Önkénteseket a múzeumba? Ausztráliában, ahol a társadalmi munka vállalása elterjedt gyakorlat, ezt a kérdést már réges-régen eldöntöttnek lehet tekinteni. Egy jó állampolgár visszaad a közösségének, és erre az állami közgyűjteményekben is van lehetőség. Egy közösségi cserkész gyűjtemény és kiállítás a Scout Heritage Victoria & Archives (rövidítve: SHV) azonban még ennél is tovább ment: 1978-as megalapítása óta kizárólag önkéntes munkával szolgálja a cserkészeket és tágabban értelmezve a melbourne-i lakosságot.
A Scout Heritage Victoria & Archives épülete
forrás: Google Maps
Cserkészet és Ausztrália
1907-ben Baden-Powell vezetésével Brownsea-szigetén egy kísérleti táborral vette kezdetét a cserkészet története. Azóta változatlanul a cserkészet alapvető célkitűzése az egészséges és felelős állampolgárok nevelése, továbbá a természet szeretetére és a közösség fontosságra tanítja tagjait. 1908-ban az alapító cikkek formájában közölte, majd a Scouting for boys című könyvben összefoglalta és jelentette meg módszertani tapasztalatait. Ennek köszönhetően hódította meg a cserkészet a világ ifjúságának szívét, amikor is néhány éven belül világszerte megalakultak a cserkészcsapatok és az ezek munkáját összefogó-koordináló nemzeti szövetségek.
Hazánkban 1912-ben hozták létre a csapatok országos szintű szervét, a ma is működő Magyar Cserkészszövetséget. Angol nyelvterületen terjedt talán a leggyorsabban el a cserkészet, így Ausztráliában mondhatni már lényegében egyből megindult a nyakkendőviselésről is ismert cserkészélet. 1908 végére már egy tucatnyi cserkészcsapat bontott zászlót csak Victoria állam területén. Kezdetben, mivel az ország a brit domínium részét képezte, a British Boy Scouts egyik divízióját alkották és csak évtizedekkel később váltak függetlenné.
1958-ban hozták létre a Scout Association of Australia nevet viselő országos szervezetet, melyet végül 1967-ben jegyeztek be hivatalosan. Az említett szervezet a World Organization of the Scout Movement (WOSM) hivatalos tagjaként képviseli az Ausztrália területén élő cserkészeket. Az évtizedek alatt tagságának létszáma meghaladta a 110.000-t az 1970-es évek végére, azóta azonban csökkenő tendenciát mutat a taglétszám. Jelenleg – a szövetség tavalyi jelentésének adatai alapján – 48.000 ifjúsági taggal és majd’ 20.000 főnyi felnőtt önkéntes cserkészvezetővel működnek, mely számok alapján az egyik legjelentősebb ausztrál civil szervezetnek tekinthetők.
Minden nagyobb településen találkozunk cserkészcsapatokkal, a metropoliszokban negyedek (suburb) alapján szerveződnek közösségek, és ezek többnyire cserkészotthonul szolgáló ingatlannal is rendelkeznek. Ezért nem meglepő, ha az utcán sétálva cserkészegyenruhás fiatalok csoportjával találkozik az ember. Állami ünnepek és megemlékezések alkalmával is állandó segítséget nyújt az ifjúsági szervezet tagsága.
2024-es ANZAC Day központi felvonulása Melbourne-ben. Cserkészek hordozzák az egyes egységek zászlaját, a képen a Búr-háborúban szolgált egykori veteránokét. Fotó: Várdai Levente
Cserkész gyűjtemények és kiállítóhelyek Ausztráliában
Az ötödik földrészen a cserkészmozgalom tevékenysége már több mint 100 éves múltra tekinthet vissza, ráadásul hazánkkal ellentétben megszakítás nélkül működhetett ez a non-formális nevelési szervezet. Ezzel összefüggésben az ausztrál cserkészszövetség beágyazottsága és ingatlanállománya is kiterjedtebb; számos cserkészpark szolgálja a fiatalokat természeti közegben megszólító programok megvalósítását.
