Bár múzeumaink nagy része rendelkezik izgalmas online tárlatokkal, virtuális gyűjteménnyel, letölthető tananyaggal, online segédlettel, saját videó- és hanganyaggal, bloggal, vagy más tudományos fórummal, sokan nem gondolnak bele, hogy milyen munka folyik egy muzeális intézményben.
Felmerülhet a kérdés, hogy mit adhat a múzeum egy olyan helyzetben, amikor az emberek többségének nincs lehetősége arra, hogy kiállítást látogasson? Milyen kész online tartalmakat nyújtanak intézményeink? Hogyan tudják ezek segíteni a pedagógusok munkáját? Ezekre a kérdésekre válaszul indítjuk #múzeumozzaszobádból sorozatunkat, ami azt mutatja be, hogy a magyar múzeumoknak milyen már kész online tartalmaik vannak, amelyekkel támogathatják az oktatást, vagy akár egyéni élményeket is nyújthatnak az érdeklődők számára.
Sok múzeum már dolgozik azon, hogy milyen formában tudna még többet adni magából, milyen eszközökkel szólíthatja meg a látogatókat. A jövőben igyekszünk minden jó lehetőséget összegyűjteni olvasóink számára.
Petőfi Irodalmi Múzeum a virtuális térben
#múzeumozzaszobádból sorozatunkban elsőként a Petőfi Irodalmi Múzeum tartalmaiból válogattunk. Ezek segíthetik a készülő pedagógusok munkáját, vagy épp jó élményeket nyújthatnak az egyéni érdeklődők számára. A tartalmak elsősorban az irodalom, történelem, művészettörténet témakörben kereső szakemberek és érdeklődők számára nyújtanak segítséget, hasznos tartalmakat és inspirációt.
Olvassuk el a múzeum történetét, ismerjük meg az intézményt és tegyünk egy virtuális sétát a múzeum épületében!
Erre ad lehetőséget a PIM honlapján, a „tanulás” fül alatt elérhető REGIONÁLIS. Ismerjük meg a Petőfi Irodalmi Múzeumot! elnevezésű gyűjtőfelület. Itt a honlapon is szereplő hasznos információkat összegeztük. Sok osztály látogatja a múzeumot, akiknek az érettségi tételéhez kapcsolódik az a foglalkozás, amely során megismerhetik az épület és az intézmény történetét, valamint a múzeum munkáját, gyűjteményeit.
Az ismerkedés során akár virtuális formában is bejárhatjuk a Károlyi-palota termeit. Nézzünk szét, képzeljük el azokat a történelmi eseményeket, amelyek ezek között a falak között játszódtak. Ismerjük meg a XIX. század meghatározó személyeinek önéletírásából az itt zajló életet! Próbáljuk megtalálni a választ arra a kérdésre: vajon miért van olyan magasan a kilincs, hány tonnás lehet a díszterem hatalmas csillára?
Böngészhető gyűjteményi anyag
Erre három jó példát is ajánlunk. Az egyik a Stációk és tárgyak elnevezésű felület. Itt az Ady Endre életéhez kapcsolódó gyűjteményi anyagot böngészhetjük. Jó néhány tárggyal találkozhat a látogató a Veres Pálné utcai emléklakásban is, ahol a költő és felesége, Boncza Berta házasságuk két évét tölthették. Ismerjük meg a tárgyakhoz kapcsolódó személyes emlékeket, történeteket, a tárgyak leírását, kontextusát!
Egy másik gyűjtőfelület a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA). Ezt bizonyára sokan ismerik. A DIA 1998 tavaszán jött létre. Küldetése a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével. Itt nem csak szerzők szövegeit, de kapcsolódó szakirodalmat, interjúkat, fotókat, híreket is böngészhetünk.
A DIA tartalmához is kapcsolódik a Pimmédia felülete, ahol a Médiatár gazdag gyűjteményét böngészhetjük, híres szerzőink hangját szólaltathatjuk meg.
