Szakdolgozatom elkészítésével célul tűztem ki magam elé, hogy minél részletesebben és pontosabban megismerjem, bemutassam a műszaki múzeumok helyzetét más gyűjtőkörű múzeumokkal összehasonlítva, rámutassak a múzeumi világban betöltött szerepükre és sajátos vonásaikra. Legfontosabb módszerem ezek eléréséhez egy kérdőív felvétele volt, ennek segítségével a napjainkban a műszaki múzeumokról alkotott képet kívántam körvonalazni. A kérdőív a műszaki múzeumokkal szemben támasztott társadalmi elvárások felmérését is szolgálja.
Az elkészített kérdőív nem hosszú, mindössze 12 kérdést tartalmaz, így pár perc alatt kitölthető. A kérdések három csoportba sorolhatók: Személyes adatok, Múzeumlátogatási szokások és Saját ötletek.
A kérdőív első öt kérdése az elemzésekhez szükséges háttérváltozókra vonatkozik (korcsoport, nem, lakhely, legmagasabb iskolai végzettség, foglalkozás), ez a Személyes adatok elnevezésű kérdéscsoport. A kérdőív minden korosztály véleményét hivatott tükrözni, bár kétségtelen, hogy elsődleges célja a 20-35 éves korcsoport megszólítása. A 20 év alattiak és a 65 fölöttiek mellett 15 évenkénti korcsoportokat különböztet meg - 20-35, 35-50, 50-65. Elvárásom volt tehát, hogy a kitöltések során viszonylag magas legyen a 20-35 évesek száma (min. egynegyede az egész mintának). A vizsgálat során egyik meghatározó problémám az volt, hogy vajon milyen típusú múzeumok a legnépszerűbbek, és ezen a népszerűségi skálán hol helyezkednek el a műszaki múzeumok. Ezt a kérdést a nemek és a korcsoportok tekintetében is vizsgáltam.
A középső, múzeumlátogatásokkal foglalkozó kérdéscsoporttól kerülnek előtérbe a múzeumok, és az előnyben részesített múzeumtípusok megismerése után speciálisan a műszaki múzeumokra vonatkozó kérdések következnek. Elengedhetetlenül fontosnak tartottam, hogy skálán (itt 1-től 5-ig terjedő) lehessen értékelni vizsgálatom központi elemeit, a műszaki múzeumokat. Öt állítást fogalmaztam meg, melyekkel igyekeztem lefedni a műszaki múzeumokról kialakított vélemény sarkalatos pontjait.
Hazánk legjelentősebb műszaki múzeumai a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Budapest), a Központi Bányászati Múzeum (Sopron) és a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (Zalaegerszeg), melyeknek ismertségét, látogatottságát igyekeztem felmérni.
A kérdőív felvételére közel három hónapot jutott, ezalatt kétszázan töltötték ki. Az összegyűlt adatmennyiség érdekes megállapításokra adott lehetőséget. A kérdőív azonban még elérhető, megtekinthető és kitölthető ezen a címen.
A kérdőív eredményeiről
A kérdőív elérte célját, sikeresen szólította meg a múzeumba járókat, a múzeumok iránt kevéssé érdeklődőket, a múzeumi szakembereket és múzeumpedagógusokat egyaránt.
A Személyes adatok kérdéscsoportban átütő eredménynek számít, hogy az életkor tekintetében az elsődleges célcsoportot, a 20-35-ös korcsoportot sikerült legnagyobb számban elérni; a kitöltők egyharmada tartozik ebbe a kategóriába. Elsősorban az egyetemet végzett vagy felsőoktatásban résztvevő közönség véleményét sikerült megismerni, ami szintén pozitívumként könyvelhető el.
További két ábra mutatja, hogy milyen városokból érkeztek kitöltések és hogy milyen foglalkozású kitöltőkről beszélünk. Az utóbbi esetben kiemelendő, hogy nagy számban képviseltetik magukat az elméleti szakemberek (például mérnök, matematikus) és – múzeumi – kommunikációval foglalkozók (például kommunikációs referens, konferenciaszervező), ami szintén előny.
