Feltárták Baranya egyik leggazdagabb avarkori temetőjét

LELET

2022-02-18 13:00

Gazdag leletanyaga és tudományos jelentősége miatt is fontos az az avarkori temető, amelyet a „Babarc – TSz majortól délre az 57-es útig” lelőhelyen a Babarci Autópálya Mérnökségi Telep területén tártak fel 2021 augusztusa és 2022 januárja között.

 

A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. által közösen elvégzett régészeti kutatás 3 hektáros területén teljes meglepetésre előkerült Baranya megye egyik leggazdagabb temetője, amelyet a népvándorlás kor kora avar időszakában használtak.

 

 

A feltárt összesen 161 régészeti objektum közül 83 gödör, 12 cölöphely, 4 árok, 44 sír, 15 ún. áldozati gödör, ezen kívül 2 áldozati jelenség és 1 emberi vagy állati hamvakattartalmazó jelenség.A lelőhelyet a feltárt 44 sír teszi egyedivé. A népvándorlás kor (5. század első harmada – 895) kora avar időszakának (568-7. század második fele) nagyon gazdag temetőjét a talált érmek alapján a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használták.

 

A feltárt temető tudományos jelentőségét az adja, hogy ezáltal az avar hódítás ideje pontosan datálható, menete rekonstruálható, valamint a temetőhasználat ideje is pontosan datálható. A temető alacsony (15 százalékos) rablottsága miatt jól rekonstruálhatóak a temetkezési szokások, valamint a férfi- és női viselet. A szerkezete alapján csak megkezdett temető szakrális terei rekonstruálhatóak, etnikai kapcsolatok Tiszántúlra és Kelet-Európába mutatnak.

 

 

A LELETANYAG SZÁMOKBAN:

 

A sírok közül 24 aknasír, 20 pedig ún. padmalyos sír volt.


A gazdag viselet és mellékletadás számokban kifejezve:
2 ezüst ivókürt
1 ezüst pohár
1 üvegpohár és 1 üvegpalack
13 kerámia edény
11 arany solidus (érme) – további három függőként használva

 


14 sírban volt arany- és két sírban ezüst fülbevaló
8 vaskard (ezüst függesztő karikákkal és koptatóval)
8 íj (merevítő lemezei) és tegez (merevítő lemezzel)
5 lándzsa


Több tucat egykori bőrövet díszítő (aranyozott) ezüst veretek és szíjvégek.
25 sírban étel (állat) melléklet
Számos használati és viseleti tárgy: csüngők, gyöngyök, karperecek, övcsatok, vaskés
orsógomb, gyűrű, bronztükör, csontfésű

 


A lovas sírokban zablák, kengyelek és nagymennyiségű aranyozott lószerszámdíszek

 

 

A közleményt kiadta:
Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft.

 

 

 

 

Az avar kor leggazdagabb sírmezőjét tárták fel Babarcon – Teljes harci díszben pompázó, felszerszámozott, veretekkel gazdagon díszített lovakkal eltemetett avar kori harcosok maradványait mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. legújabb kamaratárlata a pécsi Csontváry Múzeum földszinti termében. Az eddig több mint 40 feltárt sírból álló babarci avar kori temetőre a Bóly és Ivándárda közötti autópálya építése során találtak rá. Létezésére korábban semmi felszíni jel nem utalt. A régészeti korokban a babarcihoz hasonló gazdagsággal eltemetett halottak temetőit többnyire a későbbi korszakok emberei kirabolják, ám a babarci temetőre szerencsés módon nem akadtak rá. A temető feltárása sokat segít abban, hogy a kutatók még jobban megismerhessék az avar kor világát. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások előkészítő munkálatait és a babarci ásatásokat is a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja.

 

Tavaly augusztusban és szeptemberben a Janus Pannonius Múzeum próbafeltárást végzett a Bóly–Ivándárda közötti autópálya projekt egyik infrastrukturális létesítményének helyén. Egy kora avar kori (a 7. század első feléből származó) temetőt találtak, melynek létezésére semmilyen ismert adat sem utalt. Az előkerült sírok rendkívüli gazdagságot mutattak, Baranya megye leggazdagabb korszakbeli temetőjének részlete került így napvilágra.

 

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában feltárt területen 44 sírt találtak. A lelőhelyen előkerült érmék alapján a temetőt a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használták. Mint kiemelte, a temető tudományos jelentőségét az adja, hogy segítségével az avar hódítás ideje pontosan datálható és menete is rekonstruálható.

 

A teljes harci díszben pompázó, felszerszámozott, veretekkel gazdagon díszített lovakkal eltemetett harcosok a Baranya területét meghódító avar katonai réteg előkelői voltak. Százszámra kerültek elő a nemesfémből készült veretek, szíjvégek. Szinte mindegyik sírból került elő arany, obulus vagy fülbevaló formájában. Valamennyi férfi elhunytnak kardja, valamint íja, nyilai voltak. A leggazdagabb sírból még egy ezüstpohár és egy ezüst ivókürt is előkerült.

