Egyre inkább érezzük, jó lenne a jövőbe látni. Igazán üdítő lenne megtapasztalni, mire viszik majd a gyerekeink és unokáink, ha mi már nem leszünk. Merre tart az ország és Európa száz év múlva. Habár személy szerint most kiegyeznék azzal is, ha csak néhány hónappal tekinthetnék előre az időben…
Valószínűleg így éreztek eleink is, ugyanis egy különleges, jövőt vizionáló képeslap került elő év elején a Göcseji Múzeum történeti fotótárából Béres Katalin történész-főmuzeológus kolléganőnknek köszönhetően. Az embereket mindig izgatta a jövő, próbálták elképzelni, hová juthat az emberiség, milyen eszközöket és találmányokat hoz majd az idő és alkot az emberi kreativitás.
A reneszánsz idején Leonardo da Vinci helikoptert tervezett, tankot rajzolt, gondolkodott a nap erejének okos felhasználásán. A 19. században Jules Verne - aki első sikereinek idején maga sem gondolta, hogy alkotásaival megteremti a tudományos-fantasztikus regény fogalmát - izgalmas történetei végképp ráirányították a figyelmet a jövőre, egy titokzatos és ismeretlen világra. Kevesen tudják, de a francia író megszállottja volt az utazásnak, és első tekintélyes keresetéből kényelmes vitorlás jachtot vásárolt, amivel a Földközi-tengert szelte. Ahogy a jármű a hullámokon cikázott egyik kikötőből a másikba, Verne a képzelet szárnyán utazott egyik történetről a következőre. A legtöbb regényét hajója dolgozófülkéjében írta, ahol számtalan térkép és íróasztalához rögzített nagyméretű földgömb segítette az alkotómunkát. Verne a 19. század végén már az űrről ábrándozott, mesélt a tenger alatt járó különleges járművekről és a légi közlekedésről.
Az 1900-as években nagy divatja lett a futurisztikus képeslapoknak, amelyek grafikái azt sejtették, milyen lesz a világ száz év múlva, az ezredforduló idején. A technológia fejlődése ekkor már elindult, a közlekedés, az új technikai vívmányok láttán az emberek fantáziája meglódult, igaz, innen a 21. századból részben mosolygunk az elképzeléseken.
Vízen sétálás és kerékpározás mini léggömbök segítségével
Fotó: Hildebrand Schokolade, 1900
A divat változásainak területén minden bizonnyal elbukott a német Hildebrand Csokoládégyár tervezőcsapata, biztosan annyira hittek a viktoriánus ruházat időtlenségében. Mégis nagyszerű ötletekkel és rajzokkal álltak a közönség elé, amiket képeslapokon kinyomtatva kereskedelmi forgalomba is hoztak.
Családi kikapcsolódás kisméretű privát léghajókkal
Fotó: Hildebrand Schokolade, 1900
Az elképzeléseik szárnyalók és optimisták voltak, de azért némi naivitás is keveredett hozzájuk. Gondolatuk szerint 2000-ben a családoknak privát léghajójuk lesz, ha átmennek egy szomszédos városba a rokonokhoz, a házukat is magukkal viszik, amik síneken mozdulnak a kívánt irányba. Gyalogolni sem kell, a településeken mozgó járdák fokozzák az emberek kényelmét. (Megjegyzem, a nagyobb repülőtereken tényleg áldás lett ez a rendszer.) A betörőknek pedig esélyük sem lesz 2000-re, ugyanis a rendőrök napi ellenőrző körútjuk során röntgengéppel világítják át a házak falait.
Mozgó házak? A jövő várostervezésében már ez sem lesz probléma - gondolták optimistán.
Fotó: Hildebrand Schokoladem, 1900
Reszkessetek betörők! Bíztak abban, hogy a rendőrök munkáját a falon áthatoló röntgensugarak is segítik.
Fotók: Hildebrand Schokolade, 1900
Az időjárás terén tovább szárnyalt a fantáziájuk, mint ameddig az emberiség eljutott: időjárásgép gondoskodik a napsütésről és a gyors nyári záporokról, ha mégsem, akkor időjárásálló hatalmas üvegtető védi a városokat, a félig kizöldült Északi-sarkra pedig mosolygós turisták érkeznek légi járműveken. (Nos, ennek a fele sem tréfa.)
A 20. század elején a magyarországi képeslapkiadók is meglátták az üzleti lehetőséget a futurisztikus képeslapok gyártásában és értékesítésében. A kültéri fényképezés elterjedésével sorra jelentek meg a fekete-fehér, majd a színes képeslapok a hazai városokról. Zalaegerszeg sem volt kivétel, és a jövőt megidézve a fotográfián megjelenítették az elképzelt földi és légi közlekedési eszközöket.
A zalaegerszegi Vármegyeház teret ábrázoló futurisztikus képeslapot 1909-ben adták postára
Fotó: Göcseji Múzeum
A képeslapon a Vármegyeház teret láthatjuk a korabeli házak és a főtemplom gyűrűjében, mégis ami futurisztikussá teszi, az a szokatlanul sok jármű: a levegőben zeppelinek szállnak, a szárazföldi úton személyautók,kötött pályán villamosok közlekednek. (Zalaegerszegen sohasem volt villamos, ez biztosan nagy vágya volt a helyieknek.) A lapot 1909 októberében adták postára, vagyis amikor a készítő elképzelte a jövőt, nagy fantáziára nem volt szüksége, ugyanis a felsorolt járművek mindegyike létezett már abban a korban. A képeslapon látható Ford T-modell 1908-ban indult világhódító útjára, villamos 1887-től járt már Budapesten, az első fővárosi menetrendszerű autóbuszjárat 1899-ben indult el, Zeppelin léghajója pedig 1900-ban szállt fel először a magasba.
Milyen lett a zalaegerszegi városkép a 21. századra? A képeslapon szereplő belvárosi házak többsége még ma is áll, ahogy a Mária Magdolna Plébániatemplom is. Autókból és autóbuszokból nincs hiány, egész nap nagyon zajos a közlekedés. Villamosa nem lett a városnak és léghajók sem közlekednek a fejünk felett, ellenben utasszállító repülőgépek száguldanak a felhők felett és műholdak keringenek sokezer kilométer magasan.
Az emberek ruházata, a divat azonban nagyon más lett (hasonlóan a német kollégákhoz, erre itt sem helyezett hangsúlyt az alkotó), ahogy a belváros valamennyi utcája kora tavasztól a tél beköszöntéig virágba borul. A technikai vívmányok mellett a természet (még ha dekorációs célzattal is) sokkal jobban utat tört magának, mint ahogy ezt száz évvel ezelőtt elképzelték.
