Még egy hétig, jövÅ‘ hét vasárnapig látható az MS mester és kora cÃmű tárlat a Szépművészeti Múzeumban.  A magyarországi középkori művészet egyik legjelentÅ‘sebb, de személyét illetÅ‘en titokzatos alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát bemutató kiállÃtást eddig több mint ötvenezren tekintették meg.
Â
A tárlat bemutatja a mester eddig ismert és újonnan beazonosÃtott alkotásait és átfogó képet ad a művész alkotói környezetérÅ‘l, a stÃlusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a 15–16. század fordulójának magyar történelmérÅ‘l.Â
Â
A kiállÃtás egyúttal új javaslatot tesz a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására is, hogy vajon ki rejtÅ‘zhet az MS monogram mögött. A csaknem száz műalkotást, térképeket, maketteket, ötvösműveket, valamint korabeli dokumentumokat felvonultató kiállÃtás július 20-ig látható.
Â
A monografikus tárlat középpontjában MS mester legismertebb alkotása áll, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára (1506). A késő középkori művészet e monumentális remekművéből fennmaradt hét táblaképet ezt megelőzően még soha egyetlen alkalommal sem sikerült összegyűjteni.
Â
A téma legutóbbi áttekintésére és az ehhez kapcsolódó kiállÃtásra közel harminc éve, 1997-ben került sor a Magyar Nemzeti Galériában, amikor a mester legismertebb alkotását, a Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció) cÃmű oltártábláját restaurálták. Az azóta eltett idÅ‘szak több új elképzelése, kutatási eredménye és a technikai vizsgálatok új eredményeinek tükrében a mostani kiállÃtás újraértékeli az alkotó szerepét nemcsak a magyarországi művészetben, de az európai festészet és grafika kontextusában is.
Â
MS mester: Zenélő szerelmespár, 1495–1510 körül
Toll és ecset, tinta és fehér fedÅ‘festék, barnán alapozott papÃr,
193 × 146 mm
Párizs, Musée du Louvre
© bpk | Grand Palais Rmn | Michel Urtado
Â
 A kiállÃtást egy történészekbÅ‘l, művészettörténészekbÅ‘l és restaurátorokból álló csoport komplex kutatási projektje elÅ‘zte meg, melynek fÅ‘ célja a középkori mestert körülvevÅ‘ művészeti miliÅ‘ meghatározása volt. A kutatás górcsÅ‘ alá vette MS mester legismertebb alkotásait, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori fÅ‘oltáráról származó táblaképeket és a mesterrel kapcsolatba hozható más műveket is, valamint megpróbálta rekonstruálni az oltárképek társadalmi, történelmi, egyházi és művészeti hátterét.
Â
Szent Katalin a selmecbányai főoltárszekrényből, 1506
Hársfa, eredeti polikrómia és aranyozás,
199 x 82 x 55 cm
Selmecbánya, Slovenskébanské múzeum, Galéria Jozefa Kollára
© Slovenskébanské múzeum, Galéria Jozefa Kollára
Â
Mindezen elemzések és vizsgálatok eredményeként a kiállÃtás tisztább képet ad MS mesterrÅ‘l. Egy sor új festményt és rajzot azonosÃt a művész vagy műhelye alkotásaként, amelyek révén mintegy háromszorosára nÅ‘ az MS mesterrel kapcsolatba hozott művek száma. Ezen alkotások segÃtségével nyomon követhetjük MS mester tevékenységének helyszÃneit: pályájának kezdetén, a 15. század utolsó éveiben valószÃnűleg Nürnbergben tartózkodott, ezt követÅ‘en pedig Bécsben telepedett le, ahol tartós és sikeres karriert futott be. Bár a kutatók félezer év távlatából nem tudnak minden rejtélyt megoldani, ez a különleges vizuális és intellektuális kaland olyan válaszokat kÃnál, amelyek egy új MS mester-képet rajzolnak fel a látogatók elÅ‘tt és javaslatot ad az MS monogram mögött rejtÅ‘zÅ‘ művész azonosÃtására.
Â
Â
BorÃtókép:
MS mester (és műhelye?): Királyok imádása, 1506 (részlet)
A selmecbányai főoltár jobb oldali merev szárnyának fölső képe
Hársfa, 180 x 82 cm
Lille, Musée des Beaux-Arts
© Grand Palais Rmn (PBA, Lille) / Stéphane Maréchalle