A cserkészparkokban általában működnek olyan múzeumi kiállítóterek, melyek a cserkészet tárgyi emlékeit mutatják be. Ugyanakkor ezek jellege és megjelenése leginkább a magyarországi klasszikus tájházakra hasonlít. Egy jellemzően (túl)zsúfolt, csekély alapterületű tárlatban vonultatják fel a vonatkozó tárgyi emlékeket, azonban ezen felül más szolgáltatást nem igazán van lehetőségük felkínálni. Kiváló példa erre a Queensland állam területén, a Samford-i Baden-Powell cserkészparkban fellelhető Scout Heritage Center, mely kizárólag szombatonként néhány óra erejéig nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
Az említett queensland-i parkban található Scouts Heritage Centre bejárata
forrás: magsq.com.au
Ausztrália öt állama közül Victoria – Tasmánia után a legkisebb – területe nagyságrendileg megegyezik Magyarországéval. S bár a helyben található cserkészparkokhoz kötődik három múzeum nevet viselő egység is, ezeket inkább kiállítóteremként lehetne kategorizálni, kevésbé professzionálisak, mivel alig rendelkeznek humán erőforrással. Az SHV ugyanakkor jóval több ennél, gyűjteménye jelentősen nagyobb, és több mint 25 fő dolgozik a kötelékében. Ily módon az egész államot tekintve egyedülállónak tekinthető a maga nemében, és nem csupán a cserkész, hanem a további közösségi múzeumokat is beleértve. (A nem cserkész közösségi alapon működő kiállításokra példa a Philip Island-i National Vietnam Veterans Museum, melynek működtetését 1996-óta egy bajtársi közösség, egykori háborús veteránok végzik.)
National Vietnam Veterans Museum, Philip Island. Fotó: Várdai Levente
A 70’ évek végén az az igény hívta életre a múzeumot, hogy az ausztrál cserkészet addigra 70 éves történelme során számos írásos és tárgyi emlék keletkezett, melyeket megőrzésre érdemesnek tartottak. Tárolásuk azonban esetleges volt, illetve egyes cserkészcsapatok megszűnése során az enyészet fenyegette a sokszínű történeti forrásokat.
Emellett a csapatok, ahogyan a világon mindenhol, sokszor küzdenek raktározási nehézségekkel; a nevelési munkát végző csapatoknak csak a legritkább esetben áll rendelkezésére szakismeret és humán erőforrás az egyes speciális tárgyak (ú.m. csapatzászlók, fotónegatívok) megfelelő tárolásához.
Egyre több anyag került tehát a szövetség vezetéséhez, akik végül egy múzeum és egy levéltár létrehozását látták szükségesnek. Az SHV 1978-as megalapításától kezdve – a cserkészszövetséggel szorosan együttműködve – önálló intézmény Melbourne városában és nem „csupán” egy cserkészpark kiállítóterme. Honlapjukon így nyilatkoznak küldetésükről és feladatukról:
Célunk olyan környezet megteremtése, amelyben ifjúsági és felnőtt tagjaink egyaránt felfedezhetik és megismerhetik önmaguk és a cserkészet gazdag történetét, a mozgalom háttérvilágát, tájékozódhatnak a cserkészet fejlődéséről, amit a Victoria-i fiatalok társadalmi, testi, mentális, jellembeli, szellemi és lelki fejlődésének példaképének tekintünk.
„Museum on Mackie” feliratú tábla jelzi az SHV új helyszínét Fotó: Várdai Levente
Az SHV környezete és jelene
Benyomásaim alapján az ausztrál lakosság körében az (ingyenes) társadalmi munkavégzésnek sokkalta elterjedtebb gyakorlata létezik a magyar valósághoz képest. Széles körben bevett szokásnak tekinthető, hogy karitatív boltokban (opportunity shop) hetenként fél-egy napot önkénteskednek az ausztrál nagyvárosok lakói.
A fiatalabb generációk mellett leginkább a nyugdíjasok vállalnak előszeretettel így társadalmilag hasznos feladatokat. Melbourne-ben az állami múzeumok természetszerűleg nyújtanak lehetőséget a náluk elvégezhető társadalmi munkára – lásd például a Museums Victoria, vagy a National Galery Victoria (NGV) honlapját – de a magyarmuzeumok.hu online felületén tavaly bemutatott Shrine of Remembrance is jól bejáratott szisztémával rendelkezik ezen a téren.
