Az idei évben ismét centenáriumot ünnepel a Hopp Múzeum: 1923-ban nyílt meg ugyanis az intézmény első állandó kiállítása, amely területi és kronologikus elrendezésben vonultatta fel a kínai, az indiai és a japán gyűjtemény anyagát, mintegy másfélezer tárgyat. Ennek apropóján a 2023. év folyamán egy ünnepi előadássorozat keretében, a kurátorok vezetésével gyűjteményről gyűjteményre bebarangoljuk Ázsiát. Az előadásokra (a nyári időszak kivételével) minden hónap harmadik hetének csütörtöki napjain kerül sor. A sorozatnak a Szépművészeti Múzeum gyönyörű Schickedanz-terme ad otthont.
Az ünnepi előadássorozatot dr. Fajcsák Györgyi igazgatónő nyitotta meg „Az exotikus kert egymagában egyik legérdekesebb nevezetessége fővárosunknak”. 100 éve nyitotta meg kapuit a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum című előadásával.
A Hopp Múzeum alapításának történetét, körülményeit ismertető, valamint az intézmény elmúlt bő száz éves működését bemutató bevezető előadás kitért az alapító személyének, életútjának a bemutatására is.
Hopp Ferenc a morvaországi Fulnek nevű kisvárosból származott. Tizenhárom évesen került a magyar fővárosba. Egy rokoni kapcsolatnak köszönhetően elszegődött segédnek Stefano Calderoni optikus mellé, a mai Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán álló előkelő, belvárosi üzletbe. Bécsi, majd New York-i „vándorévek” után visszatért Magyaroroszágra, elvette pártfogója lányát (amely házasság nem tartott, csupán fél évig), majd később, átvette az üzlet vezetését, de meghagyta annak korábbi nevét.
Hopp Ferenc a világ dolgaira, történéseire, az ember alkotta szépségekre nyitott ember volt. Rendszeresen járt rövidebb utazásokon Európában, látogatta a világkiállításokat, a legmodernebb technikai újdonságokat igyekezett megismerni – minden érdekelte, amit az ember alkotott, létrehozott, de ugyanígy volt a teremtett világ szépségeivel.
Hopp Ferenc
Közel ötven évesen indult első világkörüli útjára. Nyitott jegyet vásárolt a különféle hajó- és vasúttársaságok járataira, amely lehetővé tette, hogy szabadon utazhasson egy éven át. Mindent gondosan előre megtervezett: tanulmányozta a menetrendeket, előre összenézte a csatlakozásokat. És szorgalmas levelezéssel a távolból is igazgatta immár tanszerek forgalmazásával is foglalkozó cégét.
Ázsiát az első, a harmadik és az utolsó, azaz ötödik útja során érintette. Legkedvesebb országa Japán volt – ebben biztosan közrejátszottak korábbi New York-i élményei, ott élő japánokkal kötött ismeretségei. A japán tárgyak és műalkotások nyűgözték le a legjobban, a halála után az államra hagyott gyűjteményének nem véletlenül volt több,mint a fele Japánból származó műtárgy.
Fontos megjegyezni, hogy Hopp Ferenc nem egy gyűjtemény létrehozásának a szándékával indult útnak, hanem az utazás vonzotta, és az ahhoz köthető vásárlások hozták magukkal a gyűjtemény felépítésének a gondolatát. A megvásárolt tárgyak között található egy később 1-es leltári számon beleltározott, Adenben vásárolt strucctojás, de ásványok, hegyikristály váza, vagy pszeudoartisztikummal bíró, ám annál látványosabb ördöggolyó.
Első útja során látogatta meg először Jáva szigetén a Dzsakartától nem messze fekvő, holland alapítású Buitenzorg botanikus kertet, amely később az inspirációt, a mintát adta az Andrássy úti villa orientális kertjének kialakításához.
Hihetetlen gyorsasággal belakta a villát, ahol indiai, kínai, japán, és délkelet-ázsiai tárgyak voltak felhalmozva mindenféle rendszert nélkülöző elrendezésben, csupán az adott tárgy helyigénye határozta meg, hogy hol került elhelyezésre.
Hopp Ferenc – ha már optikai műszerekkel foglalkozó szakember volt – vitt magával fényképezőgépet is az útjaira és számos érdekes és értékes fényképet készített: a Niagara-vízesésről, a kínai Nagy Falról, Libériában, a kongói vasútról, nyugat-afrikai vidékeken, az éppen nagy változást megélő Koreáról, stb. A fotógyűjtemény java része a Magyar Földrajzi Társasághoz került, amelynek székházát bombatalálat érte a II. világháború idején, így Hopp pótolhatatlan fotógyűjteménye is megsemmisült. Mindössze azok maradtak az utókorra, amelyeket a Múzeum Adattára őriz.
