Január a téli sportok szerelmeseinek az időszaka. Igaz, szinte tavaszias napokat élünk, mégis hosszú idők felmérése szerint általában ez a legzordabb hónapunk. Éppen ezért esett a választásunk erre az NDK gyártmányú fekete bőrből varrt, barna bőrrel megerősített, oldalán barna tűzésekkel díszített, kerek orrú cipőre. Hátul a bokát magas, lyukkal ellátott fül tartja. Vastag bőr talpán beleütött 40-es jelzés látható, aljára szegecselt alumínium korcsolyát erősítettek. Ennek külső oldalába „Professional CanadianType” feliratot ütöttek. A korcsolya 2009-ben került a Göcseji Múzeum gyűjteményébe, Lakiné Szabó Veronika ajándéka volt.
Ahogy nézegettük a digitális gyűjteménytárunkat, egy 1940 körül készített fotóra is rátaláltunk. A fekete-fehér amatőr felvétel Zalaegerszegen készült, a fiatalok a város széli jégpályán nagyon hasonló korcsolyacipőkben vidáman töltik az időt. Az előtérben, balra Izsák Imre látható, jobbra két leánytestvére.
A korcsolyázó Izsák gyerekek
Az akkor 11-12 éves fiúcska még nem sejtette, hogy kalandos életút áll előtte és egykor neves csillagászként jegyzi majd az utókor. Sőt, az elsők között lesz, aki meghatározza a Föld pontos alakját!
Izsák Imre - édesanyja korai halála után - a zalaegerszegi elemi után a kőszegi katonai reáliskolában tanult tovább, ahol találkozott egy olyan pedagógussal, aki meghatározta élete további alakulását. Zerinváry Szilárd, a földrajz szakos tanára, aki egyben amatőr csillagász is volt, számos szakmai könyvet is megjelentetett. Izsák ámulattal figyelte tanára ténykedéseit és csillagászati következtetéseit. Fiatalemberként avilágháború után (Németországban hadifogságba is került) visszatért Zalaegerszegre, ahol befejezhette félbehagyott tanulmányait. Hamar kitűnt matematikai tehetségével, egy év alatt két osztályt is elvégzett, és országos versenyeken szép eredményeket ért el. A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika szakon végzett, és cikkei publikálásával nagy feltűnést keltett, ugyanis figyelme hamar az égi mechanika felé terelődött. Kedvenc témája a műhold- és rakétapályák elmélete volt, és szeretett volna a téma gyakorlati alkalmazásával is időt tölteni.
Erre azonban csak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban nyílt volna lehetőség. Ezért 1956-ban, a forradalom és szabadságharc idején, kihasználva a nyitott határokat, Ausztriába ment, majd Svájcba utazott, és rövidesen a Zürichi Csillagvizsgáló igazgatói állását is elnyerte. Izsák Imre nem tett le az álmáról, és elkezdett angolul tanulni, és nyelvtudással már be tudott kapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe. Felfigyeltek a műholdak pályaszámításával kapcsolatos eredményeire, és hamarosan az Egyesült Államokba hívták, ahol számítógéppel dolgozhatott. Ennek segítségével sokkal pontosabban meg tudta határozni a Föld alakját, jóval precízebben, mint eddig bárki. Az ugyanis régóta ismert volt, hogy bolygónk közelítőleg forgási ellipszoid, de a műholdak mozgásainak megfigyelt adataiból kiszámította az ettől való eltéréseket. Kiderült, hogy az Egyenlítő nem kör alakú, hanem mintegy négyszáz méternyire eltér a szabályos alakzattól.
1961-ben hivatalosan is bejelentette a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, s egyik napról a másikra világhírű lett. Sorra kapta a meghívásokat, előadásokat tartott, szakmai írásokat publikált, egyetemi könyvet írt, oktatott a Harvard Egyetemen. Érdemei elismeréseként a NASA tudományos főmunkatársa lett.
Néhány évvel később Párizsba utazott, egy szimpóziumon vett volna részt, de a rendezvényen hiába várták, az éjszaka a szállodai szobájában szívroham végzett vele. Még csak 36 éves volt.
Halála után holdkrátert és kisbolygót neveztek el róla, egy általános iskolát szülővárosában, és Zalaegerszeg posztumusz díszpolgára is lett.
