A múzeumlátogatás hyggelig! Dán kulturális értékek mindenkinek

BESZÁMOLÓ

Pintér Zsófia
2017-07-15 10:00

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeum Egyesület, a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatásával 2017-ben is meghirdette múzeumi szakembereknek szóló nemzetközi tapasztalatcsere pályázatát. A résztvevők feladata a külföldi múzeumok társadalmi életben betöltött szerepének vizsgálata volt, illetve olyan tapasztalatok szerzése, melyek hazai környezetben is hasznosíthatók. A szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutató muzeológusaként a dániai csereprogramban való részvételre készített szakmai tervemet valósíthattam meg dr. Galambos Henriettel, a Szépművészeti Múzeum Jogi Osztályának vezetőjével, 2017. június első hetében.

 

A lehetőség, hogy a múzeumoknak a társadalom életében betöltött szerepét vizsgáljam és tapasztalatokat gyűjtsek, nagyon fontos számomra. Egyrészt a szakmámból is adódik, hogy érdeklődöm a különböző kultúrák iránt: vizsgálom, elemzem, illetve összehasonlítom bizonyos elemeiket, másrészt az intézmények közötti kommunikációt, az egymástól való tanulás lehetőségét az inspirációk és a fejlődés alapjának gondolom. Gyűjteményvezető-néprajzkutatóként elsősorban a néprajzi kiállítások megtekintése, gyűjtemények kezelése, raktározás, illetve az intézmények kommunikációja, valamint a közönségkapcsolatok érdekelnek, hiszen az értékeket nemcsak szakszerűen kell megőrizni, de élményszerűen és izgalmasan át is kell adni.

 

A tapasztalatcsere célja egy átfogó tudás megszerzése volt: az állami szerepvállalás mértékének, a jogszabályi környezet jellemzőinek, a fenntartói típusoknak a megismerése, a szakmai szervezetek áttekintése és érdekérvényesítő szerepének vizsgálata. A kiállítások, kapcsolódó programok, új módszerek és eszközök alkalmazása, a múzeumi marketing és kommunikáció, a szakemberek képzése, továbbképzése, az új ismeretek és megközelítések átadása mind-mind vizsgálati szempont volt. A szakmai hét megvalósítása során a Dán Múzeumi Egyesület (Organisationen Danske Museer) és a Kulturális Minisztérium (Kultursministeriet) két alappillére volt a múzeumok társadalomban betöltött szerepének megismerésekor. Az állami és a szakmai szerveken túl négy dán múzeumot (Nationalmuseet, Ny Calsberg Glyptotek, Statens Museum for Kunst, Vikingeskibsmuseet) és egy svéd intézményt látogattunk meg (Moderna Museet Malmö). Az előre egyeztetett szakmai találkozók során lehetőségünk nyílt az ismerkedésre és a tapasztalatcserére a szakalkalmazottakkal folytatott beszélgetések által. Más nézőpontok és a külföldi kutatási eredmények, az újdonságok áttekintése szakmai fejlődést, szélesebb látókört és új célok megfogalmazását is jelentette. A kutatási beszámoló elkészítése során a megszerzett tudás és információk mennyisége miatt az érdeklődési területünk szerint felosztottuk az intézmények szakmai működésének bemutatását. Mielőtt azonban ezzel folytatnám, ejtsünk néhány szót a dán életérzésről.

 

 

A dán életérzés

 

Ha az ember külföldre utazik, igyekszik minél jobban megismerni az adott országot, az ott élőket, a helyi kultúrát, a szokásokat és a hiedelmeket. Kutatóként egyfajta terepmunkaként fogtam fel a tanulmányutat, s a vizsgálati kérdéseken túl a dánok életvitelének megismerésére is törekedtem. Az utazós blogok, a külföldi magyarok leírásai és a dán turisztikai oldalak áttekintése után határozott képem volt az országról. Dánia a jó(l)lét, a biciklisek, a zöld parkok, a kávé, a Carlsberg sör, a szél és a szeszélyes időjárás országa. Az emberek kedvesek, pontosak, nagyon jól beszélnek angolul. A környezet szép, rendezett, tiszta. Az északi egyszerűség, letisztultság és kényelem iránti vágy megmutatkozik a skandináv dizájnban, az éttermek, kávézók, irodák és lakások berendezésében. A fény iránti magas fokú igényt a függönyök hiánya és a lámpaboltok kiemelten magas száma is bizonyítja.

