Szigorított látogatási rendek, korlátozott belépési lehetőségek, törölt programok, felfüggesztett tárlatvezetések és hosszabb- rövidebb távú bezárások jellemzik a múzeumokat a COVID-19 okozta járvány terjedése nyomán a bolygó legkülönbözőbb pontjain. Azonban az elszigetelődésnek nem a kulturális élet rovására kell feltétlenül történnie. Számos múzeum és galéria különféle kreatív, online megoldással próbálja elérni az otthon maradt kultúrára vágyókat.
Az egész világon fokozatosan hozzák meg az eltérő kultúrális életet is érintő intézkedéseket tekintettel koronavírusra. Országhatárokat zárnak le, felfüggesztik a különböző rendezvények megtartásának lehetőségét és – részben önkéntes – karanténokat hoznak létre. A félelem a járvány további terjedése miatt, világszerte rengeteg kulturális intézményt – köztük múzeumokat és galériákat – késztet kapuik bezárására a látogatók előtt. Azok a kiállítóterek, állandó és időszaki kiállítások, amelyek máskor oly vonzóak a nagyérdemű számára, most a különböző nemzeti rendelkezések nyomán kényszerülnek határozott, vagy határozatlan ideig felfüggeszteni látogathatóságukat. De mit tehetnek a múzeumok digitálisan azért, hogy ebben az időszakban is elérjék a közönséget? Erre hoztunk példákat.
Üdvözlünk a Mátrixban!
Évek óta bevett gyakorlat, hogy a különböző múzeumok a kiállításaikon megjelenő alkotásokat online is közzé tegyék bizonyos formában, akár közvetlenül a honlapjukon, de a közelmúltban számos intézmény döntött az ’OA’ (Open Access) - nyílt hozzáférésű platformok lehetősége mellett. A nyílt hozzáférésű oldal egyfelől azért praktikusak, mert így a különböző műtárgyakat nagyszámú – jelenleg a járvány miatt távolmaradásra kényszerülő – látogató felé lehet közvetíteni, másfelől pedig oktatási célokra is kitűnően hasznosíthatóak.
A párizsi múzeumokat összefogó, Paris Musées idén januárban 100 000 műtárgyat (mára ez 324 622 műtárgyra bővült, és naponta nő) digitalizált adatbázisába, ami a francia főváros, olyan múzeumainak összegző, nyílt hozzáférésű online gyűjteménye, mint például a Louvre, vagy az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pompidou Központ. Ezen kívül a Smithsonian Intézet februárban pedig 2.8 millió gyűjteményi darabot töltött fel különböző tudományterületekről – történelmi, tudományos leleteket és műtárgyakat egyaránt – az ’Smithonion Open Access’ oldalára, köztük fotográfiákat, grafikákat, festményeket, 2D és 3D tárgyi modelleket, szobrokat és zenéket. Sőt, a korábbi kutatásaik egy részét is hozzáférhetővé tették.
Egy, mindenkiért…
A virtuális tárlatok, online tárlatvezetések, közvetítések gondolata nem új keletű. A Google Art & Culture szolgáltatásán belül olyan múzeumok gyűjteményei és virtuális tárlatai érhetőek el, mint például a MoMA (Museum of Modern Art), vagy virtuális sétára indulhatunk az Uffizi Képtárban. De a személyesebb jellegű tárgyak kedvelői akár bepillantást nyerhetnek Frida Kahlo naplójába, vagy egészen közelről, részletekbe menően merülhetnek el Monet Tavirózsák című festményébe. Ezen kívül rengeteg múzeum kínál lehetőségeket élő közvetítések követésére, mind Facebookon, Youtube-on, sőt alkalomadtán Instagramon is.
A közösségi média szerepe a hétköznapok minden területére hatást gyakorol, miért lenne máshogy a kultúrával és annak közvetítésével a múzeumok falain kívül is?
A Facebook első élő adását egészen pontosan 2017. augusztus 14-én az Amszterdami Van Gogh Múzeumból a festő Napraforgók című festményéről készítették, kicsit ironikus módon ennek archív felvételét a Youtube-on lehet elérni. A Youtube számtalan múzeum és galéria elsődleges videó platformja. Az itt megtalálható múzeumok közül a Skót Nemzeti Galéria több tematikus lejátszási lista mentén mutatja be időszaki és állandó kiállításaikat, továbbá kerekasztal beszélgetéseket is feltöltenek, de művészeti korszakoknak is van – hasonlóan a MoMA kínálatához – egy saját sorozata.
