Egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő Siklós-Máriagyűd településen végzett leletmentő ásatáson. A környéken továbbá egy későbbi megtelepedés nyomaira is bukkantak a régészek.
Egy lakóház építése, tereprendezése közben különös leletek kerültek elő a földből Siklós-Máriagyűd településen, a tulajdonosok ezt azonnal jelentették a Janus Pannonius Múzeumnak. Az intézmény munkatársai kiszálltak a terepre, ahol megállapították, hogy a leletanyag régészeti szempontból valóban igen értékes.
A múzeum ekkor leletmentő ásatást indított Talabér Ildikó régész vezetésével, amely jelenleg is tart. Eddig egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő. Annyi már most bizonyos, hogy a térségben feltárt mamutleletek – Kozármisleny, Pécsbánya, Zók – egy igen különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki.
A siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamut testrészei (agyar, állkapocs) egy helyre felhalmozva kerültek elő. A mamutcsontok mentésében és meghatározásában szakmai segítséget nyújt Katona Lajos Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum geológusa. A szakember szerint nagyon ritka, hogy jégkorszaki löszös üledékből kerül elő mamutlelet, hiszen ezek általában más lelőkörülményekből (pl. kavicsbánya) származnak.
A környéken továbbá egy későbbi megtelepedés nyomaira is rábukkantak a régészek. Bár házhelyek nem kerültek elő, de a fellelt gödrök kerámiatöredékeket, illetve hamus, égett rétegeket rejtettek. A megtelepedés korára mindebből csak következtetni lehet, annak pontosabb meghatározása a későbbiekben történik meg. Az előkerült mamutleletek a Janus Pannonius Múzeumba kerülnek, tudományos feldolgozásuk megkezdődik. A vizsgálatok eredményeiből lehet majd megállapítani, hogy az egykori óriásállatok milyen körülmények között éltek, mivel táplálkoztak, és hogy milyen korszakból származnak.