A Múzeumlátogatási szokások csoport első kérdése a múzeumlátogatások gyakoriságára vonatkozik a kitöltők körében. A kérdés alapvetően három kategóriába sorolta az alanyokat: vannak, akik legalább havonta látogatnak múzeumot (ez a minta 30%-a), illetve akik ennél kevesebbszer (60%), a maradék 10% pedig, akik kevéssé érdeklődnek a múzeumok iránt, nagyon ritkán látogatják őket. Azonban a teljes minta 10%-a havonta többször jár múzeumba.
A legmeglepőbb válaszokat az előnyben részesített múzeumtípusokat felmérő kérdés tartogatta, ennek pontos megfogalmazása így hangzott: „Múzeumlátogatásai során milyen típusú múzeumokat keres fel leggyakrabban? Jelölje be a leggyakoribb három típust!”. Az így kialakult adathalmazból egy korrekt, sokatmondó sorrend állt fel a 200 vélemény alapján. Ezeket az adatokat vizsgáltam különböző csoportokon (nők, férfiak, 20-35-ös korosztály), azaz hogy hány százalékuk preferálja az adott múzeumtípust.
A következő diagram pedig azt mutatja, hogy a 200 főből hány látogatója volt a felsorolt műszaki múzeumoknak.
Érdekes szakasznak bizonyult a műszaki múzeumokról szóló állítások értékelése is. Amint az alábbi ábra is illusztrálja, az öt állítás közül a legmegosztóbb a következő: „A műszaki múzeumok kiállításai nem elég fantáziadúsak.”.
Végezetül a Saját ötletek elnevezésű kérdéscsoport legizgalmasabb, gondolatébresztő kérdéséről készült diagram látható itt.
Azonban ezek az adatok nem fedik le az összes választ, lehetőség volt egyéb vélemény megadására. A „Mi motiválná leginkább, hogy ellátogasson egy műszaki múzeumba?” kérdésnél nagyon hasznosnak bizonyult ez a lehetőség, hiszen így egyedi meglátások, előremutató és megfontolandó válaszok is érkeztek. Néhány emlékezetes ezek közül:
A kérdőív tapasztalatai
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a kérdőíves módszer hatékony volt és meglepő eredményeket hozott. Nem gondoltam magától értetődőnek, hogy a preferált múzeumtípusok között a negyedik helyet foglalják el a műszaki múzeumok, illetve hogy a természettudományos és a történeti múzeumokkal karöltve szorongatják a művészeti múzeumokat – ez egy nem várt és forradalmi eredmény. A dolgozat részletesebben foglalkozik azzal, hogy ez a „váratlan népszerűség” többek között a műszaki múzeumok kevert profiljának köszönhető, hiszen több tudományterület, illetve gyűjtőkör ismeretei és tárgyai szintetizálódnak ezekben a múzeumokban. Meggyőződésem, hogy ebből és az ehhez hasonló sajátosságokból olyan előnyöket képesek kovácsolni a műszaki múzeumok, amelyek biztosítják megbecsültségüket és jövőjüket.
A kérdőív eredményeit látva kijelenthető, hogy a műszaki múzeumok legnagyobb fejlődési lehetőségét a változatos kiállítások készítése jelenti. Továbbá az értékes vélemények utat mutatnak adekvát múzeumi programok, múzeumpedagógiai, -andragógiai és -gerontagógiai foglalkozások szervezéséhez egyaránt. A dolgozatban szerepel egy múzeumandragógiai foglalkozás tervezete, melyet a kérdőív eredményeivel összehangolva készítettem el.
Véleményem szerint egy ilyen kérdőív felvétele mindig hasznos, további specifikus látogatókutatások alapjául is szolgálhat. A műszaki múzeumokról való általános vélekedés megismerése volt a célom, ezt a kérdőív maradéktalanul teljesítette.