Minden bizonnyal a világkiállításokon élhette meg az első találkozást az ázsiai kultúrákkal: az 1867-es párizsi világkiállításon már szerepeltek japán tárgyak, az 1873-as bécsi világkiállítás pedig az első alkalom volt, hogy Meiji-kormány hivatalosan is bemutatkozott főként kortárs kézműves anyagával. A 19. század utolsó harmadában jellemző volt az ázsiai jelenlét tekintetében a japán dominancia. Nyugati gyűjtők tömegei fedezték fel és kezdték el gyűjteni a hosszú évszázadokig elzárt ország különleges tárgyait, a kortárs japán iparművészet alkotásait. Bécsben japánkert is épült a kiállítás részeként – itt készült Sisi császárnéról a fotó, amint éppen átkel a kis hídon.
Hopp Ferenc 1919. szeptember 8-án hunyt el, s az államra hagyott gyűjteménye mintegy 2000 japán, 1200 kínai, 330 délkelet-ázsiai, illetve további egyéb tárgyat foglalt magában. Az antik, egyiptomi, néprajzi tárgyak más múzeum szakgyűjteményeibe kerültek át. A Hopp Múzeum első igazgatója, és az első kiállítás kurátora Felvinczi Takács Zoltán (1880–1964) volt, aki klasszikus európai művészettörténész végzettséggel rendelkező szakember volt, s a festészet gyakorlatához is értett, ugyanis Hollósy Simon iskoláját látogatta. A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályán kezdte pályafutását, s Dürer művészetének kutatásával tervezett foglalkozni, de azt a feladatot kapta, hogy a Vay Péter püspök által az magyar állam megbízásából Japánban vásárolt műtárgyakat rendszerezze (ezt a tárgyegyüttest mutatja be a Hopp Múzeum április végén nyíló, következő időszaki tárlata). Eleinte kelletlenül látott a feladathoz, azonban ahogy egyre jobban elmélyedt az anyagban, úgy varázsolta el egyre inkább Ázsia művészete.
A Hopp Ferenc által gyűjtött tárgyak mellett a múzeum alapgyűjteményeit gazdagították még a Vay Péter, Xántus János és Zichy Jenő által gyűjtött ázsiai tárgyak, melyek mind más országos közgyűjteménytől kerültek átvétel útján a Múzeumba.
A Hopp Múzeum indulásakor 8000 tárgyat őrzött gyűjteményeiben, ma ez a szám 30.000 körül jár és folyamatosan gyarapszik; ezen túl több, mint 30.000 tételt őrző Adattár és egy 40.000 kötetes könyvtár is kiegészítiés a kutatásban segíti a Múzeum műtárgyanyagát.
Az előadás részletesebben kitért még az imént említett legrégebbi gyűjteményi egységek anyagának és történetének ismertetésére, vázolta a múzeum II. világháború utáni történetét, a múzeum szervezeti és gyűjteményi újrastrukturálását, amely a mai napig alapja az intézmény felépítésének.
A Hopp Múzeum országos szakmúzeumként működik, amely ázsiai művészeti anyagot gyűjt, őriz és feldolgoz, de munkájában kiemelten fontos helyet kap az utóbbi évtizedben a kortárs kapcsolódások és a társművészeti vonatkozások bemutatása is. Gyűjteményezésében a nagyobb tárgyegyüttesek, hagyatékok megvásárlása és a kortárs művészeti anyag felgyűjtése jelenti a fókuszt.
A sorozat következő, második előadását a Mongol Gyűjtemény kurátora, Windhoffer Tímea tartja. A tavalyi évben látogatható, csak nemrég bezárt, Jurták és kolostorok időszaki kiállításunkban ezt a gyűjteményt mutattuk be a látogatóknak. Az előadás túlmutat a kiállítás anyagán és azoknak is tartogat sok érdekességet, akik akár több ízben megtekintették a tárlatot.
Az előadásokra mindenkit szeretettel várunk! Reméljük, hogy minél többen csatlakoznak ehhez az izgalmas utazáshoz!
Jegyár: egységesen 1000 Ft (kedvezmények ezúttal nem érvényesíthetők)
A centenáriumi előadássorozat tervezett, további alkalmai:
2023. február 16., 16:00 – 17:30
Windhoffer Tímea, téma: Mongol Gyűjtemény
2023. március 16., 16:00 – 17:30
Végh József, téma: Himalájai Gyűjtemény
2023. április 20., 16:00 – 17:30
Aklan Anna, téma: India / Dél-Ázsiai Gyűjtemény
2023. május 18., 16:00 – 17:30
Vécsei Anna, téma: Délkelet-ázsiai Gyűjtemény
2023. szeptember 21., 16:00 – 17:30
Fajcsák Györgyi, téma: Kínai Gyűjtemény
2023. október 19., 16:00 – 17:30
Hársvölgyi Virág, téma: Koreai Gyűjtemény
2023. november 16., 16:00 – 17:30
Dénes Mirjam, téma: Japán Gyűjtemény
2023. december 14., 16:00 – 17:30
Bagi Judit, téma: Adattár
2024. január 18., 16:00 – 17:30, téma: Zichy Gyűjtemény
2024. február 15., 16:00 – 17:30, téma: Közel-keleti Gyűjtemény
Képek forrása: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
