Kézzel írt és rajzolt figyelmeztető táblák és saját készítésű szivárványok: a londoni Victoria and Albert Museum a világjárvány szimbólumait és emblematikus tárgyait gyűjti – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung összefoglalójában.
Kezdetben a tészta és a vécépapír, ezután a liszt és az élesztő lett hiánycikk Anglia-szerte. Bár a boltok polcai szinte roskadoztak a legkülönbözőbb fajta kenyerektől, a közösségi oldalak megteltek az otthon sütött cipók, veknik, kalácsok fényképeivel. A kijárási korlátozás harmadik hetében a BBC-weboldalán egy átlagos kenyérreceptet 875%-al többen töltöttek le mint korábban.
Ahogy lelassult a világ körülöttünk, úgy átértékelődött az otthon végezhető tevékenységek jelentősége is. Egyre többen ismerték fel, hogy a négy fal között a kenyérsütés egyfajta terápiás tevékenység. Sokan újra a varrógéphez ültek, virtuálisan bejárták a világot, és hagyták a gyerekeket is kibontakozni, így születtek azok a szivárványok, amelyeket a remény jeleként az ablakokra ragasztottak.
Karanténdizájn... A londoni Victoria and Albert Museum gyűjtéséből
A londoni Victoria and Albert Museum homeoffice-ba küldött kurátorainak tudományos érdeklődése (egyre inkább) a digitális csatornára irányul, amelyben azt vizsgálják, hogy a Design szemszögéből a járvány kapcsán keletkező jelenségek milyen kulturális jelentéssel bírnak és hogyan függnek össze gyűjtemények tárgyaival.
Invenció és kreativitás / a kreativitás ösztöne
Brendan Cormier, a múzeum dizájn-kurátora egy blogot indított Pandemic Objects-címmel, ahol azokat a mindennapi tárgyakat gyűjti, melyek jelentése valamilyen szempontból átértékelődött a vírushelyzet alatt – egészen más megvilágításba került például a vécépapír, ami a tömeges pánik jelévé vált, vagy a lázmérő, ami az ellenőrzés és a kontroll szimbóluma lett, nem is beszélve az ajtókilincsekről, amik mint lehetséges vírushordozók, teljesen más jelentéstartalommal bírnak ma, mint a vírus előtt. A gyűjtőmunkával a londoni Victoria and Albert Museum célja, hogy a különböző tartalom-előállítókat kreativitásra ösztönözze, hiszen az egyes krízisjelenségekről készült társadalomtörténeti pillanatképek elgondolkoztathatnak a mindennapok dizájnjának újragondolásán is, mondja Cormier.
Nyomtatók helyett sokan a kreatív megoldásokat választották.
Az ötlet indíttatását a számos egyedi, a vírusra figyelmeztető kiírás adta, melyek boltok kirakataiban, éttermekben és a nyilvános tereken jelentek meg. Cormier megfigyelései szerint ezek már most jelentősen megváltoztatták a város összképét.
A kézzel készült kreatív kiírások személyessége és egyedisége arra emlékeztetnek bennünket, hogy nyilvános tereink és lakókörnyezetünk jó lehetőséget és egyfajta mediális közeget kínálnak a közösség megélésére. Mindehhez olyan egyszerű kellékek is elegendőek, mint egy öntapadós jegyzettömb, ragasztószalag és egy íróeszköz.
Kézzel készített kiírások. Képek forrása: https://www.vam.ac.uk/blog/pandemic-objects
Cormier megfigyelte, hogy a hirtelen karanténhelyzetben az életfeltételek gyors megváltoztatása az improvizatív művészeti tevékenységek előtérbe kerülését jelentette, sokan inkább tollat és papírt ragadtak ahelyett, hogy kinyomtattak volna valamilyen előre elkészített sablont. Egyéni formát adtak a kiírásoknak, figyelmeztető tábláknak.
Világszerte számos múzeum indított különböző kezdeményezéseket a világjárvány dokumentálására. A National Portrait Gallery védnökét, a hobbi-fényképész Catherine, cambridge-i hercegnőt arra kérte, hogy járuljon hozzá egy olyan fotókiállításhoz, amelyen az emberek Corona-járvánnyal kapcsolatos hangulatát, félelmeiket, reményüket és érzéseiket jelenítik meg. A Museum of London nem csak tárgyakat, hanem olyan digitális élménybeszámolókat is gyűjt, amelyekben megragadható a járvány hatása a városra és az ott élők mindennapjaira.
A Victoria and Albert Museum felhívást tett közzé, amelyben a kreatív, egyedi alkotások dokumentálására ösztönzik az alkotókat. A felvételeiket elküldhetik a múzeumnak, ahol a karantén képi szimbolikáját megjelenítő alkotások a gyűjtemény részévé válnak. A kurátorok a beérkezett anyagokban a dizájntermékek sokféleségét is megfigyelik, kialakulásuk hátterét kutatják. Erre csak addig van lehetőség amíg nem épül ki egy iparág a karanténdizájnra is.
A világjárvány tárgyainak és jelenségeinek gyűjtésére vállalkozó projekt ráirányítja a figyelmet az új gondolkodásmintákra és munkakörülményekre, így a digitális múzeumok szerepe körüli vitára is.
Több hazai példát is találhatunk olyan pályázatokra, amelyekkel a karantén egyedi, jellegzetes tárgyait gyűjtik a múzeumok. Ilyen a több múzeum közös pályázataként meghirdetett Karantén-pályázat. Az alkotásokat a pályázat Facebook-oldalán lehet megtekinteni. Vagy hasonlóan a karanténtárgyakat gyűjtötte a Néprajzi Múzeum pályázata is.