 

A lelőhely kimagasló tudományos jelentőségű. A már a teljes felületet érintő feltárás 2021 októberében kezdődött. Eddig mintegy 25 000 négyzetmétert „humuszoltak le” az érintett 30 000-ből, aminek kétharmadát már teljes egészében fel is tárták. A régészek munkáját a hagyományos, időigényes feltárási módszerek alkalmazása mellett a terepi munkát jelentősen meggyorsító modern technika is segíti (fotogrammetria, 3D képalkotási módok, drón, precíziós geodéziai műszerek, térinformatika, műszeres leletfelderítés).

 

Esetenként több száz tárgy található a csontvázakon és azok mellet egy 2,5 x 2 méteres, kb. 2 méter mély sírgödörben. A kibontás után jön a részletes fotózás, leírás, fotó 3D, rajzdokumentáció készítése és a geodéziai bemérés. Ezt követi a sír tartalmának a felszedése, részletesen dokumentálva minden részletet, összefüggést és méretet. A gondosan, tételesen elcsomagolt leletanyag ezután kerül a múzeumba. Egy-egy gazdag mellékletes sír teljes feltárása legalább egyhetes munkát jelent a terepen.

 

Mindeközben különleges őrzést is igényel a terület. A benti munka, azaz a feltárt anyag feldolgozása ennél jóval tovább tart: a tárgyakat restaurálni, majd leltározni kell, a rajzokat digitalizálják, amelyek alapján elkészül a temetőtérkép. A végén jön az értelmezés, a tudományos feldolgozás, majd a bemutatás.

 

Eddig több mint 100 régészeti jelenséget különítettek el, amiből az avar sírok száma közelíti a 40-et, és közel két tucat jelenség kötődik még a temető területén végzett korabeli szertartásokhoz.

 

 

Elképesztő gazdagság a föld alatt

 

A sírmező az avar kor (a 6. sz. végétől a 8. század végéig) egyik leggazdagabb temetője. Jelentőségét az adja, hogy nem egy sírról beszélhetünk, hanem ennyi nemesfémben (aranyban, ezüstben) és egyéb mellékletekben, ékszerekben, fegyverzetben, túlvilági útravalókban gazdag sír kevés korszakbeli temetőben ismert. A sírok többségében nem is egy aranytárgyat találtak. A halotti obulusnak szánt bizánci érmék – solidusok- száma tekintetében egyedülálló e sírmező.

 

A férfiak fegyveresek, akiket veretes övvel, karddal, lándzsával (néha többel), kopjával, íjjal-nyilakkal, időnként ezüst ivókürttel vagy üvegpohárral, sőt arany fülbevalókkal, valamint gazdagon, aranyozott bronz- vagy ezüstveretekkel díszített lószerszámmal ellátott lovakkal temettek el. Egy férfit karddal, két lándzsával, nagyon ritka lemezes tarsollyal helyeztek örök nyugalomra.

 

A nőket, gyermekeket gazdag ékszerekkel, ezüst karperecekkel, arany fülbevalókkal, lóval, kiskérődzővel, néha szarvasmarhával helyezték a sírba. Még az elhunyt csecsemőnek is arany fülbevaló jutott. Egy nő karperece a kunbábonyi kagán arany példányának hű mása ezüstből, ugyanez elmondható egy kisfiú mellé helyezett, hatalmi jelvénynek tekinthető ezüst ivókürtről.

 

A tavaly augusztus és idén január között zajló feltáráson ezüst ivókürtöket, kerámiaedényeket, tucatnyi arany érmet, számos arany és ezüst fülbevalót, vaskardokat, íjmerevítőket, ezüst vereteket, valamint kisebb viseleti és használati tárgyakat találtak.

 

 

Egyedülálló lehetőség a kutatóknak

 

Összességében elmondható, hogy soha ilyen lehetőség még nem állt a népvándorlás kori régészet előtt. Példa nélküli, hogy egy ilyen nagy területen, ilyen sírszámban, ilyen gazdag és nem rabolt, teljes pompájában megmaradt temető nagy része tárulhat a tudomány és a nyilvánosság elé, modern és aprólékos módszerekkel feltárva. A kutatócsapat a jövőben folytatja a feltárást a környező területeken. A szakemberek szerint már most jól látszik, hogy nagyon jól végigkövethető a lelőhelyek alapján a térségnek a római kor vége és a honfoglalás kora közötti története; ehhez hasonló kutatásra országos viszonylatban is kevés helyen van ilyen részletességgel lehetőség. A lelőhely a tudomány számára is egy nagyon gazdag kincsesbánya, ami legalább annyira fontos, mint az előkerült aranytárgyak.

 

A szakemberek szerint a feltárt sírok feldolgozása és közlése nagyot lendíthet a korszak kutatásán. A tárgyi leletanyag eszmei értéke kiemelkedő, a nemzeti vagyon jelentős részét képezi. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások előkészítő munkálatait és a babarci ásatásokat is a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja.

 

L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban lezajlott a régészeti szakma átalakítása Magyarországon, annak keretében pedig idén januártól működik az MNM égisze alatt a korábbi széttagolt rendszert összefogó Nemzeti Régészeti Intézet. Mint mondta, az új struktúra a lehető legmagasabb szinten biztosítja mind a személyi, mind a technológiai hátteret az országban folyó régészeti feltárásokhoz, kutatásokhoz.

emlékezet, gyarapodás, iparművészet, tárgy, technika, történelem
2021-06-29 07:00
régészet, téma, természet, történelem
2022-01-31 15:00
emlékezet, régészet, téma, történelem
2021-07-11 20:00