Budapesten a Szabadság-szobor, Egerben a Végvári vitézek. Ugye, ha ezeket az alkotásokat Ãrom, már mindenki ismeri az alkotót is. Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, kétszeres Kossuth-dÃjas képzÅ‘művész, Zalaegerszeg dÃszpolgára 1884-ben született a zalai Alsórajkon. SzülÅ‘házában - ahol szüleivel hároméves koráig élt - páratlan alkotásaiból január végén állandó kiállÃtás nyÃlt, amely az év egészében meghatározott napokon látogatható.
Â
Az alsórajki kiállÃtás nem elÅ‘zmények nélküli, mivel 2008-ban a Göcseji Múzeum munkatársai létrehoztak már a szülÅ‘házban egy állandó tárlatot, de azt tÃz évvel késÅ‘bb egy átfogó épületfelújÃtás miatt lebontották. Ezután a pandémiás helyzet okozott némi csúszást, de elérkezett az idÅ‘, hogy a kiállÃtást újra tudták rendezni. A gyűjteményben a szobrászművész húsz alkotása tekinthetÅ‘ meg, ezek közül tizennyolc szobor és kettÅ‘ festmény. Az alkotások sorát úgy állÃtotta össze dr. Kostyál László művészettörténész-kurátor, hogy Kisfaludi Strobl valamennyi korszakából legyen a térben egy-egy jellemzÅ‘ mű. A megértést és a vizuális élményt további tizenhét nagyméretű fénykép is fokozza.
Â
Egy szelet a Kisfaludi Strobl tárlatról
Â
A zalai községbÅ‘l indulva Kisfaludi Strobl bámulatosan messze jutott, a budapesti, bécsi, párizsi tanulmányokat követÅ‘en a legreprezentatÃvabb megbÃzásokig és az akadémiai katedráig. Alkotómunkáját magas hazai kitüntetésekkel ismerték el, a londoni felsÅ‘ tÃzezer, majd a moszkvai művészeti elit is felsÅ‘fokon beszélt róla. Művészete egy kivételes életút tükre, amely az aktuális trendeket figyelmen kÃvül hagyva mindenkor a klasszikus szépségideálhoz ragaszkodva érte el világraszóló sikereit.
Â
Kisfaludi Strobl alkotásai fél évszázaddal halála után is köztereink dÃszei, kisplasztikái a műkereskedelem keresett darabjai, portrészobrai az elmúlt évszázad jeles alakjainak arcképcsarnokát képezik,a Szabadság-szobor pedig fÅ‘városunk jelképe. A nÅ‘alak, ahogy a hegytetÅ‘n büszkén, pálmaággal a kezében hirdeti a függetlenséget, a korlátok nélküli szabadság érzését. Holott a nagyméretű alkotást 1947-ben a szovjet hadsereg állÃttatta a II. világháborúban hazánkban elesett katonák dicsÅ‘Ãtésére. A rendszerváltáskor néhány hónapos tanácstalanság után végül széleskörű konszenzus született és egy rendkÃvüli performansz után (két héten át egy óriási fehér lepel, egy ejtÅ‘ernyÅ‘selyem takarta) megtisztulva, az emberek szÃvét megnyerve vált a tizennégy méter magas (talapzatával együtt negyven méteres) alkotás a hétköznapjaink részévé.
Â
Â
A világszerte ismert szobrász, Kisfaludi Strobl Zsigmond hosszú élete során számos ragyogó alkotást hagyott ránk. Portrészobrai különösen kiemelkedők, de a szobrászat más területén - monumentális kültéri alkotások, aktok, domborművek, kisplasztikák, érmék - is nagy formagazdagságot és nagyszerű anyaggal bánni tudást mutatnak.
Â
Ezentúl nemcsak Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban látható A klasszikus szépég mestere cÃmű állandó kiállÃtás, hanem művészetének egy szép keresztmetszete Alsórajkon is megtekinthetÅ‘.
Â
Â
BorÃtókép:
Az állandó kiállÃtást a szobrász szülÅ‘házában rendezték be.