Az NKA támogatásának köszönhetően, vétel útján egy igen jelentékeny műtárggyal bővült a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Japán Gyűjteménye. A fedeles víztartó edény a tradicionális japán teaceremónia (szadó) jellegzetes szertartási kelléke, egyúttal egy 2018-ban született kortárs műalkotás. Alkotója a híres kanazawai Ōhi fazekasnemzedék ma élő generációját képviselő XI. Ōhi (Toshio) Chōzaemon.
A műtárgy átadására 2021. november 25-én került sor a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban Otaka Masato úr, Japán magyarországi nagykövete; Fujii Mami, a Japán Alapítvány elnöke; dr. Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum általános főigazgató-helyettese és dr. Sűdy Zoltán, Magyarország korábbi japáni nagykövete valamint felesége, Sűdy Erika jelenlétében. A művész videós bejelentkezésen keresztül kapcsolódott be az ünnepségbe.
A vendégeket dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója köszöntötte, ezt követően rövid méltató beszédet mondott Otaka Masato úr, majd a művész, XI. Ōhi (Toshio) Chōzaemon osztotta meg gondolatait a műtárgy kapcsán, ezután dr. Sűdy Zoltán szólalt fel, zárásképpen pedig Dénes Mirjam, a Japán Gyűjtemény kurátora ismertette, hogy miért különösen jelentős fejezet e műtárgy szerzeményezése a Hopp Múzeum száz évre visszatekintő történetében. A hivatalos fotó felvételét követően dr. Fajcsák Györgyi körbevezette a vendégeket a Hopp Múzeumban jelenleg látogatható Transz | Tánc | Bali. Gill Marais fotóin című kiállításban.
Japánban a szertartási edény fontos része mind a sintó, mind a buddhista vallásnak; elsősorban az istenekhez való imádság alkalmával használják. A japán teaszertartásban a teamesterek eredetileg egy, ehhez az edényhez hasonló kerámiát kezdtek használni víztartónak.
A kortárs mű koncepciójában fontos szerepet tölt be az imádkozás tevékenysége, amelyet a formai szépség és a véletlenszerű változások harmóniája fejez ki. A műalkotás címe is ezt a tartalmi dimenziót erősíti, ugyanis a sonsu (尊崇) szó jelentése: vallásos tisztelet, imádás, hódolat.
Az Ōhi-teakerámiák múltja és jelene
Az Ōhi-kerámia (Ōhi-yaki) az Ishikawa prefektúrában fekvő Kanazawa város világszerte híres produktuma. Akárcsak a raku, kialakulása és története egyetlen családhoz, egy sokgenerációs fazekas-keramikus dinasztiához kötődik. Az Ōhi eredetileg településnév, egy közeli falucskát neveztek így – ami később Kanazawa egyik külvárosává vált –, amelynek környéke kiváló minőségű agyaglelőhellyel rendelkezik.
A történet közel 400 éve vette kezdetét, amikoris a teaceremónia Urasenke-hagyományának megalapítóját, Senso Soshitsut (1622–1697) 1666-ban meghívták Kanazawába, mint a Kaga klán tea-ceremóniájának mesterét. Ő magával hozta a kiotói Raku család legjobb tanítványát, (az első) Chōzaemont, aki Kanazawában letelepedve megalapította az Ōhi-yaki kerámia hagyományát, amelybe természetesen a raku kerámiához kapcsolódó számos alapelvet és ötletet beépített. Teaedényeket készített, figyelembe véve Senso tanácsát, a helyi agyagból, Ōhi faluban. Az Ōhi borostyánmáz technikáját, amely az itt készült művek védjegye, a Raku család adta át Chōzaemonnak, hogy kizárólag ehhez az új stílushoz használja. Az első Chōzaemon számára nagy kihívást jelentett, hogy a tradíciót követve, de mégis új stílusú teaszertartási eszközöket hozzon létre. Ez a szellem, amely folyvást keresi az új kihívásokat, ugyanakkor szilárdan gyökerezik a hagyományokban, az első Chōzaemon óta napjainkig minden Ōhi fazekasnemzedéknek sajátja. Egy több, mint 350 éve folyamatos, és generációról generációra továbböröklődő hagyományról van szó.
