Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.
Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállítása nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat, amely a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát.
A kiállítást dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg. Beszédében elmondta: „Attila, a hunok nagyfejedelme a Nyugat emlékezetében gyakran kegyetlen barbárként jelenik meg. Ezzel szemben Keleten hősként és történelmi ősatyaként tisztelik. Ahogy Magyarország, úgy Attila is híd Kelet és Nyugat között: „mindannyian Attila unokái vagyunk".
„Attila, az egykori hun uralkodó bár 1600 éve meghalt, emlékezete máig él a világban, Keleten és Nyugaton egyaránt. És hangsúlyosan él a magyarok emlékezetében Székelyföldtől Budapestig. A kiállításban ezért a magyar emlékezetben megőrzött képeken keresztül tárul fel Attila alakja: a hadisten kardja, Attila lakomája, Attila halála és sírja, és Attila mint a magyarok őse. A kiállítás a tudomány és a legendák párbeszéde is: egyszerre mutatkozik be a régészet, a történettudomány, a művészet, az archeogenetika, vagy a néphagyomány” – emelte ki dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke köszöntőbeszédében.
Sultan Raev, a TÜRKSOY főtitkára megjegyezte: „A Magyar Nemzeti Múzeum által rendezett kiállítás a türk világ számos múzeumának közös erőfeszítésének köszönhetően jött létre. A türk államok múzeumai először fogtak össze, hogy ilyen átfogó kiállítást szervezzenek egy közös történeti narratíváról. Ez az egység rendkívül értékes kulturális együttműködésünk szempontjából. A kiállításon bemutatottak közös régészeti és tudományos kutatások eredményei.”
A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termei, különleges vizuális és technikai megoldások segítségével a tárlat idejére teljesen átalakultak, hogy megidézzék egy letűnt kor emlékét. A kiállítás kurátorai úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az utóbbi 1600 év, vagyis az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetőek legyenek. Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.
A kiállítás egyedülálló módon vizsgálja az Attilát övező mítosz és a történeti valóság kapcsolatát a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia, az archeogenetika eredményeinek és a kortárs reflexióknak a tükrében. A kiállítás hidat képez a legendás hun uralkodó keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között, bemutatva a hódító uralkodó alakjának sokrétű értelmezéseit.
A kiállításban láthatóak különleges ékszerek, amelyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék is, vagy éppen „Attila méregpohara”, amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely.
Azerbajdzsánból előkelő női temetkezésből származó diadém, Észak-Macedóniából egy előkelő férfi síregyüttese is látható az Attila-kiállításban. Többek között övdíszek, gyűrű, üveg- és ezüstedények, kard, valamint csont játékkészlettel. Abu-Dhabi Louvre-ból a domagnano-i kincs egy része, a British Museumból egy másik rész érkezett Budapestre, amelyek érdekessége, hogy valaha a Nemzeti Múzeum tulajdonában álltak.
A József Nádor terem kiemelt tárgyai között vannak az Üzbegisztánból érkezett orlati lemezek, amelyeken látható nehézpáncélos lovasokhoz nagyon hasonló harcosok hódíthatták meg a Kárpát-medencét. Lesznek hun üstök, amelyeket valószínűleg közös ünnepek alkalmával használtak. Ebből a rézből készült tárgyból a Duna-medencében nagy számban kerültek elő, jól mutatják a térségbe költöző lovas nomádok, hunok területfoglalását.
Ugyancsak egyedülállóak a most bemutatásra kerülő torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás egy látványos formájának emlékei. A bemutatott műtárgyegyüttes kivételes: ilyen átfogó és rangos válogatást a hazai közönség eddig nem láthatott. 120 év után tekinthető meg Haan Antal festménye, amely egy Raffaello-freskó másolata és amelyet a Szépművészeti Múzeum adott kölcsön. Az Attila-kiállításban bemutatjuk a legfontosabb magyarországi áldozati leleteket és olyan a hun korból való műkincseket is, amelyek az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Üzbegisztán, Románia, Szlovákia és Magyarország vezető közgyűjteményeiből érkeztek.
A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben megrendezett kiállítás 1600 év Attila-képét és Attila-mítoszait eleveníti meg, a hun kortól napjainkig. A tematikus egységeken végighaladva a látogatók megismerhetik a kor világát, az Attilát körülvevő elit reprezentációját, valamint az Attila-emlékezethez kapcsolódó műtárgyak, elméletek és értelmezések gazdag recepciótörténetét.
A 2026. január 23. és július 12. között látogatható kiállítást gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki. Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok várják.
A látogatók nemcsak élményekkel és tudással gazdagodhatnak, hanem a kiállításhoz kapcsolódó különleges emléktárgyakkal is: a Magyar Nemzeti Múzeum boltjában megvásárolhatók az Attila-kiállításban bemutatott legszebb hun kori ékszerek és viseletek típusrekonstrukciói, többek között karperecek, gyűrűk, fülbevalók, cikádafibulák és övcsatok.
