A Szépművészeti Múzeum 2025. június 17-én tartotta időszaki kiállítása, az MS mester és kora című tárlat szakmai napját, amelyre a hazai muzeális intézmények és a művészettörténeti-restaurátori szcéna számos képviselője látogatott el. Az esemény a magyar közgyűjtemények munkatársai számára ingyenes belépést biztosított a kiállításra, amely a szabad megtekintés lehetőségével kínált elmélyülést a korszak és az alkotó iránt érdeklődőknek.
A kiállítás a késő középkori magyarországi művészet egyik legjelentősebb, ugyanakkor legrejtélyesebb alakját, az MS mesterként ismert művészt és alkotói körét mutatja be. A tárlat középpontjában MS mester legismertebb alkotása, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára áll, amelyet a kurátorok a Jagelló-kori Magyarország történelmi, művészeti és ikonográfiai kontextusába ágyazva értelmeznek. E monumentális oltár hét fennmaradt táblaképe először került együttes bemutatásra a nagyközönség számára.
A selmecbányai oltárképek most először láthatók együtt, egy kiállításban.
forrás: saját fotó
A kiállítás anyaga azonban messze túlmutat az eddig MS mestertől ismert műegyüttesen – a közel száz tárgyból álló tárlat rajzokat, térképeket, ötvöstárgyakat, maketteket és korabeli dokumentumokat vonultat fel, amelyek révén a látogatók képet kaphatnak MS mester művészeti környezetéről és a 15–16. század fordulójának hazai politikai helyzetéről, társadalmi viszonyairól.
A tárlat egyik kiemelt fókusza a készítéstechnikai és anyaghasználati kutatások és azok eredményeinek bemutatása volt. A restaurátorműhelyekben végzett infravörös reflektográfiás, röntgen- és pigmentvizsgálatok, valamint dendrokronológiai elemzések eredményei fontos szerepet játszanak a művek pontosabb datálásában és attribúciójában. A kutatások olyan részletekre világítottak rá, mint a korabeli előrajzok szerkezete, az átfestések mikéntje, illetve a műhelymunka dinamikája – különös tekintettel a mester és segédei viszonyára.
Részlet a selmecbányai Szent Katalin szoborról - képünkön a legyőzött Maxentius császár feje
forrás: saját fotó
A látogatók betekintést nyerhettek abba a stíluskritikai attribúciós folyamatba is, amely révén a kurátorok új műveket kapcsoltak MS mesterhez. Kiemelkedő jelentőségű a Louvre-ban őrzött, szerelmespárt ábrázoló tollrajz újraértelmezése: míg korábban Dürer köréhez sorolták, ma már egyre valószínűbb, hogy a fiatal MS mester munkája. Ehhez hasonlóan kerültek reflektorfénybe a bécsi, prágai és más közép-európai gyűjtemények rajzai is.
A tárlat következő egységeiben olyan újonnan attribuált festmények és epitáfiumok szerepelnek, mint Paul Vinck és Anna Heckl síremléke vagy a bécsi Szent István-székesegyház falképegyüttese. Ezek a művek nemcsak technikai és stiláris hasonlóságokat mutatnak a selmecbányai főoltárral, hanem segítenek feltérképezni a mester életútját is – a nürnbergi tanulóévek után a bécsi működésig és a magyarországi megbízásokig.
A képen a bécsi Szent István-székesegyház falképegyüttese
forrás: saját fotó
A kutatások egyik legizgalmasabb – bár még nem végleges – hipotézise szerint MS mester azonos lehet a német származású Michel Schröterrel, aki 1506 körül Pozsonyban tűnt fel. A kompozíciós hasonlóságok, valamint a dokumentált közép-európai jelenlét mind megerősíthetik ezt a felvetést, ugyanakkor a szakemberek óvatosságra intenek: további bizonyítékok szükségesek az azonosítás megerősítéséhez.
A kiállítás utolsó szekciója a természettudományos vizsgálatok eredményeire épül, és betekintést nyújt abba, hogyan járulnak hozzá a modern technológiák a művészettörténeti értelmezéshez. A vizsgálatokat az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ diagnosztikai laborjának munkatársai – Dr. Galambos Éva, Dr. Tuzson Eszter, Dr. Grynaeus András, Horváth Mátyás, Dr. May Zoltán és Dr. Karlik Máté – végezték.
Az utolsó teremben az oltárképek készítésének rejtélyeit ismerhettük meg
forrás: saját fotó
A kiállítás kurátorai: Endrődi Gábor (ELTE BTK), Pattantyús Manga (Szépművészeti Múzeum) és Sarkadi Nagy Emese (Keresztény Múzeum, EKKE). A Jagelló-kori történeti háttérért felelős kurátor: Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója.
A látogatás végére egyértelművé vált: az MS mester és kora nem csupán a 2025-ös hazai kiállítási évad egyik csúcspontja, hanem egyben a kutatás és kiállításszervezés példamutató együttműködésének eredménye is. A középkori magyar festészet eme reprezentatív bemutatója új távlatokat nyit mind a szakma, mind a nagyközönség számára.
A kiállítás 2025. április 9. és július 20. között látogatható, a szakmai napra 2025. június 17-én került sor.