A világméretű járvány és az Olaszországban mindenhol elrendelt karantén nem csak az Uffizi Képtárat ihlette meg. A Képtárat Boccaccio Dekameron című 100 novellából álló kötete inspirálta, melyben fiatalok egy csoportja - hét nő és három férfi - egy vidéki kastélyba menekül az 1348-as pestisjárvány elől, azonban a Képtár #UffiziDecameron elnevezésű közösségi média kampánya mellett, a Triennale Milano is indított egy programot. A Triennale Milano Instagram oldalán mindennap március 5. és 18. között délután 5 órától élőben jelentkeznek olyan művészek, designerek, építészek és művészettörténészek mellett még sokan mások, akik a múzeum kiüresedett tereit ’’foglalják el’’ és töltik fel saját szemléletmódjukkal és egyedi történeteikkel. Az intézmény művészeti vezetője Lorenza Baroncelli így fogalmazott: „A válság ezen órái lehetőséget kínálnak arra, hogy olyan kifejezésmódokkal kísérletezzünk, amelyekre máskor, normális körülmények között, soha nem lett volna bátorságunk.”
A Pinterest az Instagramhoz hasonlóan képek megosztására szolgáló közösségi média felület, azonban van egy előnye az Instagrammal szemben, a képeket egy másik profil mappájából átemelve úgy lehet tematikusan rendszerezni, hogy saját mappánkban, egyéni szempontok alapján helyezhetjük el a konkrét képeket. Éppen emiatt vált a múzeumok egyik kedvelt platformjává, ahol a gyűjteményeik darabjait újabb nézőpontok – akár a kiállítótérben elrendezettekkel teljesen szembe menően – alapján válogathatják össze.
A MET (Metropolitan Museum of Art) Pinterest fiókján a találó címek alá következetesen gyűjti gyűjteményi darabjait, így akár a kultúrakedvelő macskabolondok is könnyen megtalálhatják kedvenceiket, a múzeum megfelelő témakörű mappájában. De, hogy ez hogyan kapcsolódik a koronavírushoz? Egyszerű, amíg a látogatók ki vannak zárva a múzeumok jól ismert falai közül, az intézmények bíztathatják arra a közönséget, hogy kurátorok helyett válogassák, rendszerezzék a saját digitális, gyűjteményi kiállításukat.
A (technológiai) sokféleség gyönyörködtet.
A 21. századra a múzeumok integrációjának szerves része lett a digitális platformok, eszközök bevonása. Legyen szó közvetlenül a múzeumok a honlapjáról, vagy az ahhoz kapcsolódó tematikus blogokról, esetleg a különböző közösségi média felületekről, akár Instagramon, Facebookon, Youtube-on sőt Pinteresten is könnyen bukkanhatunk múzeumokra.
Fontos továbbá a podcastok megvalósításának lehetősége is. Bár a rádiózás manapság kevésbé népszerű műfaj, mégis a tematikus podcastok elterjedése, és felfelé ágazó közkedveltsége vitathatatlan. Számos múzeum választja ezt a formátumot közönségének elérésére és a lehetséges szakmai párbeszédre. Így addig, amíg a múzeum látogatás nem megvalósítható opció érdemes böngészni, hogy milyen a múzeumok világához kapcsolódó beszélgetésekre lehet bukkanni az interneten.
Továbbá még az is előfordul, hogy bizonyos múzeumi gyűjtemények Minecraft pályákon és szervereken is megjelennek, erre példa a TateWorlds, ami egy a Tate gyűjteményének műtárgyai által inspirált Minecraft pálya, melyet a múzeum holnapjáról el lehet érni és letölteni. Így még akár a fiatalabb generációk kulturális és távoktatási programjait is egy térben meg lehet valósítani.
A részvétel a fontos!
Az eddig felsorolt lehetőségek közül egy sem működne igazán, ha nem kerülnének megosztásra a különböző internetes felületeken, éppen ezért fontos, hogy a múzeumok bíztassák a látogatóikat a különféle lehetőségek terjesztésére. Hashtegek, kvízek vagy éppenséggel a hazánkban kevésbé népszerű Twitter threadek (rövid Twitter bejegyzések hosszú folyamai) épp úgy kínálnak lehetőséget az interakcióra, mint más helyzetben a múzeumi programok.
Bár a kiállítóterek és látogatók így sem találkozhatnak személyesen, de az említett lehetőségekkel legalább kevésbé érezhetik azt az izoláltságot, amit a jelenlegi nemzetközi egészségügyi helyzet magával hozott. Megváltoztatni a napi rutinunkat, bevásárolni a megfelelő mennyiségű ételt, italt és egyéb, a háztartások napi működéséhez szükséges felszereléseket így sem leányálom, de a lehetséges, vagy már megvalósult karantén és határozatlan idejű zárva tartás, felfüggesztett iskolai oktatás idejére a felsorolt lehetőségek a filmek és sorozatok mellett, a társasjátékokon kívül, segíthetnek elütni a szabad órákat és kultúrára vágyók még akár nagyon jól is szórakozhatnak.
Borítókép:
Források:
icom.museum; creativelawcenter.com; si.edu; parismuseescollections.paris.fr; artsandculture.google.com; youtube.com; allaboutitaly.net; triennale.org; instagram.com; mashable.com; pinterest.com; medium.com; tate.org.uk; boredpanda.com; twitter.com