Ilyen társadalmi környezet veszi körül az SHV-t is, mely 1978-as megalapítása óta koncepciójában épít az önkéntességre, hovatovább igazából kizárólag társadalmi munkában – értsd fizetés nélkül – tevékenykedik az ottani személyzet. Mégis hogyan lehetséges mindez? Az SHV működésének két alapköve van: a felelősséget vállaló ausztrál társadalmi beállítottság és maga a cserkészet, illetőleg az öregcserkészet szervezettsége. Érdekes adalék, hogy az SHV önkéntesei kizárólagosan olyan egyének, akik az Ausztrál Cserkészszövetség tagjai is egyúttal. A cserkésztörvény – mely irányt mutat a cserkészek életvezetéséhez – harmadik pontja magyarul így szól: A cserkész ahol tud, segít. Egy jó cserkésznek tehát keresnie kell azt, hogy valamilyen formában szolgálatot végezzen a társadalom és környezete javára. Az SHV önkéntesei mindannyian felnőtt cserkészek – magyarországi szóhasználattal élve öregcserkészek, – akik túl a 60. vagy 70. életévükön is ebből a gondolatból kiindulva szeretnék támogatni a cserkészmozgalom tevékenységét. Ahhoz, hogy valaki tagja lehessen a múzeumi csapatnak, aktív szövetségi tagsággal kell rendelkeznie, és éves szinten egy jelképes összegű (10 ausztrál dollár, kb. 2400 forint) tagdíjat kell befizetnie a létesítmény javára. Úgy tűnik, az SHV küldetése érdemben rezonál az öregcserkészek lelki világával, mert folyamatosan húsz-negyven fő közötti csapattal üzemelnek. A tagok gyakran már több mint egy évtizede végeznek itt szolgálatot, leginkább csak akkor hagyják abba feladatuk ellátását, ha súlyos betegségbe esnek, öregek otthonába költöznek, vagy gyermekeiket-unokáikat követve másik államba költöznek. Ők és élő közösségük tartja életben az SHV-t, mert a múzeumon keresztül megtalálták annak a módját, hogy visszaadjanak (cserkész)közösségüknek.
A kiállítás egy részlete, ahol egy tábori jelenetet elevenítenek meg. Fotó: Várdai Levente
Majdnem öt teljes évtizede működik az itt bemutatott cserkészmúzeum, mely története során eddig egyetlen költözést élt át. 1978-as létrejöttekor a város központjához közel eső South Yarra negyedben kapott helyet. A város lakosainak száma az évek alatt exponenciális növekedett, ami az ingatlanárakra is hatást gyakorolt. Számos közösségi központ költözött át külsőbb városrészekbe, és ebbe a trendbe illeszkedve 2013-ban költözött új helyére az SHV is, a gyűjtemény és a kiállítás egyaránt.
Jelenleg a városközponttól délnyugatra fekvő családiházas Bentleigh East negyedben üzemel egy újépítésű könnyűszerkezetes épületben. Az SHV honlapján tájékoztat nyitva tartásáról, mely alapvetően a hétfői napokra korlátozódik 5 dolláros belépődíj mellett. Emellett csoportoknak lehetősége van tárlatvezetést igényelni, mely minden cserkészkorosztálynak külön-külön múzeumpedagógiai programot is jelent egyben. Havi szinten, alsó hangon 2-3 cserkészcsapat raja (korosztályos egység) keresi fel a kiállítást, hogy játékosan tanuljanak az ausztrál cserkészet történetéről. Éves jelentéseik alapján a járványt kísérő korlátozásokat követően 2022-ben 591, míg 2023-ban 665 főnyi látogató érkezett a cserkészcsapatokon keresztül, mely kiteszi a látogatói szám zömét.
Az SHV raktárának egy részlete, ahol az egyenruhákat és zászlókat tárolják. Fotó: Várdai Levente
Koronavírus járvány hatása az SHV működésére
A Scout Heritage Victoriában az élet és a munka nem állt le a COVID miatt, de magától értetődően befolyásolta a múzeumi önkéntesek életét, így számos változás történt a munkamenetben. Az ausztráliai Victoria államról közismert, hogy náluk volt életben a világon az egyik, ha nem a legszigorúbb szabályozás és leghosszabb lezárás a járvány megfékezésének érdekében.
A melbourne-i lakosok máig mesélik azokat az időket, amikor lényegében az ember a lábát sem tehette ki a lakóhelyéről. Az SHV csapata ebben az időben is megtartotta hétfői összejöveteleit, melynek a ZOOM felületét találták a legpraktikusabbnak. Ezekre az összejövetelekre nem csupán azért volt szükség, hogy fenntartsák a munkamorált, vagy meghatározzák az önkéntesek otthon is végezhető feladatát; a közösség is igényelte a találkozásnak ezen formáját.
Mint szinte minden múzeum, így az SHV is elmozdult az online világ irányába, és a tartalmak digitalizációját, interneten való elhelyezését tűzték ki célul. Számos videót töltöttek fel az Ausztrál Cserkészszövetség Youtube csatornájára, melyek máig könnyedén elérhetők. Egy kolléga, aki a könyvtár rendezéséért felel, a nyilvántartás nélküli állomány egy részét átszállította otthonába, és azok leltárba vételével foglalatoskodott. Míg egy másik kolléga a VHS kazetták átjátszását végezte otthonában, és az így kapott digitális fájlokat egy szerveren való tároláshoz rendszerezte.