Virtuális kiállítások
A virtuális kiállítások elnevezésű felületen egy-egy korábbi tárlat tartalmi anyagát tekinthetjük át. A kötelező olvasmányokhoz kapcsolódó Pál utcai fiúk séta népszerű az 5. osztályos tanulók körében, de maga a virtuális tárlat is hasonló izgalmakat rejt: bemutatja a budapesti helyszíneket, megismerhetjük az író kalandos életét, a regény történetét, a kiállítás tereit, s az érdekességek között megtudhatjuk, hogyan öltözködtek a századforduló gyermekei. Ugyanígy érdekes lehet a Nyugat100 is, ahol a folyóirat történetét, szerkesztőit, szerzőit ismerhetjük meg.
Letölthető tananyag, online múzeumpedagógia
Online oktatási segédanyaga is készült már korábban a múzeumnak, amelyet a múzeumpedagógusok a közeljövőben még fejleszteni fognak. Ezek között érhetők el a Jókai kerthez és Jókai Mórhoz kapcsolódó feladatlapjaik. A kert toposzán és szimbolikáján elindulva ismerhetjük meg Jókai Mór alkotói oldalát és természettudományos érdeklődését is, miközben virtuális utazáson veszünk részt, saját szövegválogatást készítünk, korábbi történeteket elevenítünk fel.
A letölthető tananyagok mellett frissen indult az Online múzeumpedagógia karantén idején elnevezésű felület. Itt megszólalnak a múzeumpedagógusok, hogy pár perces gondolatébresztőikkel kapcsolódjanak a tananyaghoz.
Cselekvésre, együttgondolkodásra hívó online interaktív tartalom
Ilyen a CSÁTH* A varázsló halála című kiállításhoz készült múzeumpedagógiai tartalom. Ez egy olyan oldal, ahol Csáth 10 novelláját találhatjuk. Arra hív, hogy kreativitásunkkal, merész képzettársításainkkal és jó "sebészi" képességeink segítségével aktiváljuk hangokra és zajokra érzékeny oldalunkat. Ennek segítségével értelmezhetjük Csáth Géza novelláit. Az oldalon nem csak szépirodalmi szövegeket olvashatunk, de minden szöveghez tartozik kiállítási tárgy, naplójegyzet, sőt egy kis gondolatébresztő gyakorlat is. Mindemellett az egyes novellákhoz megszerkeszthetjük saját egyedi zenei mixünket, amellyel egyedi atmoszférát teremthetünk a szövegekhez.
A PIM YouTube csatornája
Ahogy több múzeum, úgy a Petőfi Irodalmi Múzeum is rendelkezik saját Youtube csatornával, ahol hozzáférhetők beszélgetések, előadások, vagy épp kiállításokhoz készült tartalmak. Az egyik ilyen az Arany János születési évének 200. évfordulójára készült A személyes Arany elnevezésű lejátszási lista, ahol muzeológusok, irodalomtörténészek, írók, színészek, közéleti személyiségek beszélnek Arany Jánoshoz kapcsolódó gondolataikról, személyes élményeikről.
Szakmai blog
Újonnan – egész pontosan március 15-én – indult tartalma a múzeumnak a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogja. Ahogy a szerkesztők fogalmaznak: „Az irodalmi muzeológusok, kurátorok személyes tapasztalata, hogy mennyi kérdés fogalmazódik meg az érdeklődőkben egy-egy szakmai vezetés, előadás után – mégis, sokáig vitatkoztunk azon, elindíthatunk-e erre a benyomásra támaszkodva egy folyamatosan frissülő, „élő” blogfelületet.”
A felsoroltak mellett megemlíthetjük még az Instagram oldalát is az intézménynek, ahol szintén egyre több érdekes tartalommal találkozhatunk, így például meghallgathatjuk a Petőfi-dagerrotípia történetét is!
Sorozatunkat folytatjuk a napokban más muzeális intézményekkel!
#múzeumozzaszobádból