 

Tanulmányutunk kezdőnapja éppen Az alkotmány napjára (Grundlovsdag), a június 5-i dán nemzeti ünnepnapra esett. Dánia a világ egyik legrégebbi királyságaként, 1849 óta számít alkotmányos monarchiának. 1915-ben pedig ekkor kaptak szavazati jogot a nők. Ez a nap egy nagyszerű lehetőség a dánok számára, hogy együtt legyenek a családjukkal és a barátaikkal. A dán zászló még frekventáltabban megjelenik, például az autók és buszok oldaltükreinél, a házakon és az emberek kezében, papírzászló formájában is. A nagyobb üzletek zárva voltak, de Koppenhága, a dán főváros lüktetése nem állt meg. A szép és meleg napfényes nyári nap ideális volt a város biciklis felfedezéséhez és egy kisebb tengerparti kiránduláshoz az Amager Strandparkba.

 

 

A múzeumok mint kultúraközvetítő intézmények

 

Az első nap megszerzett helyismeret megkönnyítette a kiválasztott intézmények megközelítését és gördülékennyé tette a közlekedést. A dániai múzeumok kivételes művészeti, kulturális és természeti örökséget hordoznak és gondoznak – értelmezik, közvetítik és elérhetővé teszik mindenki számára a kultúrát.

 

A Dán Múzeumi Egyesület (Organisationen Danske Museer) 2005-ben alakult meg Koppenhágában. A múzeumok és örökségmegőrző központok érdekeit képviselik függetlenül a muzeális intézmények jellegétől, gyűjteményeinek összetételétől és nagyságától. A szervezet találkozási helyet és kommunikációs lehetőséget biztosít a múzeumok dolgozói számára. Tréningeket és konferenciákat szerveznek, ezzel is fenntartva az aktív szakmai életet.

Múzeumi irányelvek formájában prezentálják a jelentős kihívásokat, melyekkel minden intézmény szembesül. A kulturális örökség megőrzése a társadalom alapvető feladata, arra is figyelmet kell fordítani, ami a látogató számára láthatatlan, azaz a raktári anyag gondozására, karbantartására és restaurálására. A dán kormánynak támogatnia kell az egységes szakmai adatbázisok kialakítását, az energiatakarékos és könnyen, kis költségvetésből fenntartható raktárak építését, valamint a gyűjtemények szakszerű kezelését. Az állami vagy az állam által alapított múzeumok egyik alapvető feladata a tudományos kutatás. Ami az elérhetőséget és a társadalmi felelősséget illeti, a múzeumok jelentős résztvevői a társadalomnak, felelősek annak fejlődéséért és formálásáért, az identitás alakításáért. A múzeumi gyűjteményeket és a tudományos kutatások eredményeit publikálni kell és be kell vonni az oktatási rendszerbe az intézmények munkáját. Erre kísérlet a meghosszabbított nyitva tartás és az iskolák és a múzeumok közötti közlekedés állami támogatása. A turizmus fontos alapja a muzeális intézmény: ahhoz, hogy feloldják a múzeumok teljes turisztikai potenciálját, a hozzáférhetőség a kulcs – késői nyitva tartás, többnyelvű elérhetőség, feliratok, általános láthatóság és jelenlét a közösségi terekben és médiában.

 

A dán kormány elkötelezett amellett, hogy minden állampolgár egyformán hozzáférjen a magaskultúrához, és a muzeális intézményeket területi és nagyságrendi megkülönböztetés nélkül igyekszik támogatáshoz juttatni. Ezen felül a múzeumi dolgozók képzése szintén sarkalatos pont, hiszen egy jól működő intézménybe magasan képzett, profi szakalkalmazottak kellenek. Itt jön képbe megint az egyesület, ahol rövid és hosszabb tréningeken tanulhatnak a múzeumi dolgozók. Ezeket a képzéseket a múzeumok igényei szerint állítják össze, figyelembe véve a Kulturális Minisztérium rendelkezéseit, az intézmények és intézetek igényeit, a könyvtárakat és a lexikális tudás bővítését, legyen szó kurzusról, tréningről, kiegészítő képzésről vagy éppen workshopról.