Egy menekülttáborból származó csapatzászló, mely a kiállításban is helyet kapott. Fotó: Várdai Levente
A közgyűjtemény munkájának vezetését a koronavírus járványt követően vette át Peter Datson, aki jelenleg is ellátja a szervezési és irányítási feladatokat. Petert maguk közül választották meg az SHV tagjai, és nem véletlenül esett rá a választás. Az új vezető majd egy évtizede erősíti az önkéntesek csapatát, jól ismeri a gyűjteményt, és az egyes részgyűjteményeket kezelő kollégákkal is baráti viszonyt ápol. Vele való beszélgetésem közben derült ki, hogy mint az intézmény vezetőjének egyik fő tevékenysége az önkéntesek munkájának koordinálása és monitorozása.
Éppen emiatt szerencsés a náluk működő modell, hogy hosszútávon vannak jelen az önkéntesek, így miután lezajlott a betanulási folyamat, már sokkal önállóbban tudnak dolgozni. Peter kiemelte, számos önkéntesük rendelkezik közgyűjteményi tapasztalattal, a könyvtárosuk például 30 évig volt könyvtáros egy állami intézményben. Elmondása alapján a feladatok kiosztása a kulcs, mert meg kell találni, hogy melyik bejövő ügy (pl.: adományozás, kutatói megkeresés) kinek a kompetenciája. Mivel önkéntesen dolgoznak az emberek náluk, mindenkire az érdeklődési körének megfelelő feladatot érdemes bízni.
A kiállításról készült fotó, mely bemutatja a terem hangulatát. Fotó: Várdai Levente
Az SHV gyűjteménye és kiállítása
Az ausztráliai cserkészet történetét tekintve széleskörű gyűjteménnyel rendelkezik az SHV, így lényegében levéltárként és múzeumként is funkcionál. Alapvetően cserkésztörténeti gyűjtőkörrel rendelkezik, és elsősorban ausztrál vonatkozású tételekkel rendelkeznek, melyeket algyűjteményekbe rendeznek. A Zászló gyűjteményben több mint 400 csapatzászlót konzerváltak szakszerűen a jövő számára. Az Egyenruha gyűjtemény minden korszakból és korosztályra vonatkozóan tárol több eredeti viseletet. Az iratállományt tekintve a csapatok éves jelentéseiből álló egység képezi a legkiterjedtebb csoportot. Kutatáshoz találhatóak itt még fotók, albumok, naplók, újságok, melyeket igyekeznek tematikusan rendezni.
Ezen a téren a nemzetközi világtalálkozók (jamboree) viszonylatában állnak jól, ahol szinte minden eseményről található változatos forrásanyag, szabványszerű irattári dobozokba rendezve. Ebből a gazdag anyagból színes és érdekes kiállítást is tudtak teremteni, mely végigkíséri az ausztrál cserkészet történetét a kezdetektől egészen napjainkig.
A kiállításhoz kapcsolódó cserkészbolt, amely amellett hogy egy kis bevételt is termel az SHV-nek, a gyerekcsoportok egyik kedvence is egyben. Fotó: Várdai Levente
Összegzés
Az ausztráliai Melbourne városában található Scout Heritage Victoria & Archives egy sajátos közösségi múzeum, amely már évtizedeken keresztül kizárólag társadalmi munkával tartja magát életben, és egyszerre számos funkciót lát el professzionális szinten.
Először is gyűjti, rendszerezi és megőrzi a cserkészet története során keletkező iratokat és emléktárgyakat, majd ezekből kiállítást rendez és tart fent, mely elsősorban az aktív cserkészcsapatok nevelési munkáját támogatja, hiszen a cserkész csoportok képezik elsődleges látogatói célközönségét. Ezzel párhuzamosan kiállítása nyitott a civil (nem cserkész) látogatók számára is, ez végeredményben az ausztrál cserkészszervezet reputációját öregbíti.
Végül, de nem utolsó sorban a SHV az idősebb generáció – igaz csak egy szűkebb – csoportjának sikerrel kínalja fel az önkéntes munkavégzést és ezzel együtt a társadalmi megbecsültség érzését. Megítélésem szerint ez utóbbi egy olyan terület, ahol a magyar közgyűjteményi szektornak még van lehetősége a fejlődésre, ugyanis a bemutatott gyakorlat akár egy eleme lehetne az elöregedő társadalomból fakadó kihívások kezelésének.,
A cikk a Pécsi Tudományegyetem Pannónia Ösztöndíjprogram szakmai gyakorlatának köszönhetően, illetve a 2024-2.1.1-EKÖP számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, az EKÖP-24-1 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának finanszírozásával valósult meg. Köszönet a szöveg nyelvi gondozásáért Radicsné Andrásfalvy Csengének.
A szerző Várdai Levente, a Janus Pannonius Múzeum történész muzeológusa.
