Gondolták volna, hogy a világ legelső kereskedelmi forgalomban is kapható karácsonyi üdvözlőlapját egy múzeumigazgatónak köszönhetjük? Na de ne fussunk ennyire előre! A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban az adventi programok sorába az előadások és bemutatók mellé beillesztettünk egy workshopot. Már egy ideje nekünk szegezték sokan a kérdést a falumúzeumi kézműves foglalkozásokon, miért mindig csak a gyerekeket szólítjuk meg ebben a témában.
Gondoltunk egy nagyot, és idén üdvözlőlap-készítő műhelymunkát hirdettünk meg felnőttekrészére. Meglepetésünkre sorra érkeztek az online regisztrációk, és barátnők, anyukatársak, nagymamák és kamaszlányok is jelentkeztek az adventi workshopunkra.
Bevezetésként Erős Krisztina történész-muzeológus kolléganőnk elmesélte a vendégeinknek, melyik korban milyen karácsonyi képeslapot küldtek egymásnak a családtagok és a barátok. A világ legelső kereskedelmi forgalomban is kapható karácsonyi képeslapját egy londoni múzeumigazgatónak, Sir Henry Cole-nak köszönhetjük. Temérdek elfoglaltsága és időhiánya miatt 1843-ban egy festőművész barátját, John Callcott Horsleyt kérte meg arra, hogy készítsen egy alkalomhoz illő üdvözlőlapot. A mű elkészült, ami a család három generációját ábrázolta, és a múzeumigazgató postai úton küldte el a jókívánságait; persze barátai, ismerősei és rokonsága körében nagy sikert aratott ezzel a gesztussal.
A legelső kereskedelmi forgalomba is hozott karácsonyi képeslap (forrás: Neil Hall/EPA, via Shutterstock)
De megtudtunk más érdekességet is. Az 1800-as évek második felében a nyílt postai levelezőlap képes felére írták a szöveget hazánkban, de ennek is megvan a magyarázata. A kétkrajcáros Magyar Királyi Posta levelezőlapja egyik felén csak a címzésnek hagytak felületet, így helyhiány miatt az üdvözlőszöveget kénytelenek voltak elődeink a grafikai oldalra írni. 1905-ben aztán jött a fordulat: a lap osztott lett, így a karácsonyi üdvözlőlap képes felére már nem volt szükség írni. Nagyszerűen elfért a címzés és a szöveg ugyanarra az oldalra.
A történelem sokszínűségét végigkísérhetjük a vizuális megjelenítésen. A boldog békeidőket felváltotta a háború réme, a bájos családi jeleneteket és vallási ábrázolásokat lecserélték a katonai ábrázolásokra, majd az ötvenes években megjelentek az úttörők, akik a karácsonyfa alatt talált Rákosi könyvnek örültek a legjobban, és a fenyőfát repülőgépen szállították a családi otthon felé. A festett és rajzolt illusztrációk után jellemzőek lettek a műtermi beállítások, a fotók.
Úttörő Rákosi könyvvel - Még a karácsonyi üdvözlőlapról sem hiányozhatott a propaganda
De a szövegezésben is változások történtek. Áldott, boldog karácsonyt helyett kellemes ünnepeket kívántak egymásnak a magyarok. Aztán jött a rendszerváltás, de a karácsonyi képeslapok megjelenésében mintha nem érkezett volna el a változás szele. Még a kétezres évek elején is giccsesnek, kommersznek mondható képeslapokat árultak a postán, többen meg is fogalmazták a közönség soraiban, hogy miközben más területen a design megtette hatását, a magyar képeslapok tekintetében megállt az idő. A mobiltelefon, az internet és más közösségi oldalakon küldhető elektronikus üzenetek pedig elfeledtették velünk ezt a sok-sok évtizedes kedves hagyományt.
Hogy sikerült-e nekünk egy picit ahhoz hozzátenni, hogy e régi szokás ne merüljön végleg feledésbe? Tudtunk-e ötleteket és hasznos tanácsokat adni egyes technikák elsajátításához? A kamaszlányok és a középkorú anyukák csillogó szemeit elnézve igen, van még remény!
Békés, boldog karácsonyt mindenkinek!
