A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 31. utunk során a pécsi Janus Pannonius Múzeum lát bennünket vendégül.
A Janus Pannonius Múzeum a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum Magyarországon. Öt szakmai osztályának (régészet, helytörténet, képző- és iparművészet, néprajz, természettudomány) összesen tizenöt állandó kiállítása, évről évre megrendezett változatos időszaki tárlatai, programjai, gazdag múzeumpedagógiai kínálata miatt Pécs és a térség meghatározó kulturális, művelődési intézménye, emellett folyamatosan rendelkezésre áll a kutatók előtt is. A JPM rendelkezik országosan a második legnagyobb képző- és iparművészeti, valamint néprajzi gyűjteménnyel. E cikkben a több mint 100 éves intézmény történetét ismertetjük röviden.
A századfordulós kezdetek
Magyarországon csak a kiegyezés után, a 19. század utolsó évtizedeiben születhettek a vidéki városokban is múzeumok. Pécs város közgyűlése 1899. április 25-én hozott határozatot városi múzeum és könyvtár létesítéséről. A Pécsi Városi Múzeum első állandó kiállítása 1904. november 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az intézmény vezetője Marosi Arnold ciszterci szerzetes és tanár lett. Az öt szakmai osztály (könyvtár és okiratgyűjtemény; régészeti-numizmatikai és történeti osztály; szépművészeti és iparművészeti osztály; néprajzi osztály; természetrajzi osztály) megkezdte működését, s a gyűjtemény gyarapítása ekkortól vált napi feladattá. 1909-től Szőnyi Ottó szintén ciszterci középiskolai tanár, régész váltotta Marosi Arnoldot a múzeumigazgatói poszton.
A két világháború között
A Pécsi Múzeum első állandó kiállítását 1919-ben bontották le, az új állandó kiállítás 1922-ben jöhetett létre, egy évvel később Fejes György lett a megbízott igazgató. 1933-ban a Rákóczi út 15.-be költözött az ekkor már Majorossy Imre nevét felvevő múzeum. 1939-ben Török Gyula régész lett az intézmény vezetője.
A második világháború után – létrejön a Janus Pannonius Múzeum
1951 januárjában államosították az ország múzeumait, ezután központi minisztériumi irányítás alatt végezték munkájukat. Megtörtént a Pécsi Városi Múzeum és a Baranya Vármegyei Múzeum egyesítése, és az intézményt még ebben az évben Janus Pannoniusról nevezték el. Ezután az új múzeumi szervezet három helyszínen régészeti, néprajzi és természettudományi osztályt működtetett.
1951-ben Dombay János váltotta Török Gyulát az igazgatói székben. Ez év végén új épületben nyílt meg a Természettudományi Osztály állandó kiállítása, s ugyanebben az esztendőben a Zsolnay-gyár gyűjteménye is múzeumi kezelésbe került. 1952-ben megnyílt a Románkori Kőtár; 1956-ban útjának indult a múzeum évkönyvsorozata.
1957-ben dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus jelentős, közel 350 darabból álló modern képzőművészeti gyűjteményt adományozott a múzeumnak, s ebből az anyagból létrejött a Modern Magyar Képtár.
1958. július 1-jén megkezdte működését a megyei múzeumok összességét tömörítő Baranya Megyei Regionális Múzeumi Szervezet, a vezetőség Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága néven. Az újonnan létrehozott szervezet tagjai a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM), a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum, a Komlói Múzeum, majd az 1961-ben megnyílt Siklósi Múzeumi Kiállítás lettek. A megyei múzeumi szervezet igazgatójának Dombay Jánost nevezték ki.
Kováts Valéria régész sírfeltárás közben (1960-as évek)
A ’60-as, ’70-es évek extenzív fejlődési időszaka
A gyűjtemények ismét a megfelelő mértékben gyarapodtak, emelkedett a hozzájuk kapcsolódó szakmai munka színvonala, arányaiban több kiállítás, valamint ezekhez kapcsolódó rendezvény (előadás, tárlatvezetés) valósult meg. 1964-ben az akkori megyei múzeumigazgató, Papp László nyugdíjba vonult, helyére Dankó Imre etnográfust nevezték ki. Az addigi gyűjteményi, szakcsoporti rendszert a szakmai osztályok váltották fel. Így jött létre a Természettudományi, a Régészeti, a Néprajzi, a Művészettörténeti, valamint a Helytörténeti Osztály, továbbá a restaurátorlaboratórium és a fotólaboratórium, illetve a könyvtár.
Régészeti ásatás Majson 1967-ben
1969 júliusában Dankó Imrétől Sarkadiné dr. Hárs Éva művészettörténész vette át a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetését. A gyűjteménygyarapodás területén kiemelkedő eredmények születtek; s időszaki kiállításokat rendeztek Pécsett először Victor Vasarely, valamint Amerigo Tot műveiből. 1973-ban megnyílt a Csontváry Kosztka Tivadar állandó kiállítás.