 

A Dán Múzeumi Egyesület (ODM) szervezeti felépítéséről azt tudni kell, hogy 174 intézmény a tagja, melyek múzeumok, látogatóközpontok és örökségvédő szervezetek. Az egyesület feladata, hogy felhívja a politikai vezetők figyelmét a múzeumok helyzetére és igényeire. A központi irodában Nils M. Jensen, igazgató és Caroline M. B. Kirkegaard kommunikációs tanácsadó áll az egyesület alkalmazásában. Rajtuk kívül együtt dolgozik a társaság egy tréningekért felelős csoporttal, melynek vezetője Jacob Buhl Jensen, illetve óraadó oktatókkal. Az ODM egy összekötő elem a kultúrpolitika, a törvényhozás és a muzeális intézmények között. Tagjai lehetnek muzeális intézmények és magánszemélyek is, akik a tagsági díj átutalása után egy kártya felmutatásával ingyenesen látogathatják a muzeális intézményeket az országban. Az egyesület tagja a NEMO-nak, illetve az ICOM-nak.

 

(A múzeumokat szabályzó dán Kulturális Minisztérium működésének és feladatainak leírását dr. Galambos Henriett jogi osztályvezető tanulmányában olvashatják hamarosan.)

 

A Dán Nemzeti Múzeumnak (Nationalmuseet) 22 osztálya, illetve tagintézménye van, közel 700 dolgozóval. Az állami intézmény mint szervezet Dánia legfőbb és legnagyobb kultúrtörténeti muzeális intézménye. A dán és más népek kultúráját is közvetíti, és igyekszik a kincseit minél inkább elérhetővé tenni a köz számára, ezzel sokakat ösztönözve a tudományos kutatásra, az értelmezésre, a tanításra és az ismeretek továbbadására. A múzeumnak a következő tudományterületeken vannak kulcsfontosságú feladatai: régészet, kulturális antropológia, numizmatika, néprajz, természettudomány, konzerválás, kommunikáció, vallástörténet.

 

A Dán Nemzeti Múzeum épülete (a szerző felvétele) 

 

A múzeum élén a vezérigazgató áll, aki közvetlen felettese a Kutatási és Kommunikációs Osztálynak, a Természettudományi Osztálynak és a Pénzügyi és Műveleti Osztálynak. Az Igazgatói Tanács tagjai Jesper Stub Johnsen (tudományos igazgatóhelyettes, igazgató, Természettudományi Osztály), Jes Gjørup (igazgató, Pénzügyi és Műveleti Osztály) és Camilla Mordhorst (igazgató, Kutatási és Kommunikációs Osztály). A Dán Nemzeti Múzeum a Kulturális Minisztérium ellenőrzése alá tartozó szerv. A múzeum védjegyével és jelmondatával – „A tárgyak nálunk vannak!” – hitelességet ad a műtárgyaknak és értéket közvetít, mindenki számára láthatóvá, tanulmányozhatóvá, elérhetővé tesz.

 

Szakmámból adódóan a Modernkori Történettudományi és Etnográfiai Osztály kurátorával, Bobo Charlotte Krabbe Magiddal beszélgettünk a gyűjteménykezelésről, a kiállításokról, az adatbázisokról és általánosságban a munkakörébe tartozó feladatokról.

 

A Néprajzi gyűjtemény (Etnografisk Samling) darabjai a sarkvidéki anyaggal együtt elsősorban az Európán kívüli népek kultúráját és tárgyait ölelik fel. Az etnográfiai gyűjtemény tehát a dánoknál nem a hazai és európai anyag gyűjtését jelenti. A gyűjtemény legrégebbi darabja a 17-18. századi dán királyi művészeti gyűjteményből való. A 19-20. század során sok grönlandi, észak-amerikai, közép-ázsiai és mongóliai kincsekkel gazdagodott a gyűjtemény, valamint nagyon jelentős a sarkvidék kutatása is. Az etnográfiai kiállítás megtekintése során a világ csodáit és értékeit lehet végigjárni. Ez az állandó kiállítás réginek számít, felújításra vár – tudtuk meg a kurátor asszonytól. Kevés felirat található benne, viszont rengeteg tárgy. A régi irányelv, miszerint akkor a legjobb egy kiállítás, ha minden ki van állítva, már a múlté, meg kell találni a különleges darabokat, illetve a „kevesebb több” irányelvet kell használni, magyarázó feliratokkal és táblákkal. Ami a digitális technikát illeti, az nagyon jó, de átgondoltan kell használni, hiszen karbantartása és korszerűsítése drága, valamint nem minden esetben szolgálja a kreatívabb és élményszerűbb megértést.

Az osztály jelenlegi projektje a február óta épülő új, városon kívüli modern raktár, ahová átkerülnek a gyűjtemény darabjai. A szakszerű csomagolás és pakolás sok időt és munkaerőt vesz igénybe, hiszen minden tárgyról digitális nyilvántartó karton készül leírással, méretekkel és fotókkal együtt. A múzeum fotóarchívumát is folyamatosan fejlesztik, és egyre több műtárgyat digitálisan is meg lehet tekinteni a weboldalon. A professzionális gyűjteménykezelésre nagy hangsúlyt fektet az egész intézmény.

