2025. június 2-án mutatták be az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar habilitált egyetemi docensének, Gyöngyössy Mártonnak Iránytű – Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához című kötetét. A rendezvényre nagy számú hallgatóság érdeklődése közepette az NKE Ludovika Campusban került sor.
A kötet – ahogy annak címe is jelzi – támasz kíván lenni a hazai történelem megismeréséhez és annak oktatásához, s különösen annak gyakorlatias sajátosságainak elsajátításához. Mindezt modern, stílusos megjelenéssel ötvözi, vonzó zsebkönyvvé válva az azt forgató érdeklődők számára.
Véleményem szerint kettő olyan kihívással áll szemben a történettudomány, melyre Gyöngyössy Márton kötete megoldást kínál. Egyrészt, a történettudományok iránt érdeklődők számára is feltűnő lehet, hogy a szerteágazó – vagy éppen hiányos – szakirodalomból nem találjuk meg a leginkább szükséges(eke)t. Különösképpen igaz ez a történeti segédtudományokra. Másrészt, az is problémát jelenthet, hogy nem ismerjük fel: a bölcsészettudományok, s így a történettudomány tanulása és oktatása is lehet gyakorlatias.
Az első kérdéssel kapcsolatban a szerző is rámutatott, hogy Lederer Emma hasonló céllal készült munkája kiadása óta alig készült olyan módszertani segédkönyv, ami érintette volna a történeti segédtudományokat. Ahogy Gyöngyössy rámutatott, a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott segédtudományok kurzus során részese volt annak a folyamatnak, hogy a hallgatók számára jegyzetet kellett összeállítani egyfajta „tankönyv-pótlás” gyanánt. A szemináriumokra készített jegyzetek egy komplex ismeretanyaggá álltak össze, melyben a szerzőnek jelentős támaszként szolgált Kubinyi András munkássága és szellemisége.
A kötetben foglalt ismeretanyag tehát folyamatosan formálódott, mígnem könyvként látott napvilágot. A kötet kiemelt erősségéhez tartozik, hogy az egyes fejezetek végén nem csak a felhasznált szakirodalom, hanem a téma iránt érdeklődők számára javallott irodalmi munkák is megtalálhatók. Ezáltal az érdeklődő már az első olvasat során olyan információkhoz jut, melyeket csak hosszas keresgélés és utánajárás útján szerezhetne meg. Jelenünk digitális világában mondani sem kell, hogy szintén rendkívül hasznos az a könyvben lévő lista, ami online elérhető történeti forrásokat, archív felvételek elérhetőségi linkjét tartalmazza.
A második felvetés a segédtudományok – és más történettudományi diszciplína – gyakorlatiasságát érinti. A bölcsészettudományok már-már túlzott elméleti jellegét próbálja ellensúlyozni a kötet azáltal, hogy módszertani útmutatást kínál annak gyakorlati megismeréséhez. Ez az oka annak, hogy számtalan, „apróságnak” tűnő, praktikus információt tartalmaz, amire az olvasó máshol nem tudna rábukkanni. Ezek kevésbé „tankönyvszagú”, inkább a történettudományok ismerői tudását, szemléletét kiegészítő információk. Ezért lesz kiváló eszköze a könyv az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karon, 2025 őszén induló bölcsész és történelemtanár-képzésnek, melynek fontos újdonsága lesz a gyakorlatorientáltság.
Simándi Irén, a kar egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy oktatóként fontosnak tartja, hogy a hallgatókat levéltárakban, könyvtárakban és más kutatóhelyeken ismertessék meg a történettudomány kutatásmódszertanának fortélyaival. Ebből a célból jött létre például megállapodás az NKE NITK és a hazai közgyűjtemények között.
Az előbbiből következik, hogy Gyöngyössy Márton könyvét nem csak egyetemi berkeken belül forgathatják, de hasznos kiegészítése lehet levéltáraknak és könyvtáraknak. A múzeumpedagógiai alkalmazás lehetősége azonban a könyv sajátosságain keresztül is tetten érhető: a történettudomány ismeretének digitális elérhetőséggel való ötvözése, a segédtudományok fortélyainak és jelentésének megismerése, s az ahhoz kapcsolódó módszertani ismeretanyag önmagában is egyedülálló.
Emellett, amennyiben egy későbbi kutatói vagy pedagógusi pályára lépő, hallgatói csoport látogatja meg az említett intézményeket, a levéltáros vagy könyvtáros kollégák is hasznosíthatják a könyvet. Erre lehetőség nyílik például azáltal, ha a könyvben felvázoltak segítségével történik a közgyűjteményekben található eszközök bemutatása, felvázolása: egy előadást úgy lehet érdekessé tenni, ha az előadó ahhoz kiegészítő információkat, érdekességeket csatol, melynek forrásául Gyöngyössy Márton könyve kiváló útmutatóként szolgál.
A szerző az ELTE BTK TDI doktorjelöltje.
