A neo-avantgárd mozgalom magyarországi képviselői radikálisan új eszközökkel vitték tovább a klasszikus modern hagyományát. Noha csak ritkán állíthattak ki, újra és újra betiltották, és sokszor értetlenkedve fogadták őket, mégis sikerült utat törniük a nyilvánossághoz. A Collegium Hungaricum Berlin 2023. január 27-ig megtekinthetó kiállítása a magyar neoavantgárd Németországhoz kötődő művészeinek munkáiból válogat.
Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években
Collegium Hungaricum Berlin | Dorotheen str. 12, 10117 Berlin
Progresszív visszacsatlakozás a klasszikus avantgárdhoz, új absztrakció: a nem hivatalos magyar képzőművészet az 1960-as évek elejétől, miközben újra fölfedezte a századelő avantgárd mozgalmait, egyszerre kereste a megszakadt hagyomány továbbvitelének útjait és a nemzetközi irányzatokhoz való kapcsolódás lehetőségeit. A „második nyilvánosság” alkotóia képzőművészet hagyományos műfajait meghaladó programmal jelentkeztek, munkáikat a megújulás igényének progresszív attitűdje, a művészeti gyakorlat formai, technikai és elméleti útkeresése határozta meg – éles ellentétben a hivatalosan propagált szocialista-realista, illetve az 1960-as évektől szocialista modern művészetfelfogással.
„Az avantgárd (...) minden művészeti ágban egyszerre érzi otthon magát” – fogalmaz Beke László, a korszak meghatározó művészettörténésze. És „nem csak művészeti irányzat, hanem életforma” – folytatja Papp Tibor tipográfus-író, a Magyar Műhely című párizsi avantgárd folyóirat egyik alapítója.
NÁDLER István: Essen-Werden, 1972, akril, vászon, 162 x 130 cm | A művész és a Kisterem jóvoltából
A Collegium Hungaricum Berlin kiállítása e gondolatok jegyében válogat a neoavantgárd Németországhoz kötődő magyar művészeinek munkáiból. A kiállított művek – festmények, grafikák, fotók, film- és videómunkák – a 20. századi magyar művészet egyik meghatározó időszakát bontják ki a berlini közönség előtt.
Kiállító művészek: Altorjay Gábor, Attalai Gábor, Bak Imre, Baksa-Soós János, Bálint Endre, Bódy Gábor, Csáji Attila, Fajó János, Ficzek Ferenc, Frey Krisztián, HajasTibor, Harasztÿ István, Hencze Tamás, Kassák Lajos, Kocsis Imre, Konok Tamás, Kósza Sipos László, Kovács Attila, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Méhes László, Nádler István, Perneczky Géza, Pinczehelyi Sándor, Tót Endre, Vimmer Katalin (Ro.Ka.Wi.)
Kölcsönző intézmények: acb Galéria, Cseh Tamás Archívum, Haas Galéria, Kassák Lajos Emlékmúzeum, Kisterem, Körmendi Galéria, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Budapest, Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma, Neon Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Böhm Gyűjtemény, Perneczky Géza Stúdió (Patrick Urwyler)
Kurátor: Sípos László
MÉHES László: Köldök, 1975, olaj, vászon, 50 x 40 cm | Magántulajdon, a Neon Galéria (Budapest) jóvoltából
A Collegium Hungaricum Berlin és a Kunstwerkberlin Galéria együttműködésében létrejött, Az avantgárd öröksége Magyarországon című kiállítás fiatal művészek munkái segítségével illusztrálja, miként él tovább a 20. századi avantgárd eszmény a magyar kortárs művészetben. Nem stilisztikai vagy technikai jellemzőkben keresi az avantgárd örökségét, hiszen az avantgárd számtalan irányzatához hasonlóan a kortárs magyar művészeti szcéna is szerteágazó, változatos művészi eljárások és attitűdök szövevényes kavalkádja – a nagyvonalakban kirajzolódó trendek, tendenciák mellett is.
Az avantgárd öröksége Magyarországon
2022.11.18. – 2023.01.27.
Kunstwerkberlin Galéria | Kirchstraße 1, 10557 Berlin
Megnyitó: 2022.11.17., 18:00
Az „avantgárd életforma”, idézik fel a kurátorok a Collegium Hungaricum Berlinben a tárlattal párhuzamosan megtekinthető Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években című kiállítás kapcsán Papp Tibor kijelentését, új, járatlan út örökös kutatása, a felfedezés öröme.
Az avantgárd öröksége Magyarországon közönsége olyan alkotók munkáit láthatja, akik saját művészi gyakorlatukban a folytonos kísérletezés, megújulás eszméjét követik.
Kiállító művészek: Balázs Nikolett, Benkő Lilla, Fodor János, Kiss Adrián
Benkő Lilla munkái egy varázslatos fantáziavilág és a látható valóság elmosódó határvidékét ábrázolják, ahol a megjelenített figurák spirituális szimbólumokként jelennek meg. Balázs Nikolett a digitalizáció mindent uraló korában nagy hangsúlyt fektet a művészi alkotás materiális jellegére, miközben művei az absztrakció és figuralitás határán egyensúlyoznak. Fodor János az avantgárd eszmény talán egyik legideálisabb letéteményese. Az anyaghasználat és formaképzés terén folytatott örökös kísérletezés jellemzi változatos munkáit. Kiss Adrián munkái a művészi szemléletmód anyagisága és a formatervezői munkafolyamat kereszteződésből jönnek létre.
Kurátorok: Petró Zsuzska, Varga Mátyás
Zene: Wincent Leonard Gromm
Helyszín:
Kunstwerkberlin Galéria
Kirchstraße 1, 10557 Berlin
www.kunstwerkberlinvarga.art
BALÁZS Nikolett: Mona Lisa, 2022, vegyestechnika, 75 x 55 x 40 cm | Fotó a művész jóvoltából
A tárlat a Magyar Modern. Magyar művészet Berlinben 1910 és 1933 között (Berlinische Galerie, 2022. nov. 4. – 2023. febr. 6.) és A magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években (Collegium Hungaricum Berlin, 2022. nov. 11. – 2023. jan. 27.) kiállítással együtt száz év magyar művészettörténetének három jelentős korszakából ad ízelítőt.
Borítókép:
BENKŐ Lilla: Kapj el, ha tudsz!, 2021, olaj, vászon, 60 x 80 cm | Fotó a művész jóvoltából; Az avantgárd öröksége Magyarországon című kiállításból (részlet)