 

A Roskildében található Viking Hajó Múzeum (Vikingeskibsmuseet) a dánok őstörténete miatt sem kihagyható program: az embereket, a tengert és a hajókat kapcsolja össze az őskortól a középkoron keresztül egészen a jelenig, hiszen aktív hajókészítő műhely is működik és ki is lehet vitorlázni az ott készült hajókkal. Magáról a városról tudni kell, hogy körülbelül 1400-ig az ország fővárosa volt, ez a település kapcsolja össze a tőle 30 km-re található Koppenhágát az ország többi részével. A múzeum a kikötőben helyezkedik el, közvetlen kapcsolatban a tengerrel. A főépülethez hozzátartozik egy hajókészítő műhely, egy kutatóintézet és egy északi-tengeri kulturális központ. Egy japán építész által tervezett, műemlékvédelmi oltalom alatt álló, tenger menti csarnokban 5 darab 11. századi viking hajó van kiállítva, ezeket a Roskilde fjordban találtak Skuldelev település közelében. A kiállítás bemutatja a hajók és a tengeri kereskedelem történetét, valamint a tengeri régészet fejlődését, technikáit.

 

 

A Viking Hajó Múzeum Roskildében (a szerző felvétele) 

 

Látogatásunkkor Anne Christina Sørensen, kurátor, kiállítási koordinátor vezetett körbe az intézményben, az Angliában manapság nagyon divatos, walk and talk módszer szerint. Ez a bemutatási módszer aktivizálja az agyat a fizikai mozgás hatására és így jobb koncentrációt eredményez, miközben élményszerűen raktározza el az agyunk a sok információt, s mindemellett a szabad mozgás és a gesztikuláció nagy teret kap. A kurátor asszony hosszasan mesélt az 1960-as évekbeli készült régészeti feltárásokon készült képekről és módszerekről, melyet a gyermekek számára egy kiállítással tettek érthetőbbé, ahol ők maguk is tengeri régészekké válhatnak kisfilmek, animációk és egy munkaasztal használata által. Az öt kiállított, vas vázzal kiegészített hajómaradványt a régészek és restaurátorok konzerválták, a muzeológusok pedig szándékosan nem egészítették ki, hogy nagyobb hatást érjenek el. Két hadihajó, egy nagyobb és egy kisebb, valamint egy kereskedő- és két halász-, vadászhajó járható körbe a kiállítótérben, ahol a hajók mellett a vászonból szőtt vitorla készítését is láthatják az érdeklődők. Az udvaron szabadtéri és fedett hajóácsműhely található, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és az utolsó régi hagyományok szerint dolgozó kötélfonó műhelye. Ezen kívül egy étterem-kávézó fogadja az éhes látogatókat, akik megkóstolhatják a viking konyha ínyencségeit (hal, vadhús, bogyók).

 

A múzeumi épület és a hajók az állam tulajdonát képezik (a Dán Nemzeti Múzeum különgyűjteménye), azonban a Viking Hajó Múzeum alapítványi fenntartásban működik. A gyűjtemény nem csak az öt kiállított hajómaradványból áll, hanem működő skandináv vitorlások sokaságából. Részt lehet venni hajóácsolásban, elméleti és gyakorlati vitorlázási órákon, majd kihajózni a kisebb hajókkal a dán partok mentén, a nagyobbakkal akár Németországba, Írországba, Norvégiába, Svédországba vagy épp Skóciába is. S ha már a környező országokra teszünk kitekintést, nem hagyhattuk ki tanulmányutunkból a svéd Malmö sokszínű városát.

 

 

Malmö, a multikulturális város

 

Svédország harmadik legnagyobb városát, Malmöt az Öresund híd köti össze Dánia fővárosával, Koppenhágával. 1275-ben erődített révként alapította a lundi érsek, kereskedelmi központ (a Hanza Szövetség tagja volt) és iparváros ma is. A belvárosi történelmi halászházak és erődje (Malmöhus Castle), hosszan elterülő tengerpartja és az építészeti különlegességnek számító 190 cm magas Turning Torso felhőkarcoló mellett a sokszínű lakosság teszi élettel telivé a várost. 189 nemzetiség képviselteti magát Malmöben, ebből a legnagyobb számban az arabok vannak jelen.

