A kiállítás keddi megnyitó ünnepségén Sárneczky Krisztián, a Pannon Csillagda szakmai vezetője úgy fogalmazott, hogy a világűrben rejlő végtelen lehetőségeket érzékelteti a kiállítás, melyen a 60-as években indult Hold-kutatás állomásain kívül a várhatón 2030-as években megvalósuló Marsra szállásig ránk váró kihívások is megismerhetők.
Ahogyan a kiállítás tablóképein is olvasható, az egyik legnagyobb kihívást a Mars és a Föld közötti mintegy 50 millió kilométeres távolság jelenti, vagyis majdnem 220 napot kellene az űrben tölteniük az utazóknak. További nehézséget jelent a Marson lévő kozmikus sugárzás is.
A tárlat érdekessége a Marsról származó meteoritszelet, valamint egy olyan mérleg, amely a Holdon és a Marson mérhető testsúlyt mutatja, amely töredéke a földi tömegnek. A kiállítás jól szemlélteti az 1960-as években nagyon kockázatosnak számító Holdkutatást, amelyet 1972-ben pénzhiány miatt állítottak le.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyét felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a manapság tapasztalható fényszennyezések miatt a csillagos égnek "rezervátumokra van szüksége", szavai szerint egy ilyen, Európában is egyedülálló létesítmény a Pannon Csillagda is. Hozzátette: a csillagdát 2012-ben nyitották meg, azóta több mint 200 ezren látogattak oda.
Az intézmény jelentősen hozzájárul az ökoturisztikai létesítmények országosan is figyelemre méltó eredményeihez - mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény van Magyarországon, ebből 350-et a 10 nemzeti park valamelyike működteti. Országosan 1,6 millióan váltanak jegyet valamelyik ökoturisztikai programra, az elmúlt 10 esztendőben 80 százalékkal növekedett a látogatók száma. Pályázati forrásból 8 milliárd forintot fordítanak ökoturisztikai fejlesztésekre, természetvédelemre pedig 60 milliárd forintot szánnak.
A fejlesztések között említette a tapolcai tavasbarlang megújítását, valamint a Kis-Balaton térségében 1 milliárd forintból létesítendő új látogatóközpontot.
