Iskolai palatábla - A hónap műtárgya a Göcseji Múzeum gyűjteményéből

TÁRGY

Szényi Krisztina
2021-09-02 14:40

A diákok ma már nem is sejtik, hogy elődjeik az iskolában nem füzetet, tollat és ceruzát használtak, a digitális eszközökről már nem is beszélve, hanem a ma már kuriózumnak számító palatáblát és palavesszőt. Az iskolakezdés alkalmából a Göcseji Múzeum közösségi oldalának borítóképén éppen ezért jelentettük meg ezt a ritkán látott műtárgyat.


Magyarországon a palatáblát több mint egy évszázadon keresztül használták. A rajzpalákat Olaszországból, Németországból hozták a kereskedők, de Erdélynek is számos palabányája volt, például Harasztoson, Mészkőn vagy akár Kuvinon. Igaz, elsősorban a tetőfedésre használt cserépszerű táblákat készítettek, de iskolai segédeszközöket is előállítottak.,


Ne higgye senki, hogy ez a szegények taneszköze volt. Mindenki ezt használta. A különbség csupán abban nyilvánult meg, hogy a módosabb családok a nagyobb méretűt, a szegényebbek a kisebbet vásárolták. Egyes visszaemlékezések szerint az irkát csak akkor használta a kisdiák, amikor a betűvetést már biztonsággal elsajátította. Használatához palavesszőre, táblára és szivacsra vagy rongyra volt szükség, de vesszőt többet is használtak, hiszen törés esetén azt pótolni kellett.


A Göcseji Múzeum gyűjteményében található tárgy egy Moiret F. Ödön gyárából származó iskolai tábla, amelynek fekete színű lekerekített sarkát fakeretbe foglalták. Egyik oldala piros színnel vonalkázott, a másik rácsozott.A vonalas oldal keretén felük bevésett felirat olvasható: „Moiret-féle szab. Ematatábla” A tábla bal oldalán a keret átlyukasztott, amin keresztül fonallal erősítették a tárgyhoz a törlőrongyot.

 


Moiret gyárából kétféle iskolai palatábla is ismert volt: a fekete alapon pirossal vonalkázottat palavesszőírásra, a fehér alapon kék vonalkázottat már ceruzaírásra ajánlották. Méretük változó volt, s ezeket az iskolai segédeszközöket törhetetlennek hirdette a gyár. A kisebbeket 1 pengőért, a nagyobbakat 1,70 pengőért árulták. Korabeli hirdetmény első mondata ez volt: „Az egész világot meghódította a törhetetlen Moiret-féle Emata-tábla! Az ön tanulói mégsem használják?” Egy emberként kaphatták fel a fejüket akkoriban az olvasók. Mi már felismerjük, hogy a modern kor meghatározó marketingeszközeihez nyúltak a szöveg kitalálói. Tették ezt persze akár tudatosan, akár ösztönösen, az emocionális és a morális érvelés biztosan akkor is megtette hatását. Hiszen az 1927-ben megjelentetett reklámszöveg így folytatódott: „Az ország veszíti el azt az összeget, amivel egy tanulónak többe kerül, hogy nem Emata-táblát használ.” Sőt, a gyártulajdonos valamennyi újsághirdetés végén egyértelműen feltüntette, hogy vállalkozása megkerülhetetlen, hiszen ő az Emata-írótáblák magyarországi egyedárusítója.


Meddig használták az elemi iskolákban a palatáblát? A legidősebb korosztálynak még egészen biztosan vannak emlékei erről, hiszen a 20. század derekán még elérhető és vásárolható volt ez az eszköz. Ma már csak múzeumi gyűjteményekben, esetleg padlásokon bújik meg egy-egy példány.

emlékezet, fénykép, helytörténet, muzeológia, tárgy, technika
2021-07-25 07:00
látogató, néprajz, régészet, tárgy, természet, történelem
2021-08-05 20:00