 

A Malmöi Modern Múzeum (Moderna Museet Malmö) igyekszik a város teljes lakosságát kiszolgálni, néhány éve a svéd és angol feliratokon, kiadványokon túl arab nyelven is olvashatják a látogatók a prospektusokat és kaphatnak tárlatvezetést az ingyenes belépés mellett. Ana María Bermeo Ujueta közönségkapcsolati munkatárs, művészettörténész fogadott minket a modern múzeumban, mely 2009-ben nyitotta meg a kapuit a stockholmi Modern Múzeum (Moderna Museet) filiáléjaként. A múzeum állami tulajdonban van, közalkalmazottak a dolgozói, azonban finanszírozása többoldalú. Támogatja Malmö városa, a tartomány és az állam. A városban a Malmöi Modern Múzeum létrejötte előtt is volt galéria, illetve modern művészeti gyűjtemény. 1902-ben egy műkedvelő filantróp nyitotta meg, mely az 1980-as évekig működött is. Végleg 2002-ben csukta be kapuit, amikor a nagy gyűjtemény megmaradt darabjait is eladták különféle aukciókon. A Fredrik Rouss Alapítvány minden évben díjakat oszt ki a város legjobb kortárs művészeinek és bemutatkozási lehetőséget nyújt önálló kiállításaik megrendezésével. A múzeum figyel a városra és annak igényeire, Malmö jellemzőit ragadja meg és emeli ki, megvillantja, hogy mitől is különleges a város.

Az épület 1901-ben épült, eredetileg erőműnek. A tágas és magas tér, valamint a központi fekvés és az ipari épületek új funkcióval való megtöltése miatt esett a város választása az erőmű felújítására. A rendkívül modern és letisztult dizájn egy figyelemfelhívó narancssárga belépővel fogadja a látogatókat, kávézóval és múzeumi ajándékbolttal. Kényelmes székeken, nagy ablakok mögött lehet elfogyasztani egy gyors salátaebédet, vagy éppen a délutáni kávé mellé egy finom süteményt. Mindenki nagyon kedves, az atmoszféra nyugodt és kényelmes. A kiállítótérben svéd és nemzetközi kortárs művészek munkái láthatók; időszaki kiállításoknak ad teret a múzeum, hasonlóképpen a galériákhoz. 2017 nyarán Az égő Malmö (Malmö brinner) című alternatív kultúrtörténeti időszaki kiállítás tekinthető meg, ami az egykori iparváros lakosainak kultúrforradalmát mutatja be a különböző szubkultúrákon keresztül, melyek mind-mind nyomot hagytak a társadalmon.

 

 

A Malmői Modern Múzeum (a szerző felvétele) 

 

A közönségkapcsolat nagyon fontos – gyermekeknek, felnőtteknek, családoknak, egyedülállóknak, csoportoknak kínálnak programokat és tárlatvezetéseket a szakalkalmazottak. Kísérletező, újító és dinamikus módszerekkel, rendezvényekkel igyekeznek minél több látogatót bevonzani (órák, beszélgetések, koncertek, filmvetítések, művészek estje…). A nehézséget az jelenti, hogy nem városi fenntartású intézmény lévén a Malmöi Modern Múzeum nem kerül bele a városi sajtóba és nem kötelező tantervszerűen látogatnia az iskolásoknak. Ennek ellenére nyitott és aktív szervezői munkával a háttérben sikeres az újdonságokat felvonultató kortárs művészetet bemutató múzeum.

 

 

A külföldi tapasztalatcsere értéke

 

Az angol nyelven történő nemzetközi konzultációkon való részvétel nagyban hozzájárult szakmai fejlődésemhez és a tudományos életben való megjelenéshez; ezen felül új partnerségi kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőségem. Hazaérkezésem után múzeumi munkám során hasznosítom a Dániában szerzett információkat és tapasztalatokat. Követendő példának tekintem a dán egységes digitalizálási rendszer bevezetését, valamint a múzeumok oktatásba, nevelésbe való bevonását. Egy további kulcsszó a hozzáférhetőség, ami azt a törekvést és belső késztetést jelenti, hogy mindenki elérhesse az állami tulajdonban lévő értéket képviselő tárgyakat és szabadon kutathassa is ezeket.

Dán különlegesség a „Múzeum receptre”, mely ingyenessé teszi a múzeumok és kulturális rendezvényeik látogatását idősek, illetve betegek számára. A magány és a depresszió megelőzése sokkal fontosabb és költséghatékonyabb, mint a kezelése, ezért ily módon is igyekeznek odafigyelni az állampolgárok fizikai és mentális jólétére, óvják a hyggét (meghittség, jó érzés, jólét).

 

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30