Victor Vasarely állandó kiállításának megnyitóján (1976)
1975-ben két új állandó kiállítást nyitott a múzeum: Pécsen a Jakováli Hasszán Múzeumot, Zengővárkonyban pedig a Fülep Lajos Emlékszobát. Megnyílt az Amerigo Tot szobrai című állandó kiállítás és az Uitz Múzeum; majd 1979-ben a Martyn Ferenc-kiállítás is.
A ’80-as évektől az ezredfordulóig
1983 novemberében Sarkadiné dr. Hárs Éva utódjául közművelődési szakembert neveztek ki Ujvári Jenő történelem–földrajz szakos tanár személyében. Városi és megyei szinten is tovább nőtt az állandó kiállítások száma. 1985 óta fogadja látogatóit a pécsi Várostörténeti Múzeum, a Modern Magyar Képtár I. (1900–1950), a Modern Magyar Képtár II., az Uitz és a Nemes Endre Múzeum. 1986-ban átadták a pécsi Ókeresztény Mauzóleumot. Megnyílt a Memi pasa fürdője és a kütahyai fajansz gyűjtemény című kiállítás, valamint a Martyn Ferenc Múzeum.
Bezerédy Győző tájékoztatja az újságírókat a Tímárházban megnyílt kiállításról (1986)
1998-ban sikerült kialakítani a múzeumi időszaki kiállításoknak otthont adó Múzeum Galériát. Ujvári Jenőt 1993-ban Ecsedy István régész követte a megyei múzeumigazgatói székben, aki 1998-ig töltötte be hivatalát.
Az 1996-ban nyílt Baranya Népművészete című kiállítás előkészületei.
1998-ban Huszár Zoltán történész-muzeológust választotta megyei múzeumigazgatónak a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, akinek mandátumát 2003-ban újabb öt évre megerősítették.
Csoportkép a Természettudományi Múzeum előtt (1999)
Az ezredforduló után
2001-ben megnyílt a Modern Magyar Képtár II. (1955–2001) című állandó kiállítás. A pécsi ókeresztény temető 2000 novemberében került az UNESCO világörökségi listájára. 2007-ben dr. Fabényi Julia művészettörténészt nevezték ki múzeumigazgatónak.
A Modern Magyar Képtár II. megnyitója 2001-ben. Huszár Zoltán, Bokor Béla, Rockenbauer Zoltán
A pécsi–baranyai múzeumok életében a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program jelentős változásokat hozott. Mintegy 200.000 látogató volt kíváncsi a különböző rendezvényekre, amelyek összefüggtek az EKF előkészítő éveiben elindult infrastrukturális fejlesztésekkel. Az EKF keretében felújított, Káptalan u. 4. alatti épületben megnyílhatott a nagyközönség számára a Martyn Ferenc, Amerigo Tot, Nemes Endre, Zlatko Prica műveit bemutató állandó kiállítás. (A Modern Magyar Képtár gyűjteménye 2010-től a Papnövelde u. 5. szám alatti, felújított épületbe költözött, ahol azóta is a JPM állandó tárlataként látogatható.)
Átalakuló múzeumi rendszer
2012-ben fontos változások történtek a hazai múzeumi szférában. A frissen létrehívott megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek a megyei múzeumi igazgatóságok, azaz megyei tulajdonból állami tulajdonba kerültek. Majd egy következő intézkedési körben az állami fenntartásban lévő megyei múzeumok a megyei jogú városok, a megye más településein lévő területi múzeumok és kisebb muzeális kiállítóhelyek pedig a települési helyhatóságok kezelésébe mentek át.
2013. január 1-től Pécs M. J. Város Önkormányzata lett a fentieknek megfelelően a Baranya Megyei Múzeumigazgatóság fenntartója, s ettől kezdve az intézmény neve Janus Pannonius
Múzeum. A múzeum irányításával járó ügyvezetői feladatokkal a fenntartó Walterné Müller Juditot (addigi igazgatóhelyettest) bízta meg, akinek munkáját a városi közgyűlés egyhangú határozata alapján 2016. február elsejétől dr. Csornay Boldizsár régész folytatta kinevezett igazgatóként.
Ahmet Günestekin kiállításának megnyitása (2018)
A JPM eközben átvette a 2013-ig soproni fenntartásban lévő Mecseki Bányászati Múzeum működtetését, a rákövetkező évben pedig a Király utcai Vasváry-házban megnyitotta a Parajmos – Roma holokauszt, valamint a Lantos Ferenc-kiállítást. 2015-ben nyílt meg a Sopianae – Baranya római kori leletei állandó régészeti kiállítás, majd 2017-ben a Szerecsen Patika Kiállítás, valamint 2021-ben Malenkij robot – 75 című állandó kiállítás (utóbbinak a Vasváry-ház ad otthont).
2021-től dr. Bertók Gábor régész vezeti az intézményt igazgatóként.
Zseblámpás tárlatvezetés a Múzeumok Éjszakáján (2021)
Leadkép: A Városi Múzeum épülete a Rákóczi úton – ma a JPM Néprajzi Osztálya és állandó kiállítása
