által biztosított önrésznek köszönhetően elkészült a tájházról a Műemlékvédelmi kutatási dokumentáció és értékleltár, valamint a népi lakóház felmérési terve.
Felújíthatták a homlokzaton látható, emblematikus Szent Vendel-domborművet, megoldódott a vízelvezetés és az utcafronti ablak restaurálása, valamint a ház külső javítása, festése. A Kubinyi Ágoston Program segítségével a kártevőirtás, öt ruhásszekrény restaurálása és a belső terek előkészítése után a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembereinek közreműködésével 2020. október 11-én megnyílt a Szekrénymesék című tematikus kiállítás.
Zsámbéki Tájház lakószoba
A kiállítás létrehozásának módszere a közösség sikeres bevonása volt, ugyanezzel a témával szerepelt a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóságának "Módszervásárán" 2021 szeptemberében Budakalászon, majd az NMI JógyakorlatOn.hu szakmai műsorában népszerűsítette a Szekrénymeséket. Ez a kiállítás egyébként 2021 januárjában, nem sokkal az átadó után, a tájház mellett önállóan is bekerült a zsámbéki Települési Értéktárba, és ugyanez év októberében felvételt nyert Pest Megye Értékei közé.
2021 tavaszán a Műtárgyvédelmi Mintaprojekt is töltött néhány napot a zsámbéki tájházban.
Ugyanez év sikere és az együttműködés egy újabb jó példája a településen: a Zsámbéki Német Önkormányzattal közösen benyújtott nemzetiségi pályázat, amely lehetőséget teremtett a Szent Vendel-domborműves népi lakóház zsalugátereinek, kapujának és kerítésének cseréjére, valamint az épület temperálását biztosító hősugárzók beszerzésére.
A Szent Vendel-domborműves népi lakóház és a település kulturális életében végzett sikeres szakmai tevékenysége alapján Balázs Mónika Csilla megérdemelten „Az év tájházvezetője 2022” díjazottja.
A Tájházszövetség elnökségében 16 éven keresztül végzett kiemelkedő munkájáért, a Dél-dunántúli tájházak szakmai mentorálásáért, a Tájházi Hírlevél szerkesztéséért Kapitány Orsolya, a Tájházszövetség tiszteletbeli elnökségi tagja kapta a Szablyár Péter Emlékplakettet. A tájházak ügyéért hosszabb időszakon keresztül végzett kitartó és elkötelezett munkát kétévente ismeri el a Tájházszövetség a szervezet alapító ügyvezető elnökére emlékezve.
Kapitány Orsolya 1955-ben Kaposváron született polgári családban. Édesanyja kémia-biológia szakos általános iskolai tanárként, édesapja pénzügyi szakemberként dolgozott. Hárman vannak testvérek, egyik nővére fazekasmester, népi iparművész. Férjezett, egy lánya van, aki angol-német szakos tanár.
Kapitány Orsolya az érettségi vizsgáját követően néprajzi asszisztensként helyezkedett el a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságánál, majd elvégezte Kaposváron a Tanítóképző Főiskolát, és oklevelet szerzett Szombathelyen, a Tanárképző Főiskola népművelés szakán. 1993-ban diplomázott Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén.
A Rippl-Rónai Múzeumban 1982-1988-ig közművelődési feladatokat látott el, a többi időt, azaz 34 évet a néprajz szakterületén töltötte.
Az egyetem elvégzése után egy gyűjteménykezelő segítségével látta el a Rippl-Rónai Múzeum több mint 60.000 darabos néprajzi gyűjteményének a gondozását. Kutatásait elsősorban a társadalomnéprajz, a népi díszítőművészet területére összpontosította. Fontosnak tartotta a mai alkotók tevékenységeinek figyelemmel kísérését, segítését.
Munkásságát adat-, fotó- és tárgygyűjtések, állandó és időszaki kiállítások rendezése, tudományos és népszerűsítő publikációk jelzik.
Muzeológusi tevékenységét 2009-ben Móra Ferenc-díjjal ismerték el.
2014 novemberétől nyugdíjas.
A Magyarországi Tájházak Szövetségéhez 2004-ben csatlakozott dr. Bereczki Ibolya felkérésére, vállalva a Dél-dunántúli Régió képviseletét az elnökségi tagok soraiban.
2020-ig Baranya, Somogy és Tolna megye tájház-fenntartóinak, tájház-vezetőinek nyújtott szakmai segítséget, valamint információátadással, pályázati és továbbképzési lehetőségek ismertetésével segítette a tájházak munkatársait, ezáltal az épített örökségek fennmaradását, méltó, muzeális kiállítóhellyé és közösségi színtérré válását.
Aktív szervezője volt 2007-ben Mecseknádasdon, 2008-ban Szennában, 2013-ban Decsen az Országos Tájházi Találkozónak. A szövetség elnökségi tagjaként eltöltött 16 éve alatt a régió tájházai közül több – például Báta, Somberek stb. – Tájházi Műhely színtere is volt. Minden évben regionális találkozót szervezett, kiválasztva azt a helyszínt, mely az adott téma feldolgozása szempontjából a legalkalmasabbnak bizonyult.
Néprajzkutató-főmuzeológusként aktívan részt vett a pályázatok monitorozási munkálataiban, de szakemberként a kaposvári múzeum kötelékébe tartozó lakócsai Horvát Nemzetiségi Tájház épületének és kiállításának a megújítása is a nevéhez kötődik. Ez a tájház a Reneszánsz Év-2008. keretében kiírt, „Tájházak a közösségért” című pályázat keretében újult meg.
2014-ben a Tájházak Napja országos nyitó rendezvénye Buzsákon volt, ahol a tájházban új állandó kiállítás nyílt „A Nagyberek horvát falvainak népművészete, népi iparművészete” címmel. E kiállításnak is tervezője és rendezője volt.
2011 óta társszerkesztője a Tájházi Hírlevélnek, amely minden évben négy számmal jelentkezik. E tevékenységét napjainkban is folytatja.
Az elnökség döntése alapján 2020 óta Kapitány Orsolya a Tájházszövetség tiszteletbeli elnökségi tagja.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2022-ben Kapitány Orsolya részére Szablyár Péter Emlékplakettet adományoz hosszú időn át, magas színvonalon végzett szakmai munkája elismeréseként.
A díjakat dr. Bereczki Ibolya elnök és Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök, valamint dr. Páll István, a Felügyelő Bizottság elnöke adta át.
Fotók: Tájházszövetség