Még egy hétig, jövő hét vasárnapig látható az MS mester és kora című tárlat a Szépművészeti Múzeumban. A magyarországi középkori művészet egyik legjelentősebb, de személyét illetően titokzatos alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát bemutató kiállítást eddig több mint ötvenezren tekintették meg.
A tárlat bemutatja a mester eddig ismert és újonnan beazonosított alkotásait és átfogó képet ad a művész alkotói környezetéről, a stílusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a 15–16. század fordulójának magyar történelméről.
A kiállítás egyúttal új javaslatot tesz a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására is, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögött. A csaknem száz műalkotást, térképeket, maketteket, ötvösműveket, valamint korabeli dokumentumokat felvonultató kiállítás július 20-ig látható.
A monografikus tárlat középpontjában MS mester legismertebb alkotása áll, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára (1506). A késő középkori művészet e monumentális remekművéből fennmaradt hét táblaképet ezt megelőzően még soha egyetlen alkalommal sem sikerült összegyűjteni.
A téma legutóbbi áttekintésére és az ehhez kapcsolódó kiállításra közel harminc éve, 1997-ben került sor a Magyar Nemzeti Galériában, amikor a mester legismertebb alkotását, a Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció) című oltártábláját restaurálták. Az azóta eltett időszak több új elképzelése, kutatási eredménye és a technikai vizsgálatok új eredményeinek tükrében a mostani kiállítás újraértékeli az alkotó szerepét nemcsak a magyarországi művészetben, de az európai festészet és grafika kontextusában is.

MS mester: Zenélő szerelmespár, 1495–1510 körül
Toll és ecset, tinta és fehér fedőfesték, barnán alapozott papír,
193 × 146 mm
Párizs, Musée du Louvre
© bpk | Grand Palais Rmn | Michel Urtado
A kiállítást egy történészekből, művészettörténészekből és restaurátorokból álló csoport komplex kutatási projektje előzte meg, melynek fő célja a középkori mestert körülvevő művészeti miliő meghatározása volt. A kutatás górcső alá vette MS mester legismertebb alkotásait, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltáráról származó táblaképeket és a mesterrel kapcsolatba hozható más műveket is, valamint megpróbálta rekonstruálni az oltárképek társadalmi, történelmi, egyházi és művészeti hátterét.

Szent Katalin a selmecbányai főoltárszekrényből, 1506
Hársfa, eredeti polikrómia és aranyozás,
199 x 82 x 55 cm
Selmecbánya, Slovenskébanské múzeum, Galéria Jozefa Kollára
© Slovenskébanské múzeum, Galéria Jozefa Kollára
Mindezen elemzések és vizsgálatok eredményeként a kiállítás tisztább képet ad MS mesterről. Egy sor új festményt és rajzot azonosít a művész vagy műhelye alkotásaként, amelyek révén mintegy háromszorosára nő az MS mesterrel kapcsolatba hozott művek száma. Ezen alkotások segítségével nyomon követhetjük MS mester tevékenységének helyszíneit: pályájának kezdetén, a 15. század utolsó éveiben valószínűleg Nürnbergben tartózkodott, ezt követően pedig Bécsben telepedett le, ahol tartós és sikeres karriert futott be. Bár a kutatók félezer év távlatából nem tudnak minden rejtélyt megoldani, ez a különleges vizuális és intellektuális kaland olyan válaszokat kínál, amelyek egy új MS mester-képet rajzolnak fel a látogatók előtt és javaslatot ad az MS monogram mögött rejtőző művész azonosítására.
Borítókép:
MS mester (és műhelye?): Királyok imádása, 1506 (részlet)
A selmecbányai főoltár jobb oldali merev szárnyának fölső képe
Hársfa, 180 x 82 cm
Lille, Musée des Beaux-Arts
© Grand Palais Rmn (PBA, Lille) / Stéphane Maréchalle