Különleges technikai sajátosság, hogy az Ōhi-kerámiát nem korongozással, hanem kézzel formázzák. Egy kés vagy kaparó segítségével tisztítják meg a megmunkálás alatt lévő darabot a fölösleges agyagtól. Az elkészült darabokat a speciális borostyán-mázzal borítják, ezután rövid idő alatt, igen magas hőfokon kiégetik, majd hirtelen hűlni hagyják az edényeket. A drasztikus és átmenet nélküli hőmérsékletváltozások miatt különlegesen jó minőségű alapanyagra van szükség.
XI. Ōhi (Toshio) Chōzaemon X. Ōhi Chōzaemon első gyermekeként látta meg a napvilágot Kanazawában.
Tanulmányokat folytatott Bostonban, majd belépett a kanazawai Gessin-templom szerzetesrendjébe. Később, az Urasenke-iskola nagymesterétől a „Szóen” teamester nevet kapja. 2016-tól a Japán Kulturális Minisztérium államtitkári tanácsadó testületének tagja, de sokoldalúságát és nemzetközi tekintélyét tanúsítja, hogy keramikus hivatása mellett számon japán és kínai egyetem, valamint a Rochester Institute of Technology (New York, USA) vendégprofesszora, a Sanghaji Művészeti Gyűjtemény Múzeum nemzetközi tanácsadója, a Nemzetközi Kerámiaművészeti Akadémia (IAC) tagja, valamint Ishikawa prefektúra turisztikai nagykövete, és a Japán Sommelier Társaság tiszteletbeli tagja.
Munkái köz- és magángyűjteményekben megtalálhatók világszerte, mint például a Rockefeller családi gyűjtemény (New York USA), a Rotschild család gyűjteménye (Svédország), Los Angeles County Museum of Art, Detroit Institute of Arts, a franciaországi Musée National de Céramique de Sèvres, a Jingdezhen Kerámia Múzeum (Kína), vagy a tajvani Taipei Szépművészeti Múzeum.
Alakja és munkássága egyébként nem ismeretlen a magyar közönség előtt, mert 2020-ban, a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulóját ünneplő emlékévhez kapcsolódóan, önálló kiállítása volt Budapesten, valamint a pécsi NICK Galériában A múlt találkozása a jövővel címmel.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közel nyolcezer darabos japán gyűjteménye mintegy ezer kerámiatárgyat számlál. E gyűjteményben az őskori kerámialeletektől a 20. századi darabokig rajzolható íven át végig követhető a japán kerámiaművesség története. A gyűjteményben azonban a 19. és 20. századi gyűjteményezési tendenciáknak megfelelően az export-orientált kerámiák élveznek nagyobb hangsúlyt, míg Japán hazai kerámiaművészetének esztétikuma, technikái, tárgytípusai kissé háttérbe szorulnak. A japán teakerámia legősibb gyökereiből eredő, mégis megújulni tudó Chozaemon-keramika egyik reprezentatív, funkciójában ősi, formavilágában azonban kifejezetten kortárs darabja tárgytípusát tekintve is hiánypótló gyűjteményünkben; emellett, lévén nem a nyugati piacra szánt munka, hanem kortárs, japán alkotás, művészeti felfogása hidat képez az ázsiai művészeti tradíció és a modern, illetve posztmodern művészetfelfogás között.
Műtárgy: Tűzben edzett Ōhi szertartási edény „sonsu”
Alkotó: Ōhi (Toshio) Chōzaemon XI. (1958- )
Technika, anyag: agyagedény ún. borostyánmázzal
Méret: 41,6 x 23,0 x 24,5 cm
Leltári szám: 2021.68.1.